A föld alatti elhelyezés megkezdése 2010-2011-re várható, melynek továbbépítésére 2009-ben 6,7 milliárd forintot költenek majd. Egyelőre itt, a technológiai épületben helyezik el a paksi atomerőműben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. A hordók így közelebb kerülnek a végleges elhelyezéshez, miközben jelentős tárolási kapacitás szabadul fel az erőműben. A hordók pedig a további szükséges engedélyek megszerzését követően kerülhetnek végső helyükre.

December 2-án egyébként megérkezett az első 16 hordó a paksi atomerőműből. A bátaapáti létesítmény kiemelt feladata a paksi atomerőmű tehermentesítése: ne épüljön felesleges átmeneti tároló az erőműben, így a villamos energia ára ne növekedjen feleslegesen. A Tolna megyei településen már készen vannak a felszíni létesítmények, valamint rendelkezésre áll valamennyi hatósági engedély is. Folyamatban vannak a földalatti létesítmények üzembehelyzési engedélyének előkészítése, a felszíni építmények kiegészítő felszerelése, valamint a felszín alatti tároló tér kialakítása. Dr. Hegyháti József fontosnak tartotta kiemelni, hogy Bátaapátiban nem atomtemető van, hanem munkaruhák és különböző eszközök elhelyezésére létrehozott tároló.

Fontos feladatnak tartják a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítését is, melyre több mint másfél milliárdot fordítanak jövőre. A beszámoló szerint a tároló idén is zavartalanul, üzembiztosan látta el feladatát, a paksi atomerőmű elhasznált fűtőelemeinek ideiglenes tárolását. A reaktorok szomszédságában található létesítményben ötven évig „pihentetik” a kazettákat. Az épület egy több modulból álló, az atomerőmű igényeihez igazítható kapacitású tároló jelenleg 5587 kazetta „átmeneti szállása”. Az elkövetkező három évben további bővítés kezdődik, 2011-ig négy újabb kamra épül majd, amelyhez az anyagi fedezetet – csakúgy, mint a többi projekthez – a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújtja. A létesítmény szakemberei már foglalkoznak az atomerőmű tervezett üzemidő hosszabbítása miatt megnövekvő tárolási következményekkel is. A társaság tervei között szerepel az erőművi kiégett üzemanyag biztonságos átmeneti tárolása 50 évig, valamint a bővítés az erőmű igényei szerint, összesen 25 további kamra megépítésével.

Az RHK Kft. másik kiemelt projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését segíti elő. A Nyugat-Mecsekben (Boda mellett) már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, és majdan akár a tároló befogadására is. Habár ez a kutatás a társaság egyéb prioritásai és a pénzügyi megszorítások miatt néhány éve lelassult, a szakembereknek továbbra is meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy nagy aktivitású végleges tárolóra. Mivel itt az atomerőmű elhasznált fűtőelemeinek befogadása a cél, kizárólag mély geológiai létesítmény jöhet szóba, amelyet az említett kőzetbe, az agyagkőbe vájnának. A térségben az elkövetkező években felgyorsuló felszíni munkálatokra, majd ezt követően egy földalatti kutatólaboratórium létesítésére lehet számítani.

A hazai radioaktívhulladék-tárolás fontos helyszíne az előbbieken kívül a Pest megyei Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) is. Az itt elhelyezett kis- és közepes aktivitású hulladékokat nem az atomerőmű termeli, hanem olyan intézmények, amelyek működésük során szintén felhasználnak radioaktív anyagokat. Ezt a létesítményt több évtizede biztonságos működés jellemzi. A tároló több mint harminc éves működése során megtelt, ám a hazai intézményekben keletkező hulladékok elhelyezése változatlanul fontos feladat maradt. Éppen ezért további szabad térfogatot kell biztosítani a létesítményben. A kellő tapasztalatok megszerzése érdekében 2007. áprilisában demonstrációs programot kezdett az RHK Kft. A biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatok bonyolítása négy medence bevonásával zajlik. Jelenleg a program eredményeinek értékelése és a jövőbeli feladatok meghatározása folyik.

A radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos fejleményeket mindig kiemelt hírként kezeli a lakosság. A társaság által üzemeltetett tárolók és kutatási területek vonzáskörzetében működő települési társulások 36 önkormányzatot fognak össze. A lakossági tájékoztató és ismeretterjesztő programjaik, a biztonság tolmácsolása, valamint a sikeres településfejlesztő projektek segítették a kapcsolatépítést a hulladékkezelő és az annak létesítményei közelében élők között. A pontos és nyílt tájékoztatás sokat segített abban, hogy a legújabb felmérések szerint Magyarország az atomenergia elfogadottsága alapján az európai élmezőnybe tartozik. A különböző támogatásokról szólva Hegyháti József elmondta, hogy nem kompenzációról van szó, hanem a települések járandóságáról.