Az építőipar nem hagyja magát: megalakult a klaszterek csúcsszervezete

Bacsárszki Pál megválasztott elnök elmondta, egyik céljuk, hogy a jelenlegi 90 ezer építőipari vállalkozás 10-15 ezer ütőképes céggé alakuljon, a jelenlegi kényszervállalkozók pedig jól fizetett alkalmazottak legyenek bennük.

A klaszter nem érdekképviselet, mivel a tagjai értéktöbbletet várnak az együttműködéstől.

Bacsárszki az összefogás előnyére példaként a tégla árát említette, ami jóval olcsóbb lesz, ha a cégek összefogva, nagy tételben, együtt szerzik be az árut. Tavaly az végén megalakult 7 regionális építőipari klaszter, ezek fenntartásához uniós támogatásért lehet pályázni. A mai gazdasági helyzet kedvez az együttműködésnek, mert a túlélés összefogással könnyebb lesz - vélte az elnök.

A klaszterek csúcsszerve folyamatosan informálja a regionális szervezeteket, valamint kapcsolatot tart az állammal. Fontos feladat jelenleg az irreálisan alacsony építőipari vállalási árak elleni fellépés. A nemrégiben módosított közbeszerzési törvény kimondja, hogy az ilyen árakra magyarázatot kell kérni az ajánlattevőtől, és ha az iparágban szokásos árhoz - és azok közterheihez - képest alacsonyabb, akkor ki kell zárni a versenyből.

Jelenleg az 1900 forintos óradíj az elfogadható az építőiparban. Ha a régiókban a vállalkozások ez alatt nem adnak ajánlatot, akkor kiiktatódnak a vállalkozói láncokból azok, akik csak továbbadják a munkát. Beindul egy olyan folyamat, amelynek végén a mainál jóval kevesebb, de jól szervezett cég alkotja majd a magyar építőipart.