BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hölgy a „félkatonáknál”

Több időt szeretett volna kisfiával tölteni, ezért ment a Magyar Postához kilenc éve Szűts Ildikó. A nyolcórás munkanap végül illúzió maradt, a hely szelleme viszont végzetesen „megfertőzte” az üzletasszonyt.

Üzlet. Mielőtt a Magyar Postához került volna, tanácsadóként dolgozott a Human Investment Tanácsadó Kft.-nél. Ez a munka azonban állandó utazással járt, így amikor megszületett a kisfia, elhatározta, hogy a szakmai karrierjét nem adja föl, ám a korábbinál nyugalmasabb foglalkozás után néz. Többféle vezetői ajánlattal is megkeresték, végül a Magyar Postáét fogadta el. Az akkor 44 000 főt foglalkoztató társaságnak 13 önálló igazgatósága volt, teljesen eltérő könyvelési, bérszámfejtési rendszerekkel, ezeket kellett egységesíteni. „A férjem és a családom is úgy gondolta, a lehetőségként felmerülők közül ez lesz a legnyugalmasabb munka; később persze kiderült, ez azért nincs teljesen így, de addigra teljesen megfertőzött a cég” – mondja Szűts Ildikó.

Az általa végzett tanácsadói tevékenység olyannyira sikeres volt, hogy területfejlesztési igazgatóvá nevezték ki. A következő években egyre feljebb lépett a ranglétrán, 2000-ben főigazgató, 2002-ben HR-vezérigazgató-helyettes, 2007-től pedig általános vezérigazgató-helyettes lett. A Magyar Posta első számú vezetői székét tavaly májusban, Szabó Pál közlekedési miniszterré történő kinevezése után foglalta el.

A 36 000 fős dolgozói létszámával az ország legnagyobb munkaadójának számító társaságnál különösen nagy kihívás a munkavállalókkal való megállapodás. „Komoly kompromisszumokat kötünk az érdekképviseletekkel annak érdekében, hogy a munkabéke fenntartható legyen” – avat be a titokba Szűts Ildikó, és hozzáteszi: nagyon fontos, hogy a Magyar Postánál működő szakszervezetek, érdekképviseletek és az üzemi tanács is rendkívül felelősségteljes, átérzik, milyen kihívásokkal néz szembe a cég.

A posta abban is eltér sok más állami vállalattól, hogy 2003 óta nyereségesen működik, és az eredményességet a 2013-ra tervezett liberalizáció után sem szeretnék feladni. Ennek érdekében indította el a cég a Postapartner programot, amelynek keretében külső vállalkozások és önkormányzatok vehetik át a posta feladatát a kisebb forgalmú településeken. A másik kitörési pont a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése. A sárga csekkes befizetések mellett a Magyar Postának két biztosítótársaságban van tulajdonrésze, emellett az Erste Bank stratégiai partnereként kínál banki szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások jelenleg már a posta mintegy 200 milliárd forintos éves árbevételének több mint a negyedét teszik ki, és – mivel erős a cég iránti bizalom – ez az arány várhatóan növekedni fog.

Ember. Nem mindennapi esemény, amikor női vezetőt neveznek ki egy posta élére. Magyarországon kívül mindössze két országban, Ukrajnában és Kanadában tölti be a szebbik nem képviselője a posta első számú vezetői posztját. „A cég nagyon szabályozott, korábban szinte félkatonai szervezet volt, mivel a szolgáltatások pontos teljesítése rendkívüli fegyelmet kíván” – magyarázza a férfidominancia okát Szűts Ildikó.

Mára azonban változott az értékrend. A Magyar Posta bevéte-

lének 70 százaléka már versenypiaci környezetből származik, a bankok és a biztosítótársaságok élén is egyre több női vezető áll, így a pénzügyi oldalról már nem annyira „rendszeridegen” egy hölgy vezérigazgató. Szűts Ildikót női vezetőként nemcsak Magyarországon ismerik el, de külföldön is nagyra értékelik a szakmabeliek. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a világ legfejlettebb postáit tömörítő International Post Corporation a Magyar Postát is felvette a tagjai közé, a szervezet vezetője pedig személyesen látogatott Budapestre, hogy gratuláljon Szűts Ildikó kinevezéséhez.

A nemzetközi szintű szakmai sikerhez azonban kacskaringós út vezetett. Ildikó Esztergomban született és Tatabányán járt gimnáziumba, ahol különösen történelemből jeleskedett. Részt vett az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), ahol harmadik helyezést ért el, s így felvételi nélkül jutott be az egyetemre. Bankár édesapja és műszaki területen dolgozó édesanyja próbálta meggyőzni, hogy közgazdasági vagy jogi egyetemre menjen, a makacs lány azonban 18 éves fejjel ragaszkodott a bölcsészkarhoz. Első diplomáját végül magyar–történelem–muzeológia szakon szerezte meg az

ELTE-n. „Ha utazom, a mai napig nem tudom megállni, hogy meglátogassam a múzeumokat” – mesél a régi szenvedélyről. A bölcsészkar után a közgazdaság-tudományi egyetem személyügyi szakát végezte el, és néhány éves gimnáziumi tanári munka után a Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központjában, majd kisfia születéséig a Human Investmentnél dolgozott.

A karrier és a család egyaránt fontos maradt a számára. „Nehezen tudnék boldogan ülni a családi körben, ha nem lenne valami, ami motivál a szakmai karrieremben. Másrészt viszont nehéz szakmai karriert úgy befutni, hogy az embert nem támogatja a családja” – vallja Szűts Ildikó. Nagyon fontosnak tartja, hogy naprakész legyen, tanuljon.

Kevés szabadidejéből igyekszik minél többet a gyerekével és szüleivel, illetve férje szüleivel eltölteni, de az utazást is imádja. Így most, hogy kisfia az Egri csillagokat, A fekete várost – és más történelmi regényeket – olvassa az iskolában, elhatározták: hétvégenként bejárják a irodalmi művek helyszíneit.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.