Cégvilág

LCD-monitorok: normál vagy szélesvásznú?

A monitor-vásárlás első kérdése (katódsugárcsöves vagy LCD?) végleg eldőlt – ugyanakkor egy újabb dilemmát hozott: hagyományos, vagy szélesvásznú legyen-e a megjelenítő? A VG Online nemcsak az árakat, hanem a kompatibilitási lehetőségeket is feltérképezte.

Legtöbben energia- és helytakarékossági szempontok miatt fontolgatják a nagy helyigényű és nagy áramfogyasztású hagyományos monitorok cseréjét. A döntési folyamatot felgyorsíthatja, sőt ki is kényszerítheti, ha a CRT-megjelenítő rendetlenkedik, vagy meghibásodik: javításán csak akkor érdemes a gondolkodni, ha drága, nagytudású készülékről van szó, és olyan speciális területen használják, amelyhez csak kisebb vagyonért lehet beszerezni megfelelő képminőséget nyújtó LCD-monitort. Ilyen terület például a számítógéppel támogatott tervezés (CAD), a mozgóképszerkesztés, vagy olyan grafikai alkalmazások, ahol fontos az azonnali képfrissítés, a kalibrálhatóság és a kiváló színhűség.

Sokakat cserére csábít az is, hogy az LCD-tévékhez hasonlóan a „lapos” monitorok ára is jelentősen csökkent az utóbbi fél évben. Főként a régebben elterjedt 15 és 17 inch képátlójú monitorok frissítésekor egyértelmű, hogy a megfizethető árú 17, 19, 20 vagy 22 inches készülékek közül válasszunk, hiszen azokat ma hozzávetőleg kétharmad-áron szerezhetjük be, mint akár egy évvel ezelőtt. Ráadásul az LCD technológia már olyannyira kiforrott, hogy még a kevéssé ismert gyártók is megbízható készülékeket szállítanak. (Természetesen a számlát minden esetben érdemes eltenni, hiszen a 2-3 éves garancia csak annak birtokában érvényesíthető.)

Képméret és képarány

A 17-22 inch képátlójú megjelenítők ára a képmérettel közel arányosan növekszik, így ebben a kérdésben többnyire a pénztárca teherbírása a döntő szempont.

Hasonlóan fontos kérdés azonban, hogy normál képarányú (4:3), vagy az újabb szabványnak megfelelő szélesvásznú (16:9, vagy 16:10 képarányú) megjelenítők közül válasszunk-e?

Talán meglepő, de ez a döntés nemcsak a felhasználó szándékától, hanem a videokártya képességeitől is függ, ugyanis nem mindegyik hardverelem alkalmas a széles-formátumú (wide screen) felbontás kezelésére.

Ha széles (wide) megjelenítővel épített noteszgéphez kívánjuk csatlakoztatni az új monitort, akkor a döntés könnyű és egyértelmű, csakis a szélesvásznú készülékek között keressünk. Ha azonban régebbi laptopunk, vagy asztali számítógépünk van, akkor a videokártya képességeinek ismeretében kell megválasztanunk, hogy szabad-e, érdemes-e szélesvásznú monitort vásárolnunk. A videokártya által kirajzolt kép felbontása ugyanis csak bizonyos korlátok között választható (a beállítható felbontásokat a „Vezérlőpult /Control panel” „Display/Kijelző” „Setting/Beállítások” menüpontjában láthatjuk).

Könnyű helyzetünk van, ha a felkínált képernyő-felbontások között megtaláljuk a szélesvásznú lehetőségeket (pl.: 1440 x 900 vagy 1600 x 1050 pixel) is, de akkor se adjuk fel a reményt, ha alaphelyzetben csak a 4:3 képarányú (pl.: 800 x 600, 1024 x 768, 1280 x 1024) felbontások közül választhatunk. Amennyiben a videokártya memóriája növelhető (ez a művelet megfelelő hozzáértéssel a „Setup”-ban végezhető el), akkor a számítógép többnyire alkalmassá tehető a széles képformátum kezelésére. Szerencsés esetben a videokártya meghajtó-programjának (driver) frissítésével is elérhetjük, hogy „wide screen” felbontások is kiválaszthatóak legyenek. Ezeket a frissített illesztő-szoftvereket a gyártók weboldaláról, vagy a hazai szoftverletöltő-honlapokon érhetjük el, de a Windows fejlettebb verziói automatikusan is felkínálják a l driver-frissítés lehetőségét.

Ha semmilyen módon nem érhető el a szélesvásznú felbontás, akkor megfontolandó a szélesvásznú monitor megvásárlása, ugyanis a 4:3 oldalarányú képek 16:9-esre húzódnak szét, ami szöveges anyagoknál még nem okoz gondot (bár a betűk láthatóan szélesebbek lesznek), de a grafikus alkalmazásoknál, álló- és mozgóképekkel történő munkálatoknál már nagyon zavaró lehet a torzítás.

A szélesvásznú monitorok választása előtt azonban azt is érdemes figyelembe venni, a „wide screen” képernyő elsősorban szélességben ígér nagyobb képmezőt! Ha egy 17 inches normál képarányú monitorhoz viszonyítunk, akkor tudnunk kell, hogy a 19 inch képátlójú széles-formátumú megjelenítő ugyanakkora függőleges képméretet (képmagasságot) ad majd, a változás csak a szélességben érzékelhető. A 17 inches képátlójú, 4:3 arányú monitor elméletileg 28,2 x37,6 centiméteres képmezőt biztosít – a 19 inches szélesvásznú készülék pedig 29 x 51,5 centis képernyőt jelent.

Méretek és árak

A 17 inches (43,2 cm) képátlójú, 4:3 képarányú monitorok közül legkedvezőbb áron a BenQ G700 (26 500 forint) szerezhető be. Legnagyobb felbontása (1280 x 1024 pixel) és képfrissítési ideje (5 ms) ebben a kategóriában átlagos, a 700:1-es kontrasztarány általános irodai alkalmazásokhoz tökéletesen megfelelő. Ugyanilyen paraméterekkel, de már 800:1-as kontrasztaránnyal rendelkezik a Philips 170S9FB jelű modellje (26 950 forint).

A 19 inchesek (48,2 cm) legjobb ár/teljesítmény mutatóját a BenQ E900 (29 828 forint) mutatja fel, bár a 1280 x 1024 pixeles maximális felbontás ennél a képernyő-méretnél már kevésnek bizonyulhat. Néhány ezer forinttal drágábban már beépített hangszórókkal épített „multimédiás” monitort is választhatunk.

Kissé meglepő, hogy ugyanilyen áron 19 inch képátlójú, de már 16:9 képarányú monitorok is beszerezhetők. Az LG Electronics W1942S jelű modellje (26 400 forint) már 1440 x 900 pixeles felbontásra is alkalmas, 8000:1-es kontrasztaránya a kifejezetten világos irodákban is jól látható képet ígér.

Még nagyobb felbontásra (1680 x 1050 pixel) képes a NEC 20 inches AccuSyncR LCD 203WM készüléke (37 200 forint), amely azonban az 1000:1 kontrasztarányával csak gyengén világított munkahelyekre ajánlható.

Árban előre-, képátlóban és felbontásban viszont visszalépés a BenQ FP94VW (38 890 forint), az 1440 x 900 képpontos felbontást ellensúlyozza a 2 ms-os képfrissítési idő és a HDMI bemenet.

A 20 inch (50,8 cm) képátlójú LCD-monitorok közül legkedvezőbb áron (28 920 forint) az Asus VW202SR modellje szerezhető be, a 1680 x 1050 képpontos felbontás azt is lehetővé teszi, hogy egyidejűleg több munkaablakot is jól kezelhető méretben helyezhessünk el a képernyőn, beépített hangszóróitól azonban nem várhatunk minőségi hangzást.
Kiváló ár jellemzi a Samsung SyncMaster 943NW-es modelljét is (29 300 forint), amely némileg szolidabb felbontásra képes ugyan (1440 x 900), de képminősége és megbízhatósága átlagon felüli.

A 22 inches (56 cm) modellek árversenyében a Belinea 2225 S1W jelű készüléke viszi el a pálmát (31 130 forint), paraméterei közül az 1680 x 1050 pixeles felbontást és a magas (1000:1) kontrasztarányt érdemes kiemelni.

Jóval mélyebben kell a pénztárcába nyúlni annak, aki a felsoroltaknál nagyobb felbontásra vágyik: a BenQ E2200HD (46 660 forint) már 1920 x 1080 pixel megjelenítésére képes (mint a típusjel is utal rá, ez a készülék a Full HD képminőséget biztosít), a 2 ms-os válaszidő és a 10000:1 kontrasztarány is kiválónak mondható.

22 inchtől felfelé egyre meredekebben növekszik a vételár, a 23 inches Samsung SyncMaster 2343NW például mér alulról súrolja az 50000 forintos határt – igaz, felbontásban (2048 x 1152 képpont) és kontrasztban (10000:1) is kiváló paraméterekkel rendelkezik.

A felsorolt LCD-monitorok mindegyike rendelkezik a hagyományos VGA csatlakozásnál sokkal jobb kép és színminőséget biztosító DVI-D bemenettel, amit mindenképpen érdemes kihasználni – feltéve, hogy számítógépünk videokártyáján is találunk hasonló kimenetet.

lg eletronics LCD-tévé lcd-monitor inch lcd benq HDMI monitor
Kapcsolódó cikkek