Lejtőn a lapos tévék piaca

Az idén első ízben csökken majd világméretekben az LCD-tévéket gyártók bevétele a készüléktípus 2000. évi bevezetése óta – ezt vetíti előre aktuális piacfelmérésében az amerikai DisplaySearch. A texasi székhelyű piackutató becslései szerint a tavalyihoz képest 16 százalékkal kevesebb, globálisan összesen 64 milliárd dollár forgalmon osztozhatnak a gyártó cégek, míg az összes tévétípust figyelembe véve a világpiac 88 milliárdosra mérséklődik, ez 18 százalékos visszaesés lenne.

A fejlemények hátterében két kulcsfontosságú okot látnak a kutatók. Egyfelől az árak további lemorzsolódása várható, másfelől a gazdasági világválság hatására a korábbinál gyengébb lesz a kereslet: az LCD-tévék piacán 7, a plazmakészülékeknél 6 százalékkal kisebb értékesítéssel számolnak. A piackutató elemzői úgy vélik, hogy a tévéipar és beszállítói a legnehezebb évre számíthatnak.

Ami a darabszámokat illeti, az LCD-tévékből az előzetes becslések szerint tavaly még 102,2 millió talált gazdára, 29 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az idén mennyiségben még legalább 17 százalékkal nőhet a világpiac, az eladott készülékek száma megközelítheti akár a 120 milliót, de földrajzi térségenként jelentősen eltérő mértékben. Az egyre jobban telítődő fejlett piacokon, Japánban, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a válság hatására a piacbővülés ebben a termékszegmensben alig éri el a 2 százalékot. Ennek esett áldozatul például a kínai Hisense magyarországi gyártása, ahogy erről tegnapi lapunkban beszámoltunk. Ezzel szemben a feltörekvő régiókban még mindig erős, két számjegyű, akár 45 százalékos is lehet a növekedés, igaz, ez is jelentősen eltér a múlt évre előzetesen becsült 68 százaléktól. A fejlődő piacokon még mindig nagy, 60-70 százalékos a hagyományos képcsöves készülékek aránya, a lapos tévékre való átállást mindenekelőtt árcsökkentéssel ösztönzik a gyártók.

Plazmatévékből 2008-ban világméretekben 13,9 millió darabot adtak el, 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ennek a készüléktípusnak az idei kilátásai már csak 5 százalékos növekedést vetítenek előre. Ennek is alapvetően két oka van. Egyrészt a közepes képernyőméretű LCD-tévék árának jelentős csökkenése átterelte a vevők egy részét az LCD-szegmensre, másfelől a helyzetről maguk a plazmagyártók is tehetnek, hiszen a vezető márkák agresszív árpolitikája jó néhány kisebb szereplőt kiszorított az elmúlt időszakban a piacról.

Az összes tévétípust figyelembe véve tavaly 206,4 millió készülék talált gazdára, 3 százalékkal több, mint egy évvel korában. Erre az évre egy százalékkal kisebb, 205,3 milliós darabszámot jeleznek előre a piackutatók.

A magyarországi televíziópiacon 2008-ban már egyértelműen az LCD-tévék voltak a legnépszerűbbek. Az eladott készülékek 65 százaléka már ebbe a típusba sorolható – mondja Sztupár Andrea, a GfK Hungária Kft. kereskedelem és technológia részlegének vezetője. A hagyományos képcsöves színes televíziók fokozatosan kiszorulnak az áruházak polcairól, helyüket az LCD- mellett a plazmatévék veszik át. A hátsó kivetítésű, úgynevezett projektoros televíziók viszont teljesen eltűntek a kereskedelmi kínálatból; magas áruk és nagy helyigényük miatt nem tudtak meghonosodni, s a legtöbb gyártó beszüntette előállításukat.

A tévéműsorok digitális sugárzására készülve a hazai lapostévé-piac hajtóereje egyértelműen az 1366x768 pixeles felbontású, HD Ready logót viselő LCD-televízió, ebben a kategóriában a piaci kereslet fokozatosan a nagyobb képernyőméretek felé tolódik el. A HD-képes LCD-készülékek a múlt év első kilenc hónapjában darabszámban a teljes piac 77 százalékát képviselték. A százalékos érték azonos az egy évvel korábbi időszakéval, csak a piac közben majdnem a duplájára nőtt – húzza alá a GfK szakértője.

A teljes HD-felbontású televíziók aránya a múlt év első három negyedében elérte a 11 százalékot, ezek a típusok hét hónap leforgása alatt megduplázták részesedésüket az LCD-tévék piacán, miközben áruk átlagosan 24 százalékkal csökkent.

Ami a képernyőméretet illeti: míg néhány éve a kisebb, 38–55 cm-es televíziók voltak a legnépszerűbbek – ekkoriban még egy 51 cm-es LCD-készülék átlagos eladási ára 320 000 forint volt –, a folyamatos áresés miatt mára már az ennél jóval nagyobb, 82 centiméter képátmérőjűek a legkeresettebbek. Elsősorban a nemzetközi nagy gyártók uralják a szegmenst. Az időnként felbukkanó kisebb márkák kedvező áraiknak köszönhetően időlegesen piaci előnyre tudnak szert tenni, viszont márkaimázs- és műszaki hiányosságok miatt nem képesek tartósan az élbolyban maradni.

Az átlagárak folyamatosan csökkennek, ennek következtében a vásárlók egyre többet tudó és nagyobb készülékeket kaphatnak a pénzükért. Tavaly szeptemberben például egy 82 centiméteres LCD-készülék került annyiba – átlagosan 120 ezer forintba –, mint egy évvel előtte egy 66 centiméter képátmérőjű – mondja Sztupár Andrea.