Malév: marad az orosz fölény
Az állami Vnyesekonombank lép elő főszereplővé a Malév-sztori legújabb fejezetében: a jövő hét keddjén esedékes tőkerendezési döntés után ugyanis várhatóan ez a pénzintézet diktál majd Budapesten. Ez a fejlemény azután valószínűsíthető, hogy múlt pénteken, a decemberi rendkívüli közgyűlés második felvonásán visszahívták az igazgatóságból Borisz Abramovicsot, az igazgatóság elnökét és Alekszander Abramovics igazgatósági tagot. Mindez formálisan a tulajdonos AirBridge Zrt. (AB) javaslatára történt, ám nagyon nehéz elképzelni, hogy nem ez volt a feltétele a pénzintézetnek. Nem eldöntött ugyanakkor, hogy a bank vagy valamilyen más befektető kivásárolja-e Borisz Abramovicsnak az AB-ben meglévő 49 százalékos tulajdonrészét is, hogy végképp eltávolítsa a társaságból. (Az AB 51 százaléka Kiss Kálmán volt tábornoké és Költő Magdolnáé.)
A Malév szűkszavú közleménye szerint a főtulajdonos indítványára a közgyűlés felkérte a légitársaság igazgatóságát, hogy vizsgálja meg a tőkerendezés lehetséges módjait, egyebek mellett a tőkeleszállítás és a tőkeemelés lehetőségeit.
Hozzáteszik: a felügyelőbizott-ság összetétele nem változott. Az igazgatóság elnökének és tagjának visszahívása a Malév tulajdonosi struktúrájában nem jelent változást – fűzték hozzá.
A legfontosabb tehát, hogy a Malév privatizációját eddig is finanszírozó orosz fejlesztési bank mennyi pénzt hajlandó betenni a cégbe tőkeemelés útján. A legderűlátóbb számítások szerint is több tízmilliárd forint szükséges ahhoz, hogy a cég a felszínen maradjon, kifizesse tartozásainak egy részét és megszervezhesse jövőjét. Azt a jövőt, amelyet feltétlenül az uniós piacon megszerzett jogokra épít – erre utal, hogy a tőkebevonást a közlemény szerint „az EU-normákkal összhangban” kell lebonyolítani. A bank nem sok időt ad a menedzsmentnek, ugyanis a jövő héten sorra kerülő tőkerendezés után nyilván a lehető leghamarabb összeül az új igazgatóság, s annak asztalára már le kell tenni az idei, valamint a középtávú üzleti tervet.
Egyelőre nem világos, hogy mekkora mozgástere lesz a cégnek térségünkben, ha megvalósul egy közelmúltbeli felvetés, miszerint az orosz Aeroflot kisebbségi tulajdont szerezne. Elvileg jól jöhet, ha tényleg a Malév-hálózaton keresztül és tényleg sok százezres nagyságban jönnének az orosz utasok, mint Abramovicsék megjelenésekor ígérték.
Az Abramovics-féle oroszországi légibirodalom súlyos válságba került, hamarosan beolvadhat a most formálódó új orosz állami légitársaságba, ez a szál tehát üzletileg nem megbízható. Nem tudni, hogy ha valóban szerepet kap az Aeroflot, akkor inkább integrálná a Malév-járatokat vagy saját európai hálózatának bővítését hajtaná végre a Malév-kapcsolat segítségével, például úgy, hogy megszerezné uniós le- és felszállási részidejeinek egy részét.
Tavaly szeptemberben a Malév 30 millió eurós forráshoz jutott a Vnyesekonombank és az AB, illetve az AB és a légitársaság közötti megállapodás értelmében. Ennek a pénzügyi forrásnak a biztosításával az AB mint tulajdonos teljesítette a 2007. február 23-án kelt privatizációs szerződésben vállalt teljes pénzügyi kötelezettségét. A tulajdonos 2007-ben 5 milliárd forinttal emelte meg a Malév alaptőkéjét, és további 18 millió eurót fektetett a vállalatba.
Tekintettel a légiközlekedési ágazatban bekövetkezett negatív folyamatokra, elsősorban a magas kerozinárakra, a privatizá-
ciós szerződésben vállalt további 12 millió eurón felüli tőkejuttatás a cég rendbetételét célzó lépések fedezetéül szolgál – indokolta akkor a Malév az újabb tőkeinjekciót. MN
