„Nem az a fontos, hogy mennyi uniós pénzt szereznek a vállalatok”

- Hogyan érintette a GE-t a pénzügyi és a gazdasági válság, hogyan befolyásolta a kilátásait?

- Egyelőre nem látható pontosan, merre haladnak a világgazdasági folyamatok, a recessziónak még csak az elején vagyunk. A környezetet az ingatlanpiaccal öszszefüggő válság, a pénzügyi rendszereket ért stressz, a növekvő munkanélküliség, az infláció és a piacok globális jellege határozza meg. Ezeket cégünk eddig sikeresen kezelte. De a válság elmúltával sem folytathatják a vállalatok az eddig szokásos és bevált gyakorlatot, mert alapvetően új feltételek mellett kell majd működniük. Az új kihívásokra, mindenekelőtt a zöldenergiával, az egészségüggyel és a fenntarthatósággal összefüggő feladatokra a cégeknek a kormányokkal szorosan együttműködve kell majd választ adniuk. Ebben a GE, amely infrastuktúra-technológiákat fejleszt ki és gyárt, erős partner ma is, és az is kíván maradni.

- De romlot a GE eredménye is...

- Mindent a környezethez viszonyítva kell értékelni. Véleményem szerint összességében jól szerepeltünk 2008-ban. 182,5 milliárdos árbevételünk 6 százalékkal nagyobb az előző évinél, eredményünk pedig részben az időben indított szerkezetátalakítás költségei miatt ugyan csökkent 19 százalékkal 2007-hez, az utolsó „békeévhez” viszonyítva, de még így is 18,1 milliárd dollár volt!

- Melyek az említett intézkedések és az új fejlődési irányok?

- Nagy hangsúlyt kap a cég pénzügyi tartalékainak a növelése és az üzletágaink bevételi arányainak átcsoportosítása. A jövőben például még inkább előtérbe kerül a környezetbarát infrastruktúra-technológiák fejlesztése és azok a pénzügyi tevékenységek, amelyekre van kereslet, és ahol jól kihasználható a cég legmagasabb hitelbesorolása (AAA). Emellett tart a korábban kiszervezésre szánt, végül a GE-nél maradó fogyasztásicikk-üzletág újjászervezése is; ez a fényforrás és a kismegszakítók területén komoly kapacitással rendelkezik Magyarországon. Földrajzilag a helyi igények kielégítésére törekszünk, például az Indiában vagy Kínában működő orvosieszköz-fejlesztésünk és -gyártásunk is a belső piacra koncentrál. Önkormányzatoknak komplex energia- és vízkezelési, világítási technológiákat és pénzügyi megoldásokat kínálunk. S persze a kutatás és fejlesztés, az innováció, a jövő megalapozása fontosabb lesz a GE-nél, mint valaha.

- Mi motiválja a tevékenység földrajzi átcsoportosítását?

- A földrajzi térségek átértékelése. Üzletileg alig használható már az országok feltörekvő, fejlődő és fejlett csoportokba sorolása. A nagy kérdés, hogy mi generálja a jólétet, a vagyon keletkezését az egyes térségekben? Ha erre keressük a választ, akkor ésszerűbb nyersanyagban gazdag, emberi erőforrásban gazdag és az oktatásban és technológiában élenjáró országokat/térségeket megkülönböztetni. Az EU például az utóbbi kategóriába tartozik a GE új térképén. A közép-európai országok az emberi erőforrásban gazdagok csoportjába tartoznak, de a technológiailag fejlettek felé tartanak.

- Hogyan alakul át a GE a beindított változások révén?

- Globálisan kereskedő cégből globálisan működő céggé válunk, miközben árbevételünkön belül a nemzetközi bevételek aránya dinamikusan nő: már ma is meghaladják az 50 százalékot , de 2010-re már 60 százalékot várunk. Forgalmunk fele középtávon már az infrastruktúra-üzletágakból, 40 százaléka a pénzügyi tevékenységből, tizede pedig a médiából származik a jövőben.

- Milyennek látja az idei közép-európai üzleti kilátásokat?

- 2009 semmiképpen nem lesz könnyű. Viszont a januári gázkrízis, az EU környezetvédelmi szabályainak való megfelelési kötelezettség és az energiaigények általában is várható növekedése miatt hagyományos és alternatív energiatermelő beruházások sora várható. Jók a térség gazdasági növekedési kilátásai is, bár természetesen lelassulnak ezek a gazdaságok is. A probléma inkább az, hogy a térség kis gazdaságai, amelyeket a világ egyben lát, képesek lesznek-e összehangolni hosszú távú fejlesztési stratégiáikat és egységesen megjelenni a világgazdaságban, mint új EU-tagok. Nem az a fontos, hogy az adott országok, vállalatok mennyi támogatást tudnak lehívni az EU-tól, hanem, hogy azt valóban az ország, illetve a térség versenyképességének javítására költik-e el, amikor a következő ötven év infrastruktúráját építik ki.