Vizsgálják a pápai hitelt
Vizsgálódik az Európai Bizottság (EB) a Pápai Hús (PH) Zrt. megvásárlásához nyújtott állami hitelgarancia ügyében – tájékoztatták lapunkat brüsszeli források. A bizottság egyik szóvivője érdeklődésünkre közölte: az EB nyilvánosan hozzáférhető forrásokból értesült a vételhez adott állami támogatásról, és kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, hogy öszszegyűjtse a szükséges információkat az intézkedés elbírálásához. A bizottság arról kíván meggyőződni, hogy a tranzakció megfelel-e a közösségi alapszerződésben rögzített, az állami támogatásról szóló szabályoknak.
Mint ismert, a kormány még tavaly novemberben döntött arról, hogy 80 százalékos garanciát vállal az akkor felszámolás alatt állt PH megvételéhez szükséges kedvezményes feltételű MFB-hitelekhez. A cég vagyonelemeit a középvezetők, a beszállító sertéstermelők, a pápai önkormányzat és a helyi vízmű képviselőiből álló Pápai Hús 1913 Kft. vásárolhatja meg, de a társaságnak nincsenek megfelelő forrásai a vételhez. Ezért a cég – a kormány határozata szerint – 5,5 milliárd forint hitelt vehet fel a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) állami garancia mellett. (A kft. a forrásokat várhatóan februárban kapja meg, mivel a folyósítás előkészületei még nem fejeződtek be.) Ugyanakkor már a tavalyi döntéskor felvetődött, hogy a konkrét vevői körnek nyújtott vásárlási előny burkolt állami támogatásnak minősülhet, és sértheti az EU versenyjogi szabályait is.
Szó sincs burkolt állami támogatásról – reagált Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Hozzátette: az MFB-forrásokat az új tulajdonosoknak vissza kell fizetniük, ha pedig nem törlesztenének, a hitel mögött ott van a vagyoni fedezet. Az államtitkár szerint a bizottsági tájékozódás nem meglepő, ez minden ilyen tranzakciónál előfordulhat. Valószínűsíthető viszont, hogy az EB nem a hazai újságokból értesült az ügyletről, hanem arra valakik felhívták Brüszszel figyelmét – állapította meg.
A nagy hazai feldolgozókat tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetsége már a kormány tavalyi döntése előtt közleményben hangsúlyozta, hogy diszkriminatív lenne és sértené az uniós versenysemlegességi szabályokat, ha az állami garanciát egyetlen pályázó vehetné csak igénybe (VG, 2008. november 18.). Éder Tamás, az érdekképviselet elnöke ugyanakkor most lapunknak leszögezte: a szervezet semmilyen hivatalos formában nem kezdeményezett eljárást a bizottságnál az intézkedés miatt.
A szövetség nem önmagában a munkahelymegtartást célzó pápai állami beavatkozást kifogásolja, hanem azt, hogy más hazai húsipari társaságok nem juthattak ilyen (hitel)lehetőséghez. Ezért az érdekképviselet most jogi szakértők bevonásával tanulmányozza a kormány határozatát, hogy ez alapján milyen hasonló lépéseket lehetne tenni az egész iparág számára. A szervezet évek óta szorgalmaz egyes intézkedéseket, amelyek éves költségvetési kihatása csak 1-1,5 milliárd forint lenne – mondta az elnök.
Ágazati vélemények szerint a húsiparban az idén szükség lehet további állami segítségre, mert a cégeknél újabb munkahelyek kerültek veszélybe a válság miatt. Kovács László, a piacvezető Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte: a társaság is igényt tartana munkahelymegőrző forrásokra, ha ezek igénybevételére lehetőség nyílna. „Visszautasítunk viszont minden olyan feltételezést, amely a PH-t érintő bizottsági vizsgálódás mögött a Pick »feljelentését« sejteti” – szögezte le.
