Jobb erőművi blokkok kellenek

Magyarországon 2025-ig 6000 megawattnyi új erőművi kapacitást kell létrehozni a növekvő kereslet kielégítésére, a leállítandó egységek pótlására és a kieső import helyettesítésére. Stróbl Alajos energetikai szakértő szerint ez kevesebb a két hónapja feltételezett kapacitásigénynél, de kisebbre, másfél százalékosra módosult a korábban kétszázalékosra várt igénybővülés is.

A hiányzó blokkok, ha úgy vesszük, megvannak, hiszen a vállalatok a fentinél máris több új kapacitás létesítését jelentették be 2015-ig. Ám kérdés, hogy ezekből mi valósul meg, ráadásul 2015-ig elég lenne 1000 megawattnyi új blokk az országnak – mutatott rá a szakember a tegnapi energiakonferencián.

A blokkcserékkel megnő az érintett erőművek hatásfoka, ez egyébként az új egységek építésének egyik előnye is. A hazai erőműpark átlagéletkora 22 év, ezen belül a nagyerőművek átlagosan 24 évesek. Az összes blokk 8,7 százaléka 41 évnél is idősebb, de van 50 éves is. A hatásfok-növekedés nagyban múlik azon, milyen a választott új tüzelőanyag. A tüzelőanyag-választás viszont az országos tüzelőanyagmixet is módosítja. Kérdés, milyen legyen hoszszabb távon a hazai áramtermelés tüzelőanyag-portfóliója. Az energiahordozó-mix a magáncégek beruházási döntései során alakul ki, persze ezeket az állam a szabályozással terelgetheti.

Ám mégis nyitott, milyen lesz a hazai erőműpark 2025-ben. Stróbl Alajos szerint kisebb-nagyobb eséllyel bármely áramtermelő megoldás – gáz, szén, hasadóanyag, megújuló, olaj- és tárolósalapú – részaránya nőhet a mostanihoz képest. A gáz súlyának erősödését segíti, hogy a gázos blokkok viszonylag olcsón és gyorsan felépíthetők, s jó hatásfokúak a piacon lévő Alstom-, GE-, Siemens- és Mitsubishi-turbinák is. „Ha a 2006-ban felhasznált, 150 petajoule-nyi (PJ) gázt az akkor 36 százalékos hatásfok helyett az újak valamelyikével 60 százalékkal tüzelik majd el, akkor 15 terawattóra (TWh) helyett 25 TWh áramot lehet majd előállítani” – mutatott rá. A gáz emellett környezetkímélő is, de már megismertük a túlzott gázfüggés árnyoldalát is. Pillanatnyilag hét társaság építene gázerőművet.

A szén esetében az MVM– RWE páros Visontán lignitre, az E.On korábbi közlése szerint Mohácson importfeketeszénre, az AES pedig Borsodban hazai barnaszénre telepítene együtt 1970 megawattnyi új kapacitást 2020-ig. A 2005-ben a 60 PJ-nyi szén 30 százalékos hasznosítása Stróbl Alajos szerint 42 százalékra növelhető, így, vagyis változatlan kapacitás mellett, 5 TWh helyett 7 TWh áram állítható elő. Ám a szénerőművek drágák, felépítésük évekig tart, és erősen károsítják a környezetet. A hasadóanyag-alapú áramtermelésnél is hatékonyságjavulást ígérnek az új típusú orosz blokkok és a nyugati típusok is. Viszont e beruházások még a szeneseknél is drágábbak és tovább tartanak, kérdés tehát, hogy ki állja majd a költségeket. A piacon kapható blokkok 1200–1600 megawattosak.

A megújulóalapú áramtermelés a 2008-as 450 megawattról 2025-re akár 1400-ra is nőhet. Főként biogázban, a hulladékhasznosításban, a nap- és a szélenergiában vannak lehetőségek, de nem kell minden megújulóból áramot előállítani. Közvetve vagy közvetlenül mindegyikből lehet hő és üzemanyag is. Ugyanakkor célszerű lenne – külföldi példára – differenciáltan támogatni a megújulóalapú áramtermelést. Magyarországon olajtüzelésű blokkra csak tartalékként van szükség, a tározós erőműnek pedig csak hosszabb távon van esélye.

Az anyavállalat Csehországban szélpark létesítésére készül, Bulgáriában szenes erőművet építene.

A szakember szerint a további hazai erőműépí-téseket alapvetően a nagy társaságok indítják, amelyeknek azonban érdekük, hogy túlzott többletkapacitásokat hozzanak létre.

Az anyavállalat Csehországban szélpark létesítésére készül, Bulgáriában szenes erőművet építene.

A szakember szerint a további hazai erőműépí-téseket alapvetően a nagy társaságok indítják, amelyeknek azonban érdekük, hogy túlzott többletkapacitásokat hozzanak létre.-->