Talán mégsem reménytelenek a németek: ésszel verték a kínaiak az autóipari nehézfiút, újítással vág vissza
Mégse vonul ki az erősen eladósodott ZF autóipari beszállító az elektromos motorok és inverterek gyártásából, erről hónapokig tartó vacillálás után született döntés, és többek közt egy technikai újításnak köszönhető.

A Közép-Európában is tízezreket foglalkoztató második legnagyobb német autóipari beszállító keddi bejelentéséről a Handelsblatt számolt be. Az évekig húzódó szenvedéstörténet igazi modern európai tanmese, amelynek nem az a vége, hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Annyi igaz, hogy nem haltak meg, de a boldogság ebből a történetből hiányzik.
Ismert, és egyre ismertebb: a német autóipar szenved, különösen amióta beköszöntött az üdvösségeként beharangozott, hatalmas fejlesztési-beruházási igényű zöldátalakulás. A hatalmasra növő kínai versenytársak számára ez nem kihívás volt, hanem lehetőség, és miközben a német autóiparban folynak az elbocsátások, a kínaiak félelmetes gyorsasággal kezdték el növelni európai autóeladásaikat.
A bajok elérték a ZF-t is, amely világszerte több mint 150 ezer embert alkalmaz, egyharmadát Németországban. Magyarországon több mint kétezret: Egerben váltókat és hajtásláncokat gyárt, Kecskeméten futóműmodulokat, és a Mercedesnek szállít be, Debrecenben a BMW elektromosjármű-gyártásához kapcsolódik, Budapestre pedig IT- és mérnöki feladatokat helyezett.
Ha az új magyar kormány idegenkedik is az összeszerelő iparoktól, a ZF-nál Magyarországon dolgozók jó munkahellyel rendelkeznek. A Németországban dolgozóknak azonban rég remegniük kell az állásukért.
A ZF már 2024 nyarán bejelentette, hogy 2028-ig akár 14 ezer munkahelyet is megszüntethet Németországban.
2025-ben aztán az árbevétele 6 százalékkal, 38,8 milliárd euróra csökkent, miközben a nettó veszteség 2,1 milliárd euróra duplázódott – emlékeztet a német üzleti lap.
A tantörténet állomásait a Handelsblatt összefoglalja, tanulságait részben. A történetük lényege, hogy a német csoport új vezérigazgatója, Mathias Miedreich, elődje – a tavaly szeptemberben távozott Holger Klein – nehéz örökségével küszködik.
Van azonban egy mélyebb rétege is a történetnek: megmutatja, hogy küszködik saját nehéz örökségével az egész német autóipar, miközben ritka győzelmei legföljebb az életben maradásra elegendők.
A német autóipar átállása az e-járművekre: a ZF már feladta volna
A mostani döntés egy hosszabb átszervezési folyamat része az adósságba nyakig merült óriás megmentésére.
A ZF továbbra is saját gyártásra támaszkodik az elektromos motorok és inverterek területén, bár ez várhatóan nagyrészt külföldön történik majd. Az inverterek alakítják át az akkumulátorok energiáját a motorok számára, így az elektromos járművek teljesítményelektronikájának központi elemét képezik.
A döntés, amelyet a munkavállalói képviselőkkel szoros egyeztetésben hoztunk meg, a ZF vállalati kultúrájának része
– mondta az új vezérigazgató, Mathias Miedreich. A cél a költségek két számjegyű százalékos csökkentése volt, hogy versenyképes árakat tudjanak elérni.
Pirruszi győzelem: a technológiai fejlesztés kiváltotta a kirúgások egy részét
Ha megtartják is az elektromos motorok és inverterek gyártását és fejlesztését, az ezen a területen dolgozó több mint ezer alkalmazott közül több százan elveszítik állásukat. A vállalat továbbra is igyekszik elkerülni az elbocsátásokat, de a vezetőség szerint ezeket „a kihívásokkal teli piaci környezet miatt” nem lehet teljesen kizárni. Különösen a schweinfurti és auerbachi telephelyek érintettek – azaz a hazai, németországi gyártás.
A cég szerint az ennél is nagyobb létszámcsökkentést sikerült elkerülni
- intelligens fejlesztésekkel, például az alkatrészek számának és tömegének csökkentésével,
- valamint a meglévő gépek újrafelhasználásával.
A ZF például közölte, hogy
az inverterek tömegét 1,5 kilogrammal sikerült mérsékelni konstrukciós módosítások révén.
Itt van a történetben a tanmesébe illő csavar.
Meglepetésre úgy fordult, hogy az eszüket használták
Az elektromos motorok és inverterek a sebességváltókkal együtt az E-divízióhoz tartoznak a cégnél, amely tavaly durván veszteségessé vált.
Miedreich elődje, Holger Klein azt tervezte, hogy leválasztja az egész alapdivíziót, amely mintegy tízmilliárd eurós árbevételt hozott és körülbelül 30 ezer alkalmazottat foglalkoztatott. A Handelsblatt által elsőként ismertetett tervek a munkavállalói ellenállás miatt meghiúsultak, Klein pedig tavaly szeptemberben távozni kényszerült.
A vállalati kultúra emlegetése Miedreich által nem csak duma, ő ugyanis tavaly őszi kinevezésekor megegyezett a munkavállalókkal, és a kiszervezés és későbbi eladás helyett más utat választott.
Összefoglalva, az történt, hogy az egyik főnök alatt a nehézségekkel szembesülve kidobták volna, ami kényelmetlen volt, mert birkózni kellett vele. Az utód azonban a birkózást választotta, amire az teremtett neki lehetőséget, hogy elődjét kvázi megbuktatta a szakszervezet. A német autóipari vállalat a hosszú küszködés után rákényszerült a megoldásra: a technológiai újításra.
Az újabb csavar és tanulság pedig a következő.
A kínai versenytársak már eleve a könnyebb invertereket alkalmazzák, mert ez volt az egyszerűbb és az olcsóbb.
Az új ZF-inverterről nem sok egyebet tudunk, nem tudni, megőrzik-e a hagyományos német technológia megbízhatóságát is a változtatás mellé – mindenesetre most azt csinálják, amit talán eleve kellett volna, hogy legalább megkíséreljék a versenyzést a kínaiakkal. Az, hogy most megteszik, annak köszönhető, hogy Klein nem bírt a szakszervezettel.
Emlékeztetőül: amikor az Európai Unió protekcionista intézkedéseket vezet be a kínaiakkal szemben, az európaiak rendre arra hivatkoznak, hogy a kínaiakat az állam beavatkozása segíti olcsóbb termékeket gyártani. Valójában lehetséges, hogy máshol találhatjuk meg a megoldást. Ahol a ZF a könnyű invertert: ha megpróbáljuk az eszünket használni.
Ennek a konzervatív tételnek közben azonban támadt modern európai alternatívája is, a zöldátalakulás levitézlett ideológiájának örököseként. Lényege: az autógyár gyártson inkább fegyvert, abból baj nem lehet.






