Történelmi pillanat: levegőbe emelkedett az oroszok új csúcsvadászgépe, máris megvenné a világ egyik legnagyobb országa – videón a Szu-57D
Az orosz Egyesült Repülőgépgyártó Vállalat (UAC) megkezdte a Szu-57-es vadászrepülő kétüléses változatának, a Szu-57D-nek a repüléstesztelését. A gép első felszállásáról készült képek közösségimédia-platformokon terjedtek el, a fejlesztés tényét Denis Manturov első miniszterelnök-helyettes nyilatkozata is megerősítette.
„Megkezdődtek az ötödik generációs Szu-57-es kétüléses vadászgép-prototípus repüléstesztjei” – idézte Manturovot a TASZSZ orosz hírügynökség. A miniszter elmondása szerint a gép nemcsak harci feladatokra lesz alkalmas, hanem kiképző repülőként és légi irányítóként is bevethető.
Ez utóbbi szerep azt jelenti, hogy a Szu-57D a jövőben önálló pilóta nélküli harci drónokat irányíthat majd a csatatér felett – egyfajta levegőben lévő parancsnoki pontként működve. A második ülőhely beépítése szemmel látható változást hozott a gép megjelenésén is: a pilótafülke feletti rész jóval magasabb lett az egyszemélyes alaptípushoz képest.
Oroszország ötödik generációs, nehezen radarozható gépként hirdeti a Szu-57-est, a valódi képességeket azonban joggal kíséri szkepticizmus.
Az összehasonlítás nem kedvező: az amerikai F-22-es tolóerő-vektoros hajtóművei lehetővé teszik, hogy a gép rendkívüli manőverezőképességgel repüljön, miközben a fúvócsövek a törzsbe süllyesztve csökkentik a hőjelszinatúrát, ami megnehezíti a hőkövető rakéták dolgát. A Szu-57-esből mindkettő hiányzik.
Az F-22-esnél és az F-35-ösnél alkalmazott, S-kanyarban futó légbeömlők szintén hiányoznak az orosz gépről: ezek azért fontosak, mert eltakarják a hajtómű forgó lapátjait a radar elől, így a gép nehezebben észlelhető. A Szu-57-es légbeömlői egyenesek, a turbinalapátok pedig közvetlenül beláthatók radarral.
Indiának készülhet a gép
A Szu-57-es az ukrajnai háborúban sem bizonyult meghatározó tényezőnek. A brit védelmi hírszerzés 2023-ban megerősítette: az orosz légierő a gépet kizárólag nagy hatótávolságú csapásmérésre alkalmazza, mert attól tart, hogy az ukrán légvédelem közelébe engedve lelőhetnék. Exportsikerekkel sem büszkélkedhet különösebben a gép.
A nagyobb megrendelések közül egyedül Algéria emelhető ki, amely egy 14 darabos keretszerződésen belül eddig két Szu-57E átvételéről rendelkezik bejelentett információk szerint. India szintén érdeklődést mutat a Szu-57 kétüléses verziója iránt, noha 2018-ban kivonult az úgynevezett FGFA-programból, amelynek keretében Oroszországgal közösen fejlesztett volna kétüléses változatot.
Az újbóli indiai érdeklődés hátterében valószínűleg az a stratégiai aggodalom áll, hogy Pakisztán az AVIC/Shenyang J-35-ös – Kína második lopakodó vadászgépe – első külföldi üzemeltetőjévé válhat. India saját fejlesztésű lopakodója, az AMCA (Advanced Medium Combat Aircraft) több mint két évtizede fejlesztés alatt áll, prototípusa azonban még nem repült.
