Négy dél-dunántúli gyógyfürdőt szerelt fel nemrég hőszivattyúrendszerrel a Paleotherm Kft. Marcali, Nagyatád, Lengyeltóti és Tab fürdői többek között a hulladékhőt használják fűtésre. Az elhasznált gyógyvíz a fűtőrendszert táplálja. A cég tervei között szerepel egy Porsche autószalon, illetve uniós forrásokból finanszírozott vidéki iskolák fűtőrendszerének kiépítése.
Az átlagosnál vékonyabb hazai földkéreg lehetővé teszi, hogy már egy százméteres mélyfúrás esetén is megtérül a hőszivattyú. A hőszivattyúk teljesen kiválthatják a földgázt, működtetésükhöz csak az áramot kell megfizetni. A szükséges viszonylag kis mennyiségű vizet csak az első alkalommal kell a rendszerbe juttatni.
Komolyabb kiadást a rendszer felszerelése jelent, a szivattyú ára 300–600 euró/kilowatt között mozog. Összehasonlításul, egy 500–1000 négyzetméter közötti épület teljes fűtéséhez 20-30 kilowatt teljesítményű hőszivattyú szükséges.
Kiss László, a Paleotherm Kft. ügyvezetője szerint 380-400 négyzetméter alatti lakásoknál a hőszivattyús rendszer már gazdaságtalan a gázfűtéshez képest az állami támogatás mai rendszere mellett. Ám egy nagyobb volumenű fűtőrendszer-beruházásnál már 2-5 év alatt megtérül a hőszivattyú felszerelése. A kritikus határ a hétéves megtérülés. Egy régi gázfűtésű épületnél a megtérülési idő még hosszabb, mert az egész rendszer le kell cserélni.
A kitűnő hazai adottságok ellenére a hőszivattyúkkal foglalkozó cégek az állami részvétel hiányát okolják azért, hogy az eljárás csak nagyon szűk körben elterjedt. A megújuló energia felhasználását ösztönző energiatakarékossági programban az uniós átlagnál kevesebb, 30 százalékos támogatás igényelhető egy hőszivattyús rendszerhez.
A Paleotherm Kft.-nél nem tudnak olyan esetről, hogy bárki is támogatáshoz jutott volna, s a konkurens Thermo Kft. ügyfelei közül is csak egy kapott jogosultságot a pályázati összegre. Szerintük az esetek többségében elutasítják a geotermikus energiára vonatkozó kérelmeket. Ugyanerről a pályázatokat kezelő Energiaközpont Kht.-nél azt mondták lapunknak, hogy az elbírálás után az összes benyújtott pályázat megkapja a támogatást.
Sokaknak tisztán piaci alapon is megéri. Az Eszterház nevű budapesti társasházban például tavaly Európa egyik legnagyobb hőszivattyús rendszere épült ki.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint míg a földön – a középpont felé haladva – átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet kilométerenként, addig a Kárpát-medencében ez az érték 60 fok.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint míg a földön – a középpont felé haladva – átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet kilométerenként, addig a Kárpát-medencében ez az érték 60 fok. Németországban már befutott A lakóházak fűtése továbbra is hőszivattyúval a legolcsóbb Németországban a Focus Online szerint, amely öt fűtési rendszer (gáz, olaj, fapellet, kombinált gáz/napkollektor és földfüggő hőszivattyú) költségeit hasonlította össze.
Új építés esetén hőszivatytyúval egy év alatt 382 eurót takaríthat meg a háztulajdonos a gáz-, illetve 720 eurót a kombinált gáz- és napkollektorfűtéshez képest. (Igaz, hosszabb távon még ez utóbbi is gazdaságos lehet, ha a szükséges berendezések olcsóbbak, míg a hagyományos energiahordozók drágábbak lesznek.)
Régi épület fűtés-korszerűsítésével az évi megtakarítás az 580 eurót is eléri a gáztüzeléssel szemben. Mindkét háznál a fűtésgazdaságossági rangsor második helyén jelenleg a fapelletkazán áll.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.