Mennyiért jutott be Kapolyi a Vértesi Erőmű adatszobájába? Lobbi és harc a köbön
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Vértesi Erőmű a működő bokodi erőműből, a hozzá tartozó márkushegyi bányából, és az évek óta leállított tatabányai erőműből áll. Kapolyi László a HVG-nek elmondta, hogy csak az erőműért kialkudott 4,2 milliárd forint letétbe helyezése után jutott be a társaság adatszobájába. Az iratokban a tatabányai zagytér pormentesítését, rekultivációját és fásítását 6 milliárd forintra árazták be, amelyet neki kellett volna fizetnie.
A Biopetrol képviseletében októberben Atyánszky György tárgyalt Bencsik János polgármesterrel, engedélyért lobbizva, hogy a zagytér közelében homokbányát nyissanak, és megbízás esetén a megfelelő díjazásért abból rekultiválják a 9 hektáros salakhegyet. A Kapolyi-féle tárgyalások közben az erőmű menedzsmentje - az államot nem tájékoztatva - nagy értékű áramvásárlási szerződést kötött az iparmágnás biztatására, majd amikor Kapolyi kilépett a szerződésből, a károsult áramkereskedők 20 milliárd forint kártérítést követeltek. A Magyar Villamos Művek azonnal leváltotta a vezérigazgatót, és Szabó Pál, volt energiaügyi minisztert nevezte ki az erőmű élére, aki most igyekszik egyezségre jutni az áramkereskedőkkel. Az MVM új vezetése vizsgálja azt is, hogy Kapolyi nem az MVM-tól kapott pénzzel fizetett volna-e az erőműért, ugyanis egy vásárosnaményi erőmű-beruházás kapcsán a villamosművekkel közös társaságot alapítottak, amely a beruházáshoz szükséges 23 milliárd forintot egy összegben, vitatható körülmények között kapta meg.
Az MVM-ben gyanítják, hogy adóparadicsomokban bejegyzett cégeken át megutaztatták a milliárdokat, és végül a villamosműveknek saját pénzéből fizettek volna a Vértesi Erőműért. A zöldáram átvételéből való részesedéssel, a villanyszámlába beépített szénfillérrel és 1,5 milliárd forint értékű szén-dioxid többletkvóta biztosításával az utóbbi hónapokban alaposan kistafírozta a kormány a Vértesi Erőművet, így a leendő vevő akár már nyereségesen is működtethetné a létesítményt, kérdés azonban, hogy ki hárítsa el az évtizedek alatt felhalmozódott környezeti károkat, és ki vállalja ennek költségét - írta a HVG.
