A GfK kutatói 420 budapesti vizsgálati személy izgalmi szintjét rögzítették műszeresen 24 órán keresztül, s arra kérték a résztvevőket, naplózzák a tevékenységeiket. A cél az volt, hogy az egyes tevékenységekhez hozzárendeljék a rájuk jellemző átlagos izgalmi szintet. Az eredmények nem okoztak különösebb meglepetést: a nagyon stresszes tevékenységek közé tartozott a közlekedés és a vásárlás, az erősen relaxálók közé pedig az alvás és az olvasás.
Az otthoni televíziózás a közepes izgalmi szintű tevékenységek közé tartozott, a mérések szerint legalábbis a képernyő előtt ülők 53 százalékát jellemezte a lelki-érzelmi állapot optimális szintje. A tévézők bő harmadának volt az izgalmi állapota alacsonyabb ennél, a maradéknak pedig nagyobb.
Összehasonlításképpen: vásárlásnál az utóbbi kettő aránya nagyjából fordított volt. Jó reklámhordozó tehát az otthoni televíziózás – olvasható ki a kutatásból, nem mindegy ugyanakkor, hogy a „célszemély” milyen idősávban ül a képernyő előtt.
