Fogyatkozik a mecénások köre
Szponzorálás. A pénzpiaci válság ellenére továbbra is a bankok, pénzügyi vállalatok a hazai kulturális intézmények, rendezvények legnagyobb támogatói, de továbbra is jelentős szeletet képviselnek a távközlési cégek. Ennek ellenére még a „jól szponzorálható” rendezvények, intézmények is visszaeséssel számolnak az idén. A vállalatok ugyanakkor nem szívesen ismerik el: szorítani kell a szponzorációs büdzsén.
Előreláthatólag 30-40 százalékkal csökken a vállalati szponzoráció a Szépművészeti Múzeumban az idén 2008-hoz képest – válaszolt a Világgazdaságnak Baán László, az intézmény főigazgatója. A magántámogatás a Szépművészeti éves költségvetésének mintegy 10 százalékát teszi ki, az idén azonban az állami szubvenció is csökken, így összességében hozzávetőleg 10 százalékos bevételkieséssel számolnak. Baán László szerint a pénzpiaci válság ellenére is a legnagyobb mecénások a bankok és más pénzintézetek maradnak, amelyek kivétel nélkül kiállításokat, projekteket szponzorálnak. A Szépművészeti 2008-ban írta alá a hazai múzeumi szponzoráció történetének eddigi legnagyobb értékű támogatási szerződését az ING csoporttal. A pénzügyi konszern a múzeum 2011-es Cézanne-kiállítására 120 millió forintot ajánlott fel.
Az ING Biztosító 2009-re beütemezett támogatási tervei nem változtak a válság ellenére sem – tudtuk meg Kótiné Somfai Ágnestől, az ING Biztosító marketing- és kommunikációs ügyvezető igazgatójától. A vállalatcsoport üzleti egységei még a múlt év végén döntöttek a szponzorációról, és a pénzügyi válság által teremtett kedvezőtlenebb körülmények ellenére kitartanak a kultúra támogatása mellett.
A Szépművészeti kiállításait már szinte az összes nagyobb bank a szárnyai alá vette, többek között az OTP, az MKB Bank, a UniCredit Bank, a Citibank, az Erste Bank és az FHB. Nem véletlenül: a The Art Newspaper szakmai lap szerint a Szépművészeti Magyarország leglátogatottabb múzeuma, a kiemelt kiállításokra pedig rengeteg külföldi látogató érkezik, ennek egy nemzetközi vállalatcsoport esetében külön súlya van.
Bajban azok az intézmények lehetnek a későbbiekben, amelyek vagy nem kötöttek közepes, illetve hosszú távú szponzori szerződéseket, vagy éppen a magas állami támogatás miatt eddig nem gondoltak vállalati forrásokra. A szakemberek szerint ugyanakkor az állam a kultúrafinanszírozás helyett a munkahelyek megtartására törekszik majd, így drasztikusan csökkenhetnek az intézmények között elosztott központi források.
A vállalatok pedig spórolnak: Skonda Mária, a Volksbank Zrt. vezérigazgató-helyettese lapunknak korábban elmondta, a támogatási összegeket biztosan nem, de az ehhez kapcsolódó marketinges és reprezentációs kiadásokat valószínűleg csökkentik 2009-ben. A Pannon GSM Zrt.-től pedig azt a választ kaptuk: a cég továbbra is a hosszú távú, stratégiai támogatásokat folytatja.
„Az idei év a Sziget életében is nehezebb lesz: nem tudni, hogy a kisebb támogatók közül melyeknek fér majd bele a Sziget szponzorálása, s a gazdasági körülmények miatt a látogatottság is csökkenhet” – vázolta a várható fejleményeket Gerendai Károly, a szervező Sziget Kft. ügyvezető igazgatója. Mindazonáltal a legnagyobb támogatókkal többéves szerződést kötöttek a Sziget Fesztivál szervezői, amelyek jövőre vagy 2011-ben járnak le. Még kérdéses viszont, hogy az idén is a támogatók között szerepel-e a Nokia, a Magyar Telekom iwiw szolgáltatása vagy a Converse sportmárka. Ezekkel a cégekkel ugyanis az idén jár le a szponzori szerződés. Ez évben a tervek szerint 10 százaléknál nagyobb mértékben nem csökken a vállalati támogatás, s így eléri az 500 millió forintot.
A Sziget 2000-es költségvetéséhez – 580 millió forint – viszonyítva még 35-40 százalékos volt a szponzori pénzek aránya, mára azonban ez a csaknem 2,7 milliárd forintra rúgó büdzsé alig negyedét teszi ki.
