Mekkora a baj a szakmában?

Sikeresnek bizonyult a Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztályának (MKTLSZ) hét állomásból álló tavaszi országos konferenciasorozata – mondta lapunknak Kunyik Csaba titkár. A felsőoktatási intézményekben Mekkora a baj a logisztikai szakmában? Fiatal logisztikusok elhelyezkedési esélyei napjainkban címmel tartott rendezvénysorozat elérte a célját: kapcsolatokat teremtett, bemutatta a szakma reagálási képességét a kialakult válsághelyzettel kapcsolatban, és képes volt támpontot adni a fiataloknak a hogyan tovább kérdésével kapcsolatban.

Szabó Zoltán, az MKTLSZ elnöke, a Ghibli Kft. igazgatója előadásaiban egyebek között a logisztikai szakmában tapasztalható válsághelyzetet vázolta fel a hallgatóknak. Elmondta, hogy a közelmúltban az emelkedő GDP melletti kétszeres szorzójú logisztikai GDP-növekedés arányait ma, a romló gazdasági környezetben is azonos arányok mellett, de ellenkező előjellel kell egy cégvezetőnek figyelembe vennie. Nagy valószínűséggel nem valósulhat meg a korábbi, Magyarország a régió logisztikai központja koncepció. Elemezte azt a magyar logisztikai cégeket érintő versenyhátrányt, amelyet a hazai adórendszer (mértéke és szerkezete révén) ró a vállalkozásokra. Foglalkozott a logisztikai cégeket hitelcsapdába terelő, aránytalanul eszközorientált, hibás vezetői gondolkodásmóddal. A válság által érintett cégek közül előnyösebb helyzetben lévőnek tartja azokat a piaci szereplőket, akik közvetlen ügyfélkapcsolaton keresztül végzik logisztikai tevékenységüket, illetve nem csak egyetlen meghatározó partnerrel állnak kapcsolatban. A jelenkori nehéz helyzetből való kivezető útként a megfelelő piacszerkezet kialakítását, a vállalatok belső vizsgálat utáni szerkezetátalakítását javasolta. Lehetőségként említette még a cégek hálózatosodását, együttműködések kialakítását. Belső megoldásnak a cégműködés felülvizsgálását, annak alapján a költségcsökkentések mielőbbi bevezetését tartja. A főiskolai tanulmányaikat végzőknek az iskolai évek alatti aktív gyakorlati tapasztalatszerzés fontosságát hangsúlyozta.

Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke a logisztika globális válságát mutatta be. Megdöbbentő számokkal érzékeltette a rendelkezésre álló és az abból lekötött logisztikai kapacitások különbségét. A konténerszállítási díjak csökkenésén keresztül rávilágított a köztes logisztikai szereplők sorozatos tönkremenetelének okára. A logisztikusjelöltek számára röviden elemezte annak a 18 felsőoktatási intézménynek a teljesítményét, amely valamilyen logisztikai diplomát ad végzőseinek. Jelezte, hogy a szakma már különbséget tesz papír és papír között. Az elhelyezkedés gondolatával foglalkozóknak szemléletes felsorolásban mutatta be a logisztikai munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó kezdő bérszinteket. Végezetül biztatta a diplomásokat egy MLE-felmérés bemutatásával. Ebben összevetettek egy logisztikai szolgáltató, egy termelő és egy kereskedelmi cégben a felső vezetés alatt elhelyezkedő, a logisztika valamely területével kapcsolatban lévő munkaköröket. Mindhárom vállalattípusnál legalább 40 százalék körül mozog azon logisztikai pozíciók aránya, amelyekben felsőfokú végzettséggel rendelkezőket alkalmaznak.

Völgyi Miklós, a MÁV Cargo volt igazgatója elkerülhetetlennek tartja azt a fejlődési folyamatot, amelyen a vasút átesett, illetve át kell esnie. Fontos mérföldkőnek nevezte a szemléletváltást, amelynek értelmében a vasút nemcsak a versenytársat, hanem az együttműködő partnert is képes meglátni a logisztikai vállalkozásokban. Nagy jelentőségűnek értékelte a logisztikai központokkal való szorosabb együttműködést az áruszerkezetben kialakult változás, az ömlesztett áruk arányának növekedése miatt. Hallgatóságának azt tanácsolta, hogy már tanulmányaik második felének elején próbáljanak egy olyan vállalatot találni, ahol gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek. Az idejekorán kiválasztott cégeknél meg kell találni azokat az iskolával kapcsolatos lehetőségeket – kisebb dolgozatok témái, szakdolgozat, külső konzulens személye –, amelyeknek a segítségével be tudják dolgozni magukat a végzés idejére.

Bárdos Iván, a Hertzog és Bárdos Személyzeti Tanácsadó Kft. tanácsadója előadásaiból egyebek között kiderült, hogy a logisztikai terület munkaerő-piaci helyzete ugyan nem jó, de nem is reménytelen. Beszélt napjaink logisztikusi humánerőforrás-piacának kínálati oldali túlsúlyáról. Kiemelte, hogy a gazdasági élet minden területén szükség van és szükség lesz logisztikusokra, ezért, bár a jelenlegi válság szűkíti az elhelyezkedési esélyeket, de nem szünteti meg véglegesen azokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy angolnyelv-tudás nélkül nincs logisztikus.

Iván György, a Hödlmayr Hungária Logistics Kft. ügyvezető igazgatója is kitért a gyenge nyelvi készségű végzős logisztikusok problematikájára. Csaba László logisztikai tanácsadó is felhívta a fiatalok figyelmét a nyelvtudás fontosságára. Földesi Péter, a győri Széchenyi István Egyetem logisztikai és szállítmányozási tanszék vezetője, egyetemi docens a jelenlegi magyar logisztikaoktatás helyzetét elemezve problémás területnek nevezte az egyes oktatási intézmények végzett hallgatóinak logisztikafelfogása közötti különbséget és a szakmai nyelvezet eltérő voltát. A probléma megoldását az intézmények közötti konzorciális együttműködések kialakításában, illetve az egyes kapcsolódó tudományterületek összehangoltabb oktatási struktúrájában látta. Gelei Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztikai és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék vezetője előadásában a logisztikai oktatás megváltoztatásának szükségességéről beszélt. Véleménye szerint az oktatási terület oldaláról két úton kell megközelíteni a reformokat. Az egyik a felsőoktatási szerkezet átalakítása, ez a bolognai rendszer elindításával már a megvalósulás stádiumába lépett. A másik út a felsőoktatási intézmények folyamatos posztgraduális képzésének fejlesztése. Ezeket a kurzusokat a szakmában az adott időpontban felmerülő igényekhez mérten kell kialakítaniuk az oktató szervezeteknek. Fontosnak tartotta, hogy az oktatási intézmény, a hallgató és a piaci szereplő rendszerében mindegyik szereplőnek aktív kapcsolatot kell ápolni a másik kettővel ahhoz, hogy a megfelelő képzettségű friss diplomások a számukra legmegfelelőbb munkahelyekre kerülhessenek.

A rendezvényeket azonos tematikával, a hét társrendező felsőoktatási intézményben, a környezetükben lévő, logisztikai tevékenységgel foglalkozó cégek, szervezetek közreműködésével bonyolították le. Az előadásokról részletesen a www.mktlsz.hu címen lehet olvasni.

A konferenciák helyszínei:

- Széchenyi István Egyetem, Győr

- BGF Külkereskedelmi Kar

- Budapesti Corvinus Egyetem

- Szent István Egyetem, Gödöllő

- BME

- Nyíregyházi Főiskola

- Szolnoki Főiskola

A rendezvényeket azonos tematikával, a hét társrendező felsőoktatási intézményben, a környezetükben lévő, logisztikai tevékenységgel foglalkozó cégek, szervezetek közreműködésével bonyolították le. Az előadásokról részletesen a www.mktlsz.hu címen lehet olvasni.

A konferenciák helyszínei:

- Széchenyi István Egyetem, Győr

- BGF Külkereskedelmi Kar

- Budapesti Corvinus Egyetem

- Szent István Egyetem, Gödöllő

- BME

- Nyíregyházi Főiskola

- Szolnoki Főiskola Új fórumtéma A Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) tagjaként a logisztikai oktatásról felmerült kérdésekkel is foglalkozik.

Ezért honlapjukon A logisztikai oktatás helyzete címmel új fórumot indítottak, hogy a téma iránt érdeklődők számára lehetőséget biztosítanak hozzászólásaik, véleményük elmondására.-->