Folytatjuk az előző kormány által elfogadott Biztonság és Partnerség programot – jelentette ki Székely Tamás egészségügyi miniszter. Hozzátette: ennek legfontosabb részei egyrészt a népegészségügyi programok, valamint az egészségbiztosítási rendszer átalakítása. Ezen a programon túl az egészségügyi miniszter szerint kiemelt feladata a kormánynak a szakképzési- valamint a központi gyakornoki rendszer átalakítása, illetve megújítása.
A reform legfontosabb célja, hogy a szakorvosjelölt rezidensek az egyetem befejeztével tényleges munkavállalói jogviszonyba kerüljenek. Székely Tamás elmondása szerint már rendelkezésre állnak azok az uniós források, amelyekből mindez kivitelezhető. Példaként említette az ÚMFT 9,4 milliárd forintnyi támogatását, amely a foglalkoztatottság támogatottságát hivatott szolgálni a hiányszakmákban.
A Biztonság és Partnerség program részeként az ellátórendszer fejlesztésénél Székely Tamás kiemelte, hogy a legfőbb cél a minőségi ellátás ösztönzése, mérhető munka és szakmai irányelvek alapján. Ez utóbbiak megvalósítására hoznák létre azt az indikátor rendszert, amely emelhetné a háziorvosi ellátás színvonalát. További újításként említette Székely Tamás egy új szakmakód-rendszer létrehozását, amely alapján be tudnák azonosítani az egészségügyben dolgozókat.
Emellett egy olyan központi, közhiteles nyilvántartást hoznának létre, amelyben orvosi műszereket tartanák nyilván az egyes egészségügyi intézményeknél. Az egészségügyi miniszter eredményként mutatta fel, hogy az előző évhez képest 9 milliárd forintnyi többletkifizetés jelent meg Magyarország egészségügyi intézményeinél.
Nyúl István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának tagja a válság kapcsán kiemelte, hogy az egyik legfenyegetőbb kockázat az elérhető közforrások szűkülése, ami a tartalék nélküli ellátórendszerben már meghaladja a szűkülés mértékét. A bizottsági tag lehetséges stratégiaként a népegészségügyi programok megvalósítását szorgalmazza, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi egészségügyi rendszabályainak széles körben való hirdetését. Meglátása szerint a törvényhozásban a jogalkotók egyik legégetőbb feladata a gyógyszer gazdaságossági törvény módosítása a hosszú távra szóló egyéni öngondoskodás, valamint az egészségügyi intézményi struktúrák feszültségének kezelése.
Mi arra készülünk, hogy sokkal keményebben érvényesítsünk egy központi akaratot az egészségügyben – szögezte le a konferencián Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának alelnöke. Úgy véli, hogy új kormányzati stratégia kellene, ami a humán oldal felértékelésére koncentrálna a gazdasági pólus folyamatos erősítése helyett. Az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szerint a népegészségügyi trendeket figyelembe véve kéne felépíteni egy merőben más egészségpolitikát. Meglátása szerint nemzetgazdasági károkat okoz az orvoslás presztízsének elvesztése, illetve jelentős csökkenése. Mikola István nem győzte hangsúlyozni, hogy az előbb említett folyamatokhoz nem elég pusztán egy-két év, legalább tíz évre van szükség a helyreállításhoz.
[enews_gallery id='283352']
