A primitívebb életformák egy része ma is aszexuálisan osztódással szaporodik. Mivel a módszerhez nincs szükség partnerre, sokkal kényelmesebb, kérdés tehát, hogy az evolúció miért döntött mégis a szexuális szaporodás mellett?
Tudósok egy csoportja tíz éven keresztül vizsgálta a Potamopyrgus antipodarumot, egy Új-zélandi csigafajt a választ keresve. A faj különlegessége, hogy szexuális és aszexuális módon is képes szaporodni. A NewScientist által idézett tanulmány szerint a parazitáknak köszönhető a szexuális szaporodás elterjedése.
Osztódáskor gyakorlatilag klónok hoz létre az egyed, vagyis a DNS állomány legfeljebb az időről időre bekövetkező mutáció által frissül. Ezt azt jelenti, hogy ha egy élősködő megtalálja a sebezhető pontot, akár az egész fajt könnyen kipusztíthatja. A szexuális szaporodás során azonban teljesen egyéni DNS mintával rendelkező egyedek születnek. A paraziták ugyan megtizedelhetik az állományt, de valószínű, hogy néhány egyed génállománya ellenáll a betegségnek.
Ezt támasztja alá a csigákon végzett vizsgálatsorozat is. Eszerint az osztódással szaporodó klónokat sokkal több élősködő támadta meg, számuk jelentősen csökkent és egyes csoportok teljesen ki is pusztultak, miközben a szexuálisan szaporodó egyedek száma idővel stabilizálódott.
