Finomítja a mixet az Arena

Hamarosan nem lesznek letakart üzletportálok az Arena Plazában, a központ új angol tulajdonosának (Lanebridge Investment Management Ltd.) képviselői és az üzemeltető cég (DTZ) intenzíven tárgyal a még szabadon álló 13 helyiség bérbeadásáról – jelezte lapunknak Tim Doubleday, a Summetry Arena Kft. ügyvezető igazgatója. A vezető ugyan elismerte, voltak kivonuló cégek is a 2007. őszi nyitás óta, de a többség elégedett, ráadásul a kft. mérései szerint a bérlők 65-70 százaléka hónapról hónapra nyereségről számol be. Ezzel gyakorlatilag cáfolta azt a véleményt, hogy pangnak az üzletek, és súlyos gondok lennének a központtal, ahol a kiadottság most 97,5 százalékos.

A Lanebridge már az indulásnál ott volt, az akkori tulajdonos brit aAIM-től 2008 januárjában megvásárolta az Arena Plaza holdingcégének felét, majd ez év június végén a fennmaradó részt. A vételárat nem árulta el a vezető, de kifejtette: a Lanebridge hosszú évekre tervez Budapesten, a magyar fővárost jóval kedvezőbb potenciális növekedési terepnek tartja, mint Varsót vagy Prágát, szerinte gazdaságunk is erősebben kerül ki a válságból, mint közvetlen versenytársai, s ebből akarnak profitálni.

Korábban a bérlőkkel külön-külön tárgyaltak az üzemeltetők, de a krízis itt is változást hozott. A bérlők a jelek szerint szeretnének egységesen fellépni az üzemeltetőkkel folytatott tárgyalásokon, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy lejjebb nyomják a díjakat. Tim Doubleday érdeklődésünkre nem mondott szélső értékhatárokat, de közölte: az átlagos havi díj négyzetméterenként 26,5 euró, ez alatta van a viszonyításként sokak által emlegetett más budapesti központokénak (Westend, Mammut, Árkád – a szerk.).

Egyelőre nincs napirenden az Arena Plaza bővítése, inkább a meglévő terek jobb kihasználása a cél, és annak hangsúlyozása, hogy egy úgynevezett regionális desztinációs központról van szó, amely nem egy kerületet és annak közvetlen környékét szolgálja ki, hanem a főváros egészét, az agglomerációt és távolabbi körzeteket is – mondta Melanie Lillie, az üzletközpontok marketingkommunikációjára szakosodott angol AL Marketing szakértője. Példának említette a teraszok, az emeleti folyosók üres részeinek bevonását, az aktívabb reklámkampányokat az elektronikus sajtóban és a kevesebb óriásplakátot, illetve a sport- és szabadidős vonulatot. Ennek jegyében vesz részt a Ferencváros az emeleti fociakcióban, és ezért indították a Forma–1-es akciót is.

Az Arena Plaza versenyközege természetesen egyáltalán nem mutat jó képet, s ez később visszahathat erre a központra is. Magyarországon hónapok óta a kereslet csökkenése jellemző a kiskereskedelemre. Egyes üzletközpont-tulajdonosok kénytelenek engedményeket tenni, a fejlesztők pedig igyekeznek lassítani új beruházásaikat. Az idén több mint 300 ezer négyzetméternyi új kínálat kerül a piacra, ez a meglévő állomány egyhatoda. Budapesten például átadják a volt Skála helyére épített Allee központot, néhány vidéki városban kisebb kereskedelmi parkok készülnek el, és folytatódik a hiper- és szupermarketek térnyerése.

A fejlesztők és üzemeltetők ugyanakkor széllel szemben haladnak, hiszen az első osztályú üzlethelyiségek iránti kereslet a legtöbb piacon csökkent, mert a fogyasztók visszafogták vásárlásaikat, és a munkanélküliség növekedése számos országban folytatódott – derül ki a CB Richard Ellis friss tanulmányából. Eszerint leginkább a feltörekvő és kevésbé fejlett piacok érintettek. Buenos Airesben jegyezték fel a bérleti díjak legnagyobb esését (–37 százalék) éves szinten, az argentin fővárost Varsó követi 33 százalékkal, míg Washingtonban 26 százalékos volt a visszaesés mértéke. Ugyan néhány piacon folytatódott a bérleti díjak emelkedése, de az általános tendencia lefelé mutató.

Az első osztályú üzlethelyiségek bérleti díja tipikus, mindenki számára elérhető kínálati árat jelent, amelyet nemzetközi kiskereskedelmi lánc elvárhatóan fizet egy földszinti üzlethelyiségért a főutcán vagy a bevásárlóközpontban – piactól függően –, a legjobb helyszínen, a legmagasabb minőséggel.

Hornok Krisztián, a DTZ budapesti ügyvezető igazgatója lapunknak azt emelte ki a piaci trendek kapcsán, hogy a fejlesztők eleve lassabban reagálnak a makrogazdasági körülményekre, de már látszik, nem sietik el az új plázák piacra dobását a következő évtized elején. A bérlők zöme is hosszú távra tervez, igaz, ők egyszerűbben alkalmazkodnak, legfeljebb később nyitnak áruházat a plázákban.