Megelőzhető készletvesztés

A kiskereskedők készletvesztesége akár az árbevétel 3 százalékát is elérheti – derül ki a KPMG friss nemzetközi felméréséből. A tanulmány megállapításai szerint a veszteség egy része az ügyfelek, valamint a munkatársak által elkövetett lopásra, más része a szállítás vagy a tárolás során keletkezett károkra vezethető vissza. A veszteség másik oka számolási vagy egyéb információs hibából ered. A kutatás rámutat, a veszteségek legalább egyharmada valójában a vállalat hibáinak tudható be, és a belső folyamatok átszervezésével elkerülhető lenne. Ezáltal jelentős összegeket takaríthatnának meg a vállalkozások.

A kereskedők a készletveszteségeket a KPMG szerint nem kezelik megfelelően, ennek az egyik oka az lehet, hogy gyakran nem egyértelmű, ki felelős a vállalatnál a felmerülő problémáért. Kiderült, az árbevétel folyamatosan magas arányát kitevő készletveszteség ellenére a legtöbb cég továbbra is elégedett az ellenőrzésre vonatkozó teljesítményével – a válaszadók 96 százaléka úgy vélekedik, a hiány ellenőrzésére irányuló teljesítménye átlagos vagy annál jobb. A felmérés rámutat arra is, hogy a kiskereskedők idegenkednek a készletveszteség részletes adatainak megosztásától az ellátási láncban lévő olyan partnerekkel, akik segíthetnének annak csökkentésében.

„Nagy probléma az is, hogy sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezekre a veszteségekre úgy tekintenek, mint amelyek nem csökkenthetők” – véli Mark Bownas, a KPMG üzleti tanácsadási részlegének magyarországi vezetője. A megfigyelés szerint a recesszió nyomást jelent a pénzköltés visszafogására is – teszi hozzá Bownas.

Hackl Mónika, a Tesco Global Áruházak Zrt. kommunikációs vezetője is ezt támasztja alá: „Mindig is fontos volt számunkra a veszteségek és az abból eredő költségek nyomon követése, de a válságban még hangsúlyosabb kérdés lett, mert fontosnak tartjuk, hogy olcsó maradjon az áruházlánc.” Ennek érdekében a cég szintjén és az egyes áruházakra lebontva is pontosan követik a különböző készletveszteségeket, mert évente komoly öszszegről van szó. Az „unknown loss project” névre hallgató nyilvántartásban számon tartják a felderített és felderítetlen lopásokat, a selejteket, a szállítás közben okozott sérüléseket, valamint az elhanyagolható számú adminisztrációs eltéréseket is.

A CBA Kereskedelmi Kft.-nél a készletveszteség 0,6 százalék az árbevételhez képest, ez igen jó eredménynek mondható – tájékoztatotta a Világgazdaságot Fodor Attila, a cég kommunikációs vezetője. Mivel megéri a kérdéssel külön foglalkozni, a CBA jó pár évvel ezelőtt saját minőségbiztosítási rendszert dolgozott ki a probléma kezelésére. A társaság veszteségeinek legnagyobb részét az elmúlt időszakban két-háromszorosára emelkedett bolti lopások jelentik, amelyek ellen komoly szigorításokkal és biztonságtechnikai fejlesztésekkel védekeznek. AP