A válság ront az egészségen

A gazdasági válság elősegítheti a szívbetegségek kialakulását. Szakemberek szerint ha az 1989-es társadalmi krízis megmutatkozott a halálozás emelkedésében, ha egy földrengés is befolyásolja a szívinfarktusok számának az emelkedését, elképzelhető, hogy a jelenlegi válság sem múlik el nyomtalanul. Ezért átmeneti romlással kalkulálnak a megbetegedések számában, illetve a javulás ütemének lassulására számítanak.

A szív- és érrendszeri betegségek világviszonylatban évtizedek óta vezető halálokként szerepelnek. Az Európai Unió átlagához képest Magyarországon a koszorúér-betegség által okozott halálozás két és félszeres. Hazánk nemzetközi összehasonlításban a halandóságot, illetve a születéskor várható élettartamot tekintve mindig a „sereghajtók” közé tartozott, amely elsősorban az ország gazdasági elmaradottságával magyarázható – állítja Józan Péter, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke.

Tovább rontotta a helyzetet, hogy a rendszerváltozást megelőző évtizedekben a „zsákutcás modernizáció mellékhatásaként” emelkedett a felnőtthalandóság, a várható élettartam valamelyest csökkent.

A fordulat éve 1994 volt, amikor a halálozások száma az 1993. évi 150 ezerről 2008-ra 130 ezerre csökkent, a születéskor várható élettartam pedig átlagosan közel 4,3 évvel emelkedett. Az életkilátásokat tekintve hazánk megkezdte a felzárkózást az Európai Unióhoz, másfél-két évtized alatt a várható élettartam elérheti a jelenlegi uniós átlagszintet. A 4,3 év élettartam-hosszabbodás felét a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják.

Az egészségtudatos magatartás terjedését illetően azonban vegyesek a tapasztalatok. Megnőtt az egészség megőrzését segítő élelmiszerek fogyasztása, de a veszélyesen magas kalóriafogyasztás lényegében változatlan maradt. Számítások szerint Magyarországon évenként mintegy 25-27 ezer ember azért hal meg, mert hosszú éveken keresztül cigarettázott. A férfiak körében az utóbbi évtizedet tekintve stagnált a dohányzók száma, a nők esetében – különös tekintettel a fiatalabb korosztályra – azonban nagymértékű az emelkedés. Az alkoholizmus túlnyomórészt a férfi népességben pusztít, évente közel 15 ezer ember halálát okozza. Az áldozatok főleg alacsony iskolai végzettségű, kétkezi munkások, akik nagy mennyiségű, az egészségre kiváltképpen ártalmas alkoholos italt fogyasztanak.

A daganatos megbetegedésekről szóló statisztikai adatok elszomorítóak. Miközben ezen betegek zömét a legmodernebb technikával sem lehet megmenteni – bár a szűréseknek itt is fontos szerepük van –, addig a szív- és érrendszeri betegségek esetében – amelyek még ennél is gyakoribbak – a megelőzéssel vagy az időben való beavatkozással a teljes gyógyulást is el lehet érni. Ennek érdekében az Magyar Kardiológiai Társaság megelőzési kampányokat indít.

Magyarországon a heveny szívizominfarktus-halálozás évi száma 15 ezerről 8400 ezer alá esett. Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében az azonnali szívkatéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll, amely éjjel-nappal fogadja a betegeket. Ám még vannak olyan szívcentrumok, ahol közel három-négy hónapos a várólista, ez veszélyezteti a betegek gyors ellátását. Jelenleg tizenhat szívkatéteres laboratórium működik az országban, ezek közül tizenegy huszonnégy órás rendszerben fogadja a betegeket. A területi lefedettség jónak mondható, bár Gyula és környéke fehér foltnak számít, hiszen Szegedtől és Debrecentől is körülbelül száz kilométerre fekszik. A szakmailag ideálisnak tartott távolság maximum hatvan kilométer, ugyanis a mentő még ekkora utat képes időben megtenni a beteg érdekében.