Befagyott a hőszivattyúpiac

Nem megy jól az üzlet a hőszivattyúkat értékesítő vállalkozásoknak, ám a jövőben a forgalmuk fellendülésében bíznak. A Világgazdaság által felkeresett kereskedések vezetői arról számoltak be, hogy az utóbbi hónapokban a felére esett a geotermikus energiaforrások kihasználását lehetővé tevő eszközök eladása, részben az építőipari megrendelések elapadása, részben a szezonális hatások miatt.

Az élénkülést főként az augusztus 1-jén megjelent energiahatékonysági pályázatoktól várják, amelyekkel a lakossági beruházásokat kívánják ösztönözni. Az állam 1,47 millió forinttal, de a teljes költség legfeljebb 35 százalékos hányadáig áll minden egyes magáncélú fűtés-korszerűsítési fejlesztés mögé, és a program kedvezményes hitelkonstrukcióval is hozzájárul a lakásonként négy-öt millió forintos kiadásokhoz. Ennek a pénznek a nagyobb része a berendezéseket forgalmazó kereskedőknél és a tervezést, kivitelezést végző cégeknél csapódik majd le. A forgalom erősödésére azonban még várni kell, mivel az aktuális pályázatok hatása először a tervezői forgalomban látszik meg, az eszközbeszerzéseknél egy-két évvel később jelenik meg. A tervezőirodák egyébként kevésbé érzékelik a visszaesést. „A válság hatására a megrendelők inkább a határidőket módosítják és a megvalósítást csúsztatják, ez a magyarázata annak, hogy a tervezői megbízásokban nem tapasztaltunk csökkenést az idén” – mondta lapunknak Kálmán Zsolt, a Kálmán és Társai épületgépész-tervezőiroda vezetője.

A rendszeres pályázati segítségre azért van szüksége a szektornak, mert a geotermikus technológia jelenleg még nem elég versenyképes a hagyományos gázfűtéssel szemben, hiszen egy átlagos családi házban hozzávetőleg tíz évig kell problémamentesen üzemeltetni a rendszert, hogy a 30-40 százalékos fűtésiköltség-megtakarítás mellett a beruházás megtérüljön. A technológia terjedését segítheti az Elmű-Émász áprilisban bevezetett kedvezményes tarifarendszere, amellyel a hőszivattyús berendezések energiaköltségei csökkenthetők. A szolgáltató 35 százalékos áramdíjkedvezményt nyújt azoknak a lakossági ügyfeleknek, akik geotermikus rendszerüket a villamos hálózatra kötik.

Bár a bevezetés óta nagy áttörést nem hozott, a geotarifa mintájára a Magyar Energia Hivatal (MEH) az ország egész területén bevezetné az úgynevezett „H” tarifát, amelynek szakmai előkészítésébe az Építéstudományi Egyesület Hőszivattyús Szakosztályát (ÉTE Hőszisz) is bevonták. A viszonylag magas összegű támogatásokkal és a kedvező tarifákkal együtt a beruházások megtérülési ideje négy-öt évvel csökkenhet, és ez már reális alternatívát jelent az építkezők számára. Amennyiben a MEH által is prognosztizált évi egy-kétezer hőszivattyús rendszer üzembe helyezése a „H” tarifa hatására megvalósul, az kétszázmilliós bevételkiesést jelentene az áramszolgáltatóknak, ezt az állam szubvencióval átvállalhatná az alternatív energiák támogatásaként. Bár az ÉTE Hőszisz bízik a tarifa idei meghirdetésében, a kompenzáció tisztázatlansága miatt a bevezetés átcsúszhat a jövő évre.

A piacot tovább élénkíthetné, ha a berendezések engedélyezéséért felelős illetékes bányakapitányságok eljárásai leegyszerűsödnének. Ehhez az ÉTE Hőszisz szerint lehetővé kell tenni az igények elektronikus benyújtását, könnyen megvalósítható típusterveket kell alkotni, és olyan adatbázist felépíteni, amelyből minden építési terület geotermikus potenciálja gyorsan lekérdezhető. „A könynyítések érdekében már kezdeményeztünk tárgyalásokat az illetékes hatóságokkal; nyitottak a javaslatainkra. A változásokhoz szükséges törvényjavaslat előkészítés alatt van” – mondta lapunknak Ádám Béla, az ÉTE Hőszisz elnöke.

A tavalyi program sikerét jelzi, hogy közel hétezer pályázat kapcsán született pozitív döntés, összesen több mint hárommilliárd forint támogatási összegge.

A tavalyi program sikerét jelzi, hogy közel hétezer pályázat kapcsán született pozitív döntés, összesen több mint hárommilliárd forint támogatási összegge.-->