Szigorodtak a táppénzszabályok

Romlott a táppénzre menők pozíciója augusztus elsejétől. Számos elemében változott ugyanis a szabályozás. Az új szabályokat azoknál kell alkalmazni, akik 2009. július 31-ét követően váltak keresőképtelenné.

Augusztus 1-jétől az alkalmazotti jogviszonyban állók esetében a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság mértéke a távolléti díj 80 százalékáról 70-re csökken. A táppénz összege is mérséklődött, a folyamatos, legalább kétévi biztosítási idővel rendelkezők esetében a figyelembe vehető jövedelem a naptári napi átlagnak a 60 százaléka (korábban 70 volt), ennél rövidebb biztosítási idő esetén vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka (korábban 60 volt). Maximálták továbbá az egy napra kifizethető táppénz összegét is, amely nem haladhatja meg a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának harmincad részét (jelenleg 9533,33 forint/nap), illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően (passzív táppénz) a minimálbér 150 százalékának harmincad részét (3575 forint/nap) – írja a weborvos.

Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében a táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a beteg a biztosítási jogviszony megszűnése után – a jogosultsági feltételek fennállása esetén –, passzív jogon továbbra is kapjon táppénzt, ennek időtartama azonban az eddig 45 napról 30-ra csökken.

A jelenleg táppénzen levőkre nem vonatkozik az új szabály, s ha az érintett még júliusban vált keresőképtelenné, de a betegszabadság kiadása miatt csak augusztusban kezdik folyósítani a táppénzt, esetében még a régi szabályokat kell alkalmazni.

Januártól is lesz változás. Az üzemi balesettel kapcsolatban lesznek jövőre változások. Módosul maga a fogalom is: e szerint üzemi balesetnek számít az a baleset, amely a biztosítottat foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan a lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). S annak számít az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Az ez év december 31-ét követően bekövetkező úti üzemi balesetek esetében a baleseti táppénz összege a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett, a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegének 90 százaléka. Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén 90 százaléka. Ha a biztosított jövedelem hiányában pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90 százalékával. VG

Ha az előző évben nem dolgoztunk 180 napot, akkor a táppénz kezdő napját megelőző naptól visszafelé számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani.

Ha egyáltalán nincs 180 naptári napi jövedelmünk, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér a táppénz alapja, kivéve, ha a tényleges jövedelmünk nem éri el a minimálbért, mert akkor a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha az előző évben nem dolgoztunk 180 napot, akkor a táppénz kezdő napját megelőző naptól visszafelé számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani.

Ha egyáltalán nincs 180 naptári napi jövedelmünk, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér a táppénz alapja, kivéve, ha a tényleges jövedelmünk nem éri el a minimálbért, mert akkor a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.-->