A Dél-dunántúli Régióban két kiváló egyetemi tudásbázis is található, melyeken magas színvonalú kutatás folyik. Ahhoz azonban, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság, a társadalom számára valódi értéket képviselő innovációkká váljanak, vagyis hasznosuljanak, sok mindenre szükség van: magas színvonalú kutatási infrastruktúrára, piaci ismeretekre, a fejlesztők és felhasználók közötti partneri kapcsolat létrejöttére, hatékony információ-áramlásra, finanszírozási forrásokra és az innovációkat elfogadó légkörre.
A 2009. szeptember 1-jén induló pályázati projekt kiváló lehetőséget biztosít a tudásbázisok számára, hogy a tudás-transzfert, innovációt segítő szolgáltatásaikat fejlesszék.
A Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központja a következő projektelemek megvalósítását vállalta a mintegy 24 hónapos futamidő alatt: a Pécsi Tudományegyetem K+F és Innovációs Stratégiájának elkészítését; szakmai képzések és PhD kurzus szervezését elsősorban innováció menedzsment, valamint szellemi alkotások jogvédelme témakörökben. A tudásbázis kutatói számára ipari partnerek – elsősorban a gyógyszeripar területéről - együttműködve GLP (Good Laboratory Practice) képzés-fejlesztés a cél, továbbá a klinikum dolgozói számára több turnusban, ingyen elérhetővé válik a gyógyszerkipróbálások érdekében fontos GCP (Good Clinical Practice) képzés.
A Pécsi Tudományegyetem elsődleges felsőoktatási partnere a Kaposvári Egyetem, mely szintén létrehozza saját Tecnológia-transzfer Irodáját, és tudástérképét. Fontos szerepet kap a tapasztalat-csere lehetőségének megteremtése kerekasztal beszélgetések formájában más felsőoktatási intézmények hasonló szervezetei között.
Közös fejlesztési projektek, illetve partnerkapcsolatok kialakításában a régióban működő, valamint nemzetközi transzfer szervezetek, hálózatok segítik munkát, ilyen pl. a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., vagy a TII hálózat.
Elsődleges cél, hogy szervezett formában feltárják a PTE tudásbázisában keletkező kutatási eredményeket, találmányokat, és ezeket szükség szerint a szellemi tulajdon védelem jogi eszközeivel (pl. szabadalom) védjük. Különböző pilot szolgáltatásokkal támogatják az innovatív projekteket, mint pl. üzleti tanácsadás, piaci tanulmányok elkészítése, partner-, ill. befektető-keresés, innováció marketing.
A projektet megvalósító Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Iroda új szakemberekkel bővíti csapatát. A Központ keretében dolgozó képzési, tartalom, kapcsolati, innováció, IP és hálózati menedzserek és kollégák mellett a PTE minden Kara és a Klinikai Központ is létrehoz egy-egy ún. InnoPontot, ahol min. egy kolléga feladata a kutatócsoportokkal való személyes kapcsolattartás, projektek feltárása, pályázatok szakmai és menedzsment támogatása lesz.
Beszélgetés a PTE kutatóközpontjának tervezőjével
Science Building – Egy új század kezdte – egy új generáció tervei alapján
az épület, amely klasszikus, időtálló anyagokból épül, ahonnan a high-tech stílusa köszön vissza, ahol az épületegyüttes elemei nap- és geotermikus energiával üzemelnek. Science Building, a XXI. századi kihívásait szem előtt tartó, egyetemi tudományos kutatóközpont, melynek terveit Dr. Bachmann Zoltán professzor egykori diákjaival álmodta valóra.
- Örvendetes a tény, hogy végre Magyarországon is lehetőséget kaptunk arra, hogy a hazai egyetemek is rendelkezzenek saját kutatóközponttal. Különösen azért, mert tudományos kutatóink jelentős része, emiatt a tény miatt is, távozott külföldre. Egy ilyen központ felállításával viszont számukra és a külföldről érkező világhírű tudósok számára is minden tekintetben megfelelő kutatóbázist tudunk biztosítani. Olyan világszínvonalú központról van szó, amely informatikai parkjával és műszerezettségét tekintve is egyszerre több tudományos munkán dolgozó professzor egyedi igényeit is ki tudja szolgálni. Eszmei és gazdasági értékét is tekintve, a Science Building vitathatatlanul mérföldkőnek számít a PTE életében.
- Hogyan képzeljük el a kutatóközpont épületegyüttesét? Melyek voltak a tervezés legfontosabb szempontjai?
- A Science Building esetében egészen pontosan 7800 négyzetméter hasznos alapterületben gondolkodhattunk – meséli Bachmann professzor. Természetesen - a külföldi példák alapján - először azt kellett kitalálnunk, összegeznünk, hogy nekünk mire van szükségünk. A mi egyetemünkön főként természettudományi és orvosi képzés zajlik, így az adott volt, hogy a kutatólaboratóriumok az ő igényeik alapján készüljenek el. Később – a tervezés során -kibővült a kör, csatlakoztak a műszaki kutatók is, hiszen az EU pályázat (az ÚMO pályázat mellett) előírása az volt, hogy az épület intelligens legyen, s hogy öko működéssel állítsa elő az üzemeltetéséhez szükséges energiát. Arra gondoltunk, miért ne lehetne maga az épület is a kutatás egyik területe. Hiszen azzal kapcsolatban, hogy mennyivel gazdaságosabb a nap- és geotermikus energiát felhasználó épület, szemben a hagyományos energiával üzemelőnél - csak feltételezéseink vannak. Ekkor kapcsolódtak be a műszakiak is: lévén a három épületből álló központ háromféle energiával üzemel majd, így az energiafelhasználás önálló kutatási terület lesz; az adatok külön-külön is jól mérhetőek és összehasonlíthatóak.
A kutatóközpont páratlan környezetben, a Mecsek Makár hegyi lejtőjén terül majd el, s a hegyi jelleg miatt, a „rolling stones” (guruló kövek) asszociációra alapozva igyekeztük összefogni a terveket. A központ három épületből áll, egyenként 25mx25mx25m kockákról van szó, amelyek kapcsolódnak egymáshoz. Az első két kockát, épületet egy előadói szint köti össze, ide a hallgatók és mindenki más betérhet, nyitott épületről lévén szó. Az előadói szint tulajdonképpen egy kavics alakú 300 fős előadóterem, ez a forma lengi be a két épület közti teret. Az előadóterem belső borításáról a Zsolnay színvilág, a türkiz, a zöld és a kék köszön vissza a ragyogó eozin mázról. A második és harmadik épületet egy híd köti össze, ezen a hídon azonban már csak a kutatók és a kutatásban részt vevő egyetemisták juthatnak át. Itt lesz az úgynevezett nehézlabor, itt folynak majd a kutatások.
- Milyen építőanyagokkal számoltak?
- Talán meglepetést okoz, de a legegyszerűbb anyagokban és szerkezetben gondolkodtunk: monolit vasbetonszerkezet, kis fesztávokkal, a külső homlokzati héjat perforált acéllemez adja. A belső terek az igénybevételt jól bíró, időtálló, klasszikus anyagokból: acélból és natur vasbetonból készülnek.
- Professzor úr mire a legbüszkébb a Science Building tervei kapcsán?
- Az építészeti munkarészt tízen készítettük el, egymáshoz kapcsolódó, de önálló munkákról van szó. A munkatársaim, a csapat tagjai pedig nem mások, mint azok a tanítványaim, akik ma már itt tanítanak az egyetemen. Az új generáció, a harmincas-negyvenes éveiket taposó fiatalemberek, akik nem először vesznek részt hasonló volumenű munkákban, tehát tapasztalatuk és szakmai tudásuk is adott, hogy igazi mesterművet készítsenek el. Úgy érzem sikerült. Tulajdonképpen nem is a tervekre, bár ilyen épület még nem készült Magyarországon, hanem erre a csapatra vagyok a legbüszkébb! Ennek a tehetséges, fiatal és harcedzett társaságnak köszönhető, hogy nagyon rövid határidőkkel, de végül idejében készültünk el a tervekkel, hozzájárulva ahhoz, hogy szeptember 1-jén letehessük a PTE kutatóközpontjának alapkövét.
