Ne utazzatok – kérik az európaiakat: Brüsszel megoldást talált a válságra, majd azonnal ellentmondott önmagának
Az európai polgárokra hárítaná a részben saját maga előidézte energiaválság megoldását Brüsszel terve. A megoldás alapelve: nem azt javasolják, hogy a kormányok védjék meg polgáraikat az áremelkedéstől, hanem hogy az energiafogyasztásuk visszafogására tegyenek intézkedéseket. A hangoztatott alapelveknek teljesen ellentmond Ukrajna viselkedése, de nem tűnik úgy, hogy Magyarország új segítőre talált az olajblokád elleni harcában, sőt.
Az elképzelések alapelvei egybevágnak a magyar választásra készülő ellenzéki Tisza Párt terveivel, amelyek kétségen kívül a brüszzeli kívánságnak megfelelően a magyarok keresletének csökkenéséhez vezetnének, az árak emelését és a pénztárcák megcsappanását okozva.
Sokkoló árrobbanást hozhat a Tisza terve: milliókat bukhatnak a családok – Kapitány Istvánék elképzelései megüthetik a magyar pénztárcákat
A Tisza Párt elképzelései jelentősen növelhetik a háztartások kiadásait és csökkenthetik az elkölthető jövedelmet. Az energiaárak emelkedése és a jelenlegi védőintézkedések kivezetése drasztikus drágulást hozhat. Mindez a fogyasztás visszaesésén keresztül a gazdasági növekedést is fékezheti.
Brüsszel terve hajaz egy másik javaslatára: háború ellen ez való – állítson össze mentőcsomagot az európai polgár
Az Európai Bizottság arra kéri a tagállamokat: fontolják meg az olaj- és gázfelhasználás csökkentését, különösen a közlekedési szektorban, felkészülve rá, hogy az iráni háború az energiaellátásban elhúzódó zavarokat okoz.
Ezt Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa fogalmazta meg, és azt tükrözi, hogy attól tartanak:
a Perzsa-öbölben zajló konfliktus egy árproblémából teljes körű energiaellátási válsággá alakulhat,
ami súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra nézve – írta a Politico.
A brüsszelita lapnál egy levelet láttak, amelyet a biztos az uniós energiaügyi minisztereknek címzett. Ebben Jorgensen azt írta: a kormányoknak meg kell fontolniuk
önkéntes keresletcsökkentő intézkedések
bevezetését, különös tekintettel a közlekedési szektorra.
A lap meg is magyarázza, ez mit jelenthet: a kormányok arra kérnék az állampolgárokat, hogy kevesebbet vezessenek vagy repüljenek, hogy az üzemanyagot fontosabb célokra tartalékolják – ahogy ez már néhány ázsiai országban is történik. A dán biztos nem sokkal korábban még azt állította: a jelenlegi válság inkább a felszaladt árról szól, mint a megfogyott ellátásról, bár a függést hosszú távra nem fenntarthatónak nevezte.
Az európai energiaügyi miniszterek egyébként kedden rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák, miként kezeljék az energiaválságot.
A hangoztatott megoldások ellen cselekedett Ukrajna, sőt maga Brüsszel is – hogy lesz ez hiteles?
A levélben az EU-biztos ecsetelte: Európa közlekedése növekvő költségekkel és ellátási hiányokkal szembesül a Perzsa-öböltől való erős függése miatt, ahonnan az EU a repülőgép-üzemanyag és a dízel több mint 40 százalékát szerezte be. A növekvő hiányt súlyosbítja az „alternatív beszállítók korlátozott elérhetősége, valamint az EU-n belüli egyes termékek finomítási kapacitásának hiánya”.
A tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan intézkedésektől, amelyek növelhetik az üzemanyag-fogyasztást, korlátozhatják a kőolajtermékek szabad áramlását, vagy visszafoghatják az uniós finomítók termelését
– mondta Jorgensen, hozzátéve, hogy az országoknak figyelembe kell venniük a nemzeti intézkedések határon átnyúló hatásait is az uniós szintű összhang megőrzése érdekében.
A biztos nyilatkozatával nyílt önellentmondásba keveredett az Európai Bizottság.
Az energiatermékek szabad áramlását maguk korlátozták:
- Ukrajnát nem büntették, hanem jutalmazták az Északi Áramlat gázvezeték lezárásáért (eddig 200 milliárd euróval, és még 1500 milliárdot küldenének).
- Elzárták Európát az olcsó orosz energiától, amely a mostani válságban fájóan hiányzik – megint csak a minden brüsszeli csomagban dzsóker Ukrajna érdekére hivatkozva.
- Azt is elnézték, hogy Ukrajna olajblokádot vezessen be Közép-Európa ellen, a látszatcselekvésként küldött uniós vizsgálóbizottság pedig már két hete rostokol Kijevben. Ezzel nemcsak a kőolaj szabad áramlását akadályozzák meg, hanem visszafogják az uniós finomítók termelését Magyarországon és Szlovákiában – ami ezek szerint nem számít.
Az iráni válságra ideológiai választ azért adott az EU: szankciós döntés formájában a teheráni rezsimet fenntartók ellen.
Egyelőre még nincs energiamegszorítás, az árkorlátozást Brüsszel már megrótta
Az európai országok egyelőre nem vezettek be keresletcsökkentő intézkedéseket, amelyek az 1970-es évek olajválságai idején bevett gyakorlatnak számítottak,
- amikor a kormányok üzemanyagjegyeket vezettek be,
- illetve autómentes vasárnapokat rendeltek el
– írja a Politico, emlékeztetve, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség már most is javaslatokat tett a kereslet csökkentésére, például
- az otthoni munkavégzés ösztönzésére
- és az autópályákon megengedett sebességhatárok csökkentésére.
Most ez kerül kilátásba: a megfelelő eljárásnak azt tekintik, ha az elhibázott energiapolitika árát a polgárok fizetik meg megszorítások formájában. Megvédésüket nem tekintik megoldásnak, sőt. Az Európai Bizottság szerint diszkriminatív és uniós jogba ütközik Szlovákia döntése, amely kettős dízelárat vezetett be a benzinkutakon – közölte a múlt héten Ricardo Cardoso, a testület szóvivője. Védett árat, amely a külföldiekre nem vonatkozik, Magyarország már a szlovákok előtt bevezetett, gyors reakcióként az iráni háborúra. Az osztrákok, és legutóbb a lengyelek is követték a magyar példát, az ellenzéki Tisza Párt azonban beszántaná, ha választást nyer.
Totál elszállnának az üzemanyagárak, ha a Tisza kivezetné a védett árakat – Orbán Viktor megdöbbent a piaci árakon
Orbán Viktor saját tankolásával bizonyította , hogy újra feljebb szökött a benzin és a dízel piaci ára. Az új üzemanyagárak szerint a benzin 694 forint, a dízel 784 forint lenne literenként a védett ár nélkül.
A brüsszeli energiapolitikai alapvetések megegyeznek a rezsicsökkentést is ellenző magyar ellenzék elképzeléseivel.
Miközben Orbán Viktort ütötték az EU-csúcson, megfeledkeztek a gázról: most hajukat tépik a nagy EU-tagállamban
Az energia és a versenyképesség problémái is napirenden voltak a márciusi EU-csúcson, most kiderült, egy akut kérdést mégsem sikerült rendezni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök hiábavaló győzködésére ment el az idő és az energia, alig két héttel később pedig most a legnagyobb uniós fővárosban a hajukat tépik, amiért nem rendeztek egy életbe vágó kérdést. Körmükre ég az iráni háború.
