Kimondták: kivéreztetheti a magyar középosztályt a Tisza Párt energiaterve, csak azért, hogy a Shell jól járjon Magyarországon

„Nemcsak a dúsgazdagok pénztárcáját rövidítené meg a Tisza Párt javaslata, hanem az átlagos magyar családokét, sőt az átlag alatt élőket is” – mondta a Világgazdaságnak Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, a Tisza Párt energiatervére reagálva. Mint beszámoltunk róla, hétfő reggel publikálta Csercsa Balázs, a párt egyházpolitikai munkacsoportjának korábbi vezetője azt a dokumentumot, amely a tiszás energiaterv elképzeléseit tartalmazza. 

Kimondták: kivérezteti a magyar középosztályt a Tisza Párt energiaterve, csak azért, hogy a Shell jól járjon Magyarországon

A kiszivárgott anyag szerint egy esetleges Tisza-kormány azonnali beavatkozásra készülne: már az első lépésként leválna az orosz olajról és gázról, kivezetné a rezsicsökkentést és a hatósági árakat, valamint új adót vetne ki a lakosságra. Az intézkedések ugyanakkor súlyos következményekkel járhatnak: 

Emellett egy úgynevezett energiafüggetlenségi adót vezetnének be, amely 1–1,5 százalékos kulccsal évente 240–360 milliárd forintot vonna el a lakossági megtakarításokból. A terv része továbbá, hogy már az új parlament megalakulásakor törvényben tiltanák meg az orosz üzemanyagok importját, miközben a Mol finomítóinak átállítása több mint egymilliárd euróba kerülhet, és akár két évig is eltarthat.

Bár Magyar Péter pártelnök hazugságnak nevezte a kiszivárgott anyagot, egy héttel ezelőtt Kapitány István támasztotta alá a dokumentum hitelességét. A Tisza Párt gazdaságiminiszter-jelöltje, aki a Shellnél volt 37 évig felelős pozícióban, a múlt héten egy eseményen amellett érvelt, hogy kevesebb állami beavatkozásra van szükség, helyette szabadjára kellene engedni a piaci folyamatokat. Egészen pontosan úgy fogalmazott:

Ezt a kijelentést azonban aligha lehet másképp értelmezni, mint hogy nem ért egyet a rezsicsökkentéssel, az árrésstopokkal, illetve védett üzemanyagárakkal sem, tehát miniszterként kivezetné őket. Márpedig ez jelentős drágulást jelentene a magyaroknak: mivel a benzin piaci ára 690 forint, a gázolajé pedig 784 forint, így a benzinért literenként 95 forinttal, a gázolajért 169 forinttal kellene többet fizetni, ha nem lennének a védett árak. 

Ráadásul Kapitány István éppen akkor akarja kivezetni a védett árakat, amikor egész Európa azzal szembesül, hogy elszállnak az üzemanyagárak. Emiatt egyre több ország nyúl bele az üzemanyagpiac működésébe, például legutóbb Lengyelország döntött így. Szerdától pedig Ausztria korlátozza a kereskedők árrését. 

Óriási érvágást jelentene a magyar középosztálynak a tiszás energiaterv

Szalai Piroska szerint egy magyar családnak 1,8 millió forintjába kerülne az, amit a Shell korábbi alelnöke mond. Ezt így számolta ki:

•  a rezsicsökkentés eltörlése miatt évente 250-300 ezer forintos rezsiköltség 1 millió forintra emelkedne, ami 600 ezer forinttal több, mint jelenleg,
• ehhez jönne hozzá a védett üzemanyagárak kivezetése, ami további 600–900 ezer forint közötti pluszköltséget jelentene,
• végül az árréstopok eltörlése évente 180–360 ezer forint pluszkiadást eredményezne egy átlagos családi kasszának.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint egy kétgyermekes magyar család átlagos jövedelme évente 8 millió forint körül van. 

– fogalmazott Szalai Piroska. Hozzátette azt is, hogy 2010 óta jelentősen nőtt a magyar középosztály, több mint egymillióval, ezt a folyamatot gáncsolná el a tiszás energiaterv. Úgy számolt, hogy nagyságrendileg 21 százalékponttal emelkedne meg az infláció a Tisza energiapolitikai elképzelései következtében. Emlékeztetőül: legutoljára a Bokros-csomag évében volt 25 százalék fölött az éves átlagos infláció Magyarországon.

Elemző: semmi köze a gazdasági racionalitáshoz

Molnár Dániel, az MGFÜ makroelemzési osztályának vezető elemzője korábban a dokumentumot úgy értékelte, hogy az abban szereplő javaslatok inkább politikai lépésként értékelhetők, és kevés közük van a gazdasági realitásokhoz. Azt elismerte, hogy az árszabályozások torzíthatják a piacot, de ezek negatív hatását gyakran túlértékelik. Az alacsonyabb árak csökkenthetik a takarékossági és hatékonysági ösztönzőket, valamint visszafoghatják a vállalatok jövedelmezőségét, ami beruházások elhalasztásához vezethet. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy még a rezsicsökkentés fenntartása mellett is érdemi hatékonyságnövekedés ment végbe a magyar gazdaságban, ami az energiafelhasználási adatokban is megjelent – érvelt az elemző. 

A Shell lenne az egyik legnagyobb haszonélvezője az orosz olajról való leválásnak

Hosszú távon a legnagyobb érvágást a magyar családokra nézve az olcsó orosz olajról való leválás jelentené, ami a Tisza Párt energiatervének egyik legsúlyosabb programpontja. Ráadásul a kiszivárgott dokumentum szerint már az országgyűlés alakuló ülésén kimondaná ezt az új parlament. Hogy nem légből kapott ez az állítás, azt maga Tarr Zoltán ismerte el pár hete. A Tisza második embere a Politicónak azt nyilatkozta, hogy külön Mol-munkacsoport működik a pártban, amelynek az a feladata, hogy a Mol vezetését és stratégiáját is megváltoztassa annak érdekében, hogy az orosz olajról az európai típusú Brentre térjen át Magyarország. Amellett, hogy drágább az utóbbi, az sem mellékes szál, hogy a 2022-ben bevezetett európai szankciók legnagyobb haszonélvezője a Shell volt. Az a globális olajipari multi, ahonnan a Tisza gazdaságiminiszter-jelöltje, Kapitány István érkezett, aki a Shell-részvényein keresztül bőségesen profitált a háborús energiaárakból.