Az építtetői fedezetkezelőt azért vezeti be a kormány, hogy garantálja a pénzügyi teljesítést az alvállalkozók felé, s biztosítható legyen a beruházások minőségi kivitelezése. Az osztrák és német mintára bevezetendő fedezetkezelő lehet a Magyar Államkincstár és kereskedelmi bank is: előbbi a közbeszerzéseknél látja el a fedezetkezelést havonta és beruházásonként 100 ezer forintért.
Magánberuházásoknál bank lehet a fedezetkezelő, de a díjtétel ilyen esetben nincs meghatározva. A fedezetkezelő alkalmazása közbeszerzéseknél 90 millió, a magánberuházásoknál 1,2 milliárd forint értékhatár felett lesz kötelező. A kormány azt várja, hogy karcsúsodjon az építőipari vállalkozói láncolat, de arra is alkalmas lehet, hogy a vállalkozások érdekében avatkozzon be, ha kell.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium sajtóbeszélgetésén elhangzott: az építési vállalkozók azért bírálták a rendszert, mert a fővállalkozónak előbb kell fizetni „lefelé”, mint ahogy a pénzéhez jutna. Szaló Péter szakállamtitkár szerint a polgári törvénykönyv szabályai szerint a kivitelezőnek ma is rendelkeznie kell a munka elvégzéséhez szükséges forrásokkal, és a sor végén a munkát elvégző alvállalkozó a saját költségén dolgozik.
A fedezetkezelő azt garantálja, hogy ez utóbbi megkapja a pénzét. Miután a fedezetnek mindig az aktuális építési szakaszra kell rendelkezésre állnia, várhatóan sok szakaszra bomlik egy építés, s felgyorsulnak a kifizetések.
