BUX 44,034.83
0.00%
BUMIX 3,777.58
0.00%
CETOP20 1,851.66
0.00%
OTP 9,290
0.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,125
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,936
0.00%
DELTA 39.15
0.00%
ALTEO 2,760
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,192
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

További pályázók kizárását kezdeményezi Majtényi - Interjú

Nem elégedett az országos rádiófrekvenciákra kiírt két pályázat eddigi menetével Majtényi László. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke az eddig született döntéseket rossznak és következetlennek tartja. A szakember lapunknak adott interjújában úgy vélte: minden erőfeszítése ellenére sem sikerült a politikát távol tartania a testület munkájától. Ugyanakkor semmi sincs veszve, a jogszerűség helyreállítható – állítja –, további pályázók kizárására tesz ugyanis javaslatot.

Szak- vagy pártpolitikai alapon születnek a döntések? Mintha ez a kérdés látszana körvonalazódni – hazánkban oly sok egyéb területhez hasonlóan – a rádiófrekvencia-pályázatok kapcsán is.
- Amikor engem a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára a parlament megválasztott, úgy foglaltam össze a programomat, hogy az ORTT-t távol szeretném tartani a pártpolitikától, és közelebb szeretném vinni a közpolitikához. Sok mindent elértem az elmúlt másfél évben, komoly sikerekről lehetne beszámolni, viszont abban az alapkérdésben, hogy távol tudtam-e tartani a médiahatóságot a pártpolitikától, nem látszik teljesen sikeresnek az elmúlt időszak.

- Az ORTT életében időről időre születnek olyan döntések, amelyek megkérdőjelezhetők. A testület még meglévő hitelességét nem ássa alá a mostani frekvenciapályáztatási folyamat?
- Másfél évig nagyon sokat dolgoztam az ORTT hiteléért. Azt gondolom, az elmúlt időszakban voltak jó döntések, de az igaz, hogy építeni nehéz, rombolni sokkal könnyebb.

- Hogyan lehetséges az, hogy napról napra egymásnak ellentmondó híreszteléseket hallani? Egyáltalán, mi tör-ténik most?
- Adott egy pályázati kiírás, amely egyértelműen rendelkezik arról, mikor kell kizárni egy pályázót. Például ha megvalósíthatatlan üzleti tervet nyújt be. A testület ennek ellenére csak egy ilyen pályázót zárt ki, a Zene Rádiót. A helyes döntés az lenne, ha a Zene Rádió mellett a testület más pályázót is kizárna, amelyik hasonlóan megvalósíthatatlan üzleti tervet nyújtott be. Azt gondolom, mindez súlyosan méltánytalan, a Zene Rádió ily módon történő kizárása önkényes volt.

- Az ORTT tényleg vizsgálhatja, hogy egy beadott üzleti terv megvalósítható-e?
- Köteles vizsgálni, ráadásul az ORTT irodájában erről meglehetősen komoly tapasztalatok halmozódtak fel az elmúlt tizenhárom év során, én pedig az ország legtekintélyesebb egyetemének kifejezetten médiagazdálkodással foglalkozó tanszékétől kértem ugyanerről szakvéleményt. Ez a szakvélemény hasonló álláspontra jutott, mint tőle függetlenül az ORTT irodája. Több pályázat üzleti terve megvalósulásának esélye nulla.

- Ezek szerint a hat pályázó közül három inkább „kalandorkategóriába” tartozik?
- Erről nekem is lehet elképzelésem, azonban nem tisztem kitalálni, ki mit gondolt, de az sem, hogy miből fakadnak a hasonlóságok. Ennek a felderítése és tisztázása más dolga lesz.

- Nemrég a Világgazdaságnak azt mondta, van még lehetőség korrekcióra, a döntés megváltoztatására. Mire gondolt?
- Ez egyértelmű: van olyan pályázó, amelyiknek az üzleti tervét még nem is értékelte a testület, a pályázatot csak formai alapon fogadta be. Az értékelés még hátravan. Emellett az ORTT történetében volt már arra példa, hogy rossz döntést megváltoztattak, teljesen jogszerűen. Tehát: végső határozat még nincs, így van remény a jogszerű döntésre.

- Annak tudatában, hogy még nem zárult le az összes vizsgálat, mit gondol, lesznek további kizárások?
- Én ezt javaslom majd, de azt hozzá kell tennem, hogy nekem csupán két szavazatom van a 14-ből.

- Tarthatók a kitűzött határidők?
- Valóban szűken szabott határidőkről van szó, de erről alapvetően nem az ORTT tehet. Amúgy teljesen tarthatók, ugyanis ugyanannyi idő alatt lehet rossz és törvénysértő döntést hozni, mint jogszerűt és tisztességeset. Mindez nem idő kérdése, rövidesen megtörténik az előkészítés, majd a testület határozhat: jól vagy rosszul.

- A mai állás szerint a győztesek elindíthatják adásukat november 19-én?
- Azt gondolom, minden követ meg kell ennek érdekében mozgatni.

- Hogy lehet az, hogy elvileg titkos anyagokból vállalások, pontos összegek derültek ki, és napvilágot látott az értékelés is? Gyakorlatilag azonnal kikerült minden releváns információ.
- Volt olyan anyag és olyan sajtóinformáció – igaz, hogy dezinformáció volt –, amely már az ülés előtt kikerült! Sok a hamisság, a zavaró repülés is. Ugyanakkor fontos közügyről van szó, a frekvencia közjószág.

Osztozkodás a frekvenciákon politikai hátszéllel?

A Sláger és a Danubius által 1997 óta használt, november 19-től felszabaduló frekvenciákat hét évre szerezheti meg a pályázatok két nyertese; a koncessziók újabb öt évre meghosszabbíthatók. A folyamat nem mentes a botrányoktól.

A médiahatóság szerint több pályázó üzleti tervezete a piaci körülményekre vonatkozóan nem megalapozott feltételezésből indult ki.

A Zene Rádiót ki is zárták, ám másik két, a hírek szerint hasonlóan magas (a második évtől az árbevétel 50 százalékára + 200 millió forintra rúgó) koncessziós díjat vállaló aspiráns (a média-hírek szerint az Advenio és az FM1) versenyben maradt a testület pártdelegáltjainak döntése szerint.

Sokan ezt a reménybeli műsorszolgáltatók pártközeli kapcsolatainak tudják be.

Győztest a testület várhatóan a november 4-i ülésen hirdet. A pályázati kiírás szerint a pályázóknak havi átlagban kell teljesíteni a 25–35 százalékos sávban megajánlható magyar zenei kvótát. Emellett a frekvenciákért versengőknek a reggel öt és este tizenegy óra közötti sávban heti 25–100 percnyi civil, illetve nem pártpolitikai műsort kell vállalniuk.- Lehetséges, hogy azért születtek „kalandorpályázatok”, mert a kiírás erre csábította a próbálkozókat?
- Nem, ez nem a kiírásból következik! Nem is értem a dolgot, ugyanis könnyedén elvihetők lennének a frekvenciák nem „kalandortaktikával” is. A kiírás nagyon gondosan rögzítette, hogy az üzleti tervnek megvalósíthatónak kell lennie, ellenkező esetben a pályázót ki kell zárni!

- Ön mit gondol, mi legyen a döntő szempont az elbírálásnál?
- Egyrészt nem igaz, hogy kizárólag az ár számít! Természetesen nagyon fontos a műsor-szolgáltatási díj mértéke, de csak a teljesíthetőség határán belül. Egy ilyen típusú zenerádió esetében azért fontos tényező ez, mert azt az ORTT közszolgálati feladatok teljesítésére fordítja. A testület történetében több precedens is volt arra, hogy teljesen irreális ajánlatokkal nyertek, de utána nem teljesítettek, vagy csak a vállalás töredékét. Olyan is előfordult – akkor még nem voltam itt –, hogy utólag módosították a feltételeket, a birtokon belül lévők javára.

- Hogyan működne egy kevésbé botrányos országban ez a folyamat?
- Egy civilizált országban – és remélem, hogy Magyarország ilyen szeretne lenni –, a pályázatokat úgy bírálják el, hogy az nyer, aki a kiírásnak megfelelően a legjobb pályázatot nyújtja be. Máshol nem lehetne belekeverni a pártpolitikát, ez ilyen egyszerű. Ha a politikai kapcsolatokról szóló híresztelések valóban igaznak bizonyulnának, akkor nagyon csalódott lennék.


A médiahatóság szerint több pályázó üzleti tervezete a piaci körülményekre vonatkozóan nem megalapozott feltételezésből indult ki.

A Zene Rádiót ki is zárták, ám másik két, a hírek szerint hasonlóan magas (a második évtől az árbevétel 50 százalékára + 200 millió forintra rúgó) koncessziós díjat vállaló aspiráns (a média-hírek szerint az Advenio és az FM1) versenyben maradt a testület pártdelegáltjainak döntése szerint.

Sokan ezt a reménybeli műsorszolgáltatók pártközeli kapcsolatainak tudják be.

Győztest a testület várhatóan a november 4-i ülésen hirdet. A pályázati kiírás szerint a pályázóknak havi átlagban kell teljesíteni a 25–35 százalékos sávban megajánlható magyar zenei kvótát. Emellett a frekvenciákért versengőknek a reggel öt és este tizenegy óra közötti sávban heti 25–100 percnyi civil, illetve nem pártpolitikai műsort kell vállalniuk. A történések időrendben 2008. november:

Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője törvénymódosítási javaslatot nyújt be a műsorszolgáltatási jogosultságok auto-matikus meghosszabbítsáról.

2008. december: A módosítás nem lép hatályba, Sólyom László köztársasági elnök ugyanis az Alkotmánybírósághoz (AB) továbbítja.

2009. június: Az AB megsemmisíti a törvénymódosítási javaslatot.

2009. július 20-a: Az ORTT kiírja a két pályázatot.

2009. szeptember 28-ig: Hat pályázó összesen nyolc anyagot nyújt be.

2009. november 4-e: Eredményhirdetés várható időpontja.

2009. november 19.: Műsorszolgáltatások vár-ható megkezdése. Rádiós reklámköltés -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek