2010: kevesebbet viszünk haza
A felmérés során vizsgált munkaköri besorolási kategóriák (felső vezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkatársak, fizikai munkavállalók) közül a „nyertesek” a diplomás szakemberek. Átlagosan 5,6 százalékos béremelésre számíthatnak a kutatásban részt vevő munkáltatók 42 százalékánál. A „vesztesek” a felső vezetők lesznek. Esetükben átlagosan 17 százalékos bércsökkentést tervez a magyar tulajdonban levő munkáltatók 12 százaléka.
Míg korábban több cég a béren kívüli juttatásokkal igyekezett „növelni” a fizetéseket, jövőre itt sem számíthatunk sok kedvező hírre a havi javadalmazásunk terén. Az adóváltozások hatására tízből három vállalat csökkenti a munkavállalók által elérhető béren kívüli juttatások körét, leginkább a magyar tulajdonban lévő cégek. A kutatás arra is rávilágított, hogy az állami/önkormányzati, valamint a külföldi tulajdonban lévő hazai cégek az adóváltozások ellenére is növelik a béren kívüli juttatásokra szánt keretet.
Vállalati vélemények a cafeteriáról
Novák ÉvaA Nexon cafeteria-szakértője
Úgy látjuk, hogy a tudatos vállalatok továbbra is alkalmazni fogják a béren kívüli juttatásokat, ugyanakkor a cafeteria adminisztrációja még összetettebbé válik. Valószínűsíthető, hogy jövőre elsősorban az adómentes és a 25 százalékos adókulccsal terhelt juttatások maradnak jellemzően a palettán. Mindemellett a munkáltatók keresik a többletforrásokat, hogy minél kedvezőbben tudják finanszírozni a juttatások terheit. Szükséges átgondolni például a cafeteria-rendszer alkalmazásának a szabályait, az előre vagy utólag finanszírozható elemek választási lehetőségét, a napi arányosítási elszámolás havi elszámolási szisztémára módosítását, illetve a jogosultságszerzés vagy -vesztés eseteit. Az eddigi felmérések első eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok a törvényi módosításokból adódó pluszköltségeket a dolgozóikra hárítják. Figyelembe véve a munkáltatókra 2010-től vonatkozó, a járulékcsökkentésből származó többletforrásokat – amelyeket szintén be lehet emelni a cafeteriakeretbe –, a pluszköltségek csak egy részét szükségszerű a munkavállalókra hárítani. Tekintettel arra, hogy a cafeteria egyedi és a mindennapi bértárgyalások fontos motivációs eszköze, ez utóbbi eljárás jelentősen növelhetné a munkáltatók hatékonyabb munkaerő-finanszírozási politikáját.
Bessenyei Zsolt
A Szilánk csoport HR-igazgatója
Úgy gondolom, aki még nem vezette be a béren kívüli juttatások választhatóságát, az elgondolkodott és várakozik. Hogy mire? Miért pont most vezetné be, a bizonytalanságokkal tűzdelt jogszabályok között? (A közteher-viselési törvény egyes részei az Alkotmánybíróság előtt, szja-törvényen belüli ellentmondások a juttatások időpontját és adótartalmát illetően.) Mi is ez évben terveztük a választható béren kívüli juttatások (VBK) bevezetését, de ezt felfüggesztettük a kormány adóztatási tervei miatt. Reméljük, hogy lesz még kedvező környezet a rendszer működtetéséhez, és akár már a jövő évben újra foglalkozhatunk a kérdéssel. De addig is ösztönözni, motiválni kell válságos időkben is a kollégáinkat, ehhez megfelelő eszközöket keresünk, amelyek része lehet a bérfejlesztés, a képzés, a rugalmas munkarend, sok-sok kommunikáció és csapatépítés. A nagyobb vállalatoknak talán kissé könnyebb, ezek egy része megőrzi az alacsonyabb adózású elemeket (átvállalva ennek költségeit), a többit viszont kiveszi a rendszeréből. Más cégeknél dolgozó HR-es kollégákkal beszélve úgy tapasztalom, annyival csökkentik a juttatás mértékét, hogy az adóztatás ne jelentsen számukra költségnövekedést.
Tokár Péter
A Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója
Tapasztalatom szerint a cégek többsége még mindig nem döntött abban a kérdésben, mi lesz a cafeteriajuttatásokkal. A helyzet ugyanis az, hogy napról napra változnak a dolgok: az már biztosnak látszik, hogy mely elemre milyen adókat vet ki az állam, s ez mennyivel kerülhet többe a cégeknek. Az viszont még kérdéses, hogy az egyes cafeteriaelemek felhasználhatósága hogyan alakul. Például pár napja még úgy nézett ki, hogy az üdülési csekk felhasználhatósága jelentősen csökken, ma pedig arról szólnak a hírek, hogy mozira is felhasználható lesz, és megmarad minden, amire 2009-ben is lehetett költeni az üdülési csekket, de bővül a kulturális terület. Tehát sok a bizonytalanság e téren. Meggyőződésem, hogy a munkáltatók alapvetően nem szeretnék megrövidíteni a munkavállalókat, de a jelenlegi szabályozás bizonytalansága sajnos kapkodásra kényszerítheti a hazai vállalkozásokat, ennek következménye lehet, hogy az egyszerűséget szem előtt tartva mégis csak a biztos elemeket tartják meg a munkáltatók a cafeteriacsomagban, és ez önmagában a munkavállalók számára kedvezőtlen megoldásokat is eredményezhet.
A Nexon cafeteria-szakértője
Úgy látjuk, hogy a tudatos vállalatok továbbra is alkalmazni fogják a béren kívüli juttatásokat, ugyanakkor a cafeteria adminisztrációja még összetettebbé válik. Valószínűsíthető, hogy jövőre elsősorban az adómentes és a 25 százalékos adókulccsal terhelt juttatások maradnak jellemzően a palettán. Mindemellett a munkáltatók keresik a többletforrásokat, hogy minél kedvezőbben tudják finanszírozni a juttatások terheit. Szükséges átgondolni például a cafeteria-rendszer alkalmazásának a szabályait, az előre vagy utólag finanszírozható elemek választási lehetőségét, a napi arányosítási elszámolás havi elszámolási szisztémára módosítását, illetve a jogosultságszerzés vagy -vesztés eseteit. Az eddigi felmérések első eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok a törvényi módosításokból adódó pluszköltségeket a dolgozóikra hárítják. Figyelembe véve a munkáltatókra 2010-től vonatkozó, a járulékcsökkentésből származó többletforrásokat – amelyeket szintén be lehet emelni a cafeteriakeretbe –, a pluszköltségek csak egy részét szükségszerű a munkavállalókra hárítani. Tekintettel arra, hogy a cafeteria egyedi és a mindennapi bértárgyalások fontos motivációs eszköze, ez utóbbi eljárás jelentősen növelhetné a munkáltatók hatékonyabb munkaerő-finanszírozási politikáját.
Bessenyei Zsolt
A Szilánk csoport HR-igazgatója
Úgy gondolom, aki még nem vezette be a béren kívüli juttatások választhatóságát, az elgondolkodott és várakozik. Hogy mire? Miért pont most vezetné be, a bizonytalanságokkal tűzdelt jogszabályok között? (A közteher-viselési törvény egyes részei az Alkotmánybíróság előtt, szja-törvényen belüli ellentmondások a juttatások időpontját és adótartalmát illetően.) Mi is ez évben terveztük a választható béren kívüli juttatások (VBK) bevezetését, de ezt felfüggesztettük a kormány adóztatási tervei miatt. Reméljük, hogy lesz még kedvező környezet a rendszer működtetéséhez, és akár már a jövő évben újra foglalkozhatunk a kérdéssel. De addig is ösztönözni, motiválni kell válságos időkben is a kollégáinkat, ehhez megfelelő eszközöket keresünk, amelyek része lehet a bérfejlesztés, a képzés, a rugalmas munkarend, sok-sok kommunikáció és csapatépítés. A nagyobb vállalatoknak talán kissé könnyebb, ezek egy része megőrzi az alacsonyabb adózású elemeket (átvállalva ennek költségeit), a többit viszont kiveszi a rendszeréből. Más cégeknél dolgozó HR-es kollégákkal beszélve úgy tapasztalom, annyival csökkentik a juttatás mértékét, hogy az adóztatás ne jelentsen számukra költségnövekedést.
Tokár Péter
A Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója
Tapasztalatom szerint a cégek többsége még mindig nem döntött abban a kérdésben, mi lesz a cafeteriajuttatásokkal. A helyzet ugyanis az, hogy napról napra változnak a dolgok: az már biztosnak látszik, hogy mely elemre milyen adókat vet ki az állam, s ez mennyivel kerülhet többe a cégeknek. Az viszont még kérdéses, hogy az egyes cafeteriaelemek felhasználhatósága hogyan alakul. Például pár napja még úgy nézett ki, hogy az üdülési csekk felhasználhatósága jelentősen csökken, ma pedig arról szólnak a hírek, hogy mozira is felhasználható lesz, és megmarad minden, amire 2009-ben is lehetett költeni az üdülési csekket, de bővül a kulturális terület. Tehát sok a bizonytalanság e téren. Meggyőződésem, hogy a munkáltatók alapvetően nem szeretnék megrövidíteni a munkavállalókat, de a jelenlegi szabályozás bizonytalansága sajnos kapkodásra kényszerítheti a hazai vállalkozásokat, ennek következménye lehet, hogy az egyszerűséget szem előtt tartva mégis csak a biztos elemeket tartják meg a munkáltatók a cafeteriacsomagban, és ez önmagában a munkavállalók számára kedvezőtlen megoldásokat is eredményezhet. -->
