Napokon belül Európába jön Donald Trump, még nem Magyarországra, de talán meg sem áll Budapestig

Ha azt a kérdeznénk, hol érzi otthon magát a regnáló amerikai elnök, egy CPAC konferencián vagy a Világgazdasági Fórumon, egyértelmű a válasz, hogy az előbbin. Néhány nap múlva Donald Trump mégis Davosba utazik, és ennek az első látásra meglepőnek tűnő kirándulásnak a magyarok számára is kiemelkedő jelentősége van. Ezért érdemes előre tekinteni, mit jelent az elnök számára, hogy szeptemberi brit útja után először ismét európai földre lép, és mit hozhat ez a mi számunkra. Ha a következő lépésben ugyanannyival helyezi keletebbre a célt, mint most, épp Budapesten köt ki.    

Davos és a republikánus Trump szellemisége ég és föld, a Világgazdasági Fórum (WEF) a globális együttműködésre, multilaterális intézményekre és konszenzusos megoldásokra épülő világrendet képviseli, míg Trump ezzel szemben – amint a CPAC-találkozók is – a nemzeti szuverenitást, a kétoldalú alkukat és az „America First” logikát.

Miért megy mégis a tűz a vízhez? 

Davosban, a hétfőn kezdődő fórumon a novemberi félidős választásokra készülő és világpolitikai bonyodalmakat felvállaló elnök az USA dominanciáját demonstrálhatja: saját táborán túlívelő, kiváló politikai marketing globális dimenzióban. Trump maga öt éve volt utoljára jelen a davosi találkozón, tavaly napokkal másodszori elnöki beiktatása után videón mondott beszédet (l. lejjebb).

mint a jövő héten az elnökkel az élen, öt miniszterrel – köztük a külügyi tárcát vezető Marco Rubio – és számos vezető hivatalnokkal kiegészülve. 

Trump és a davosi találkozó: 2025 Ukrajnával ért véget, 2026 Venezuelával és Iránnal kezdődött – most ismét Európa kerül a reflektorfénybe 

Ha arra gondolunk, hogy a múlt év a világpolitika szintjén az ukrajnai békekötésre tett amerikai erőfeszítésekkel zárult, 2026 elején azonban Venezuela és Irán felé siklott a figyelem, már önmagában is ígéretes, hogy Trump Európába érkezik. A nagy kérdés és az európaiak számára a tét, hogy csak fellángolásról van szó, vagy netán tartósan visszatérül az elnök tekintete a béketárgyalások, illetve Európa felé. 

A jelek szerint

• ezt kevésbé szeretné Brüsszel, 
• még kevésbé a Grönland miatt Trumppal egyre látványosabb konfliktusba keveredő Dánia. 
• Aki azonban mielőbbi ukrajnai békekötést szeretne Európában, az reménnyel tekint Trump érkezése elé. Duplán igaz ez Magyarországra, ahol nagyon várják a háborút esetleg lezáró Donald Trump–Vlagyimir Putyin-találkozót, a választásokra készülő kormánypártok pedig jó alappal reménykednek az elnök személyes támogatásában.

Ki mit ad elő, az is fontos – de ki lesz ott, és ki kivel találkozik, az még fontosabb

Davosban természetesen nem rendeznek be tárgyalótermet a béketárgyalásokhoz, orosz politikusok bizonnyal nem kapnak meghívást. Erről az oldalról tehát Davosban nem kap személyes támogatást a budapesti találkozó megrendezése. 

Jelen lesz azonban Trump szerda-csütörtöki ott tartózkodása idején a minden lében kanál Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Nem csak ott lesz: úgy hírlik, találkozni is fog Trumppal.

Aki még ott lesz: az ukrajnai háború európai és globális bűvkörének szinte minden főszereplője az európai uniós és brit politikusoktól a potenciális közvetítőkön keresztül az energiavállalatok és más érintett cégek vezetőiig. 

Ami azt illeti, a WEF merítése olyan széles, hogy davosi találkozóin az amerikai elnök nemcsak Ukrajna, hanem a világ más forró övezeteinek az ügyeit is megtárgyalhatja. Ukrajna ügye azonban bizonyosan szóba kerül valamilyen formátumban (emellett aligha kerülheti el a kérdéseket Trump a Grönlandot érintő terveiről).

A G7-et szegeznék neki Trumpnak Davosban

Olaszország, Németország, Franciaország, Kanada és az Egyesült Királyság vezetői és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt tervezik, mind részt vesznek egy javasolt találkozón Donald Trumppal és Zelenszkijjel Davosban – erről a Financial Times (FT) hallott négy jól értesült, ám név nélkül nyilatkozó tisztviselőtől. 

Összeülne tehát majdnem a teljes G7, csak épp Japánt Ukrajnára cserélnék. Davos nagy gyűjtőhely, de ilyen globális felvonulást még ők se láttak.

A lap keddi híre szerint a találkozó részleteiről egyeztetnek. A davosi résztvevők végleges listáját egyébként általában meglehetősen későn szokták nyilvánosságra hozni, többek közt az sem ismert még, Magyarországot képviseli-e valaki, és ki lesz az.  Von der Leyen részvétele a WEF-en biztosnak tűnik, ahogy Friedrich Merz német kancelláré és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöké is (akivel azonban Trump nincs jóban, mert a spanyolok nem vállalták a NATO finanszírozásának növelését tavaly nyáron).

Az FT megszellőztette megbeszélést szerdára tervezik, és a források szerint részt vehetnek rajta az úgynevezett „tettre készek koalíciójához” tartozó további vezetők is – azoké az államoké, amelyek támogatják Ukrajnát. A tisztviselők szerint a koalíció nemzetbiztonsági tanácsadói egy külön találkozót is terveznek.   

A davosi vezetői találkozó célja az lesz, hogy megszerezze Donald Trump jóváhagyását azokra a megállapodásokra, amelyeket múlt héten Párizsban dolgoztak ki az ukrajnai tárgyalásokért felelős megbízottaival és az Egyesült Államok európai védelmi parancsnokával. Ezeket kulcsfontosságúnak tartják annak biztosításában, hogy Oroszország egy esetleges tűzszünet után ne indítsa újra a háborút – írja a brit lap.

Tető alá hozzák-e, ami a budapesti találkozóhoz kell?

Az oroszok nélkül aligha, ők pedig nem lesznek ott.

Ami az Európai Uniót és a „tettrekészeket” illeti, ők a háború folytatásának pénzügyi és politikai előkészítésével töltötték az elmúlt heteket, az egyetlen Budapest irányába vezető útnak tehát az látszik, ha Trump az asztalra csap Davosban. Megteszi-e ezt a venezuelai és iráni feszültség közepette, hamarosan kiderül.

Ami az európaiakat illeti, a britek hagyományosan keményvonalasak, az unió pedig a decemberi csúcson és az azóta nyilvánosságot látott információk alapján olyan verzió mellett kötelezte el magát, ami az oroszok számára elfogadhatatlan, a háborút garantálja, sőt ha csapatokat küldenének Ukrajnába, az még a háború gyors kiszélesedésének a lehetőségét is megteremtené.

Von der Leyen és Merz eredeti terve a befagyasztott orosz vagyon elkobzására és Ukrajnához játszására ugyan decemberben elbukott az EU-csúcson, de az uniós tagok (kimarad: Csehország, Magyarország, Szlovákia) 90 milliárd eurós kölcsönt vesznek fel Ukrajna számára. Amit csak akkor kapnak vissza, ha Oroszország elveszti a háborút, illetve szerdán kiderült, hogy Brüsszel továbbra is fedezetnek tekinti az orosz vagyont, még úgy is, hogy az EU-csúcs ez ellen döntött.

Kimondták a két mondatot, amivel Brüsszel megtorpedózza az ukrajnai békekötést 

Mit szól ehhez Donald Trump, lehet, hogy kiderül Davosban. A Kreml már közölte, hogy az orosz vagyon eltulajdonítása illegális, a háborút pedig a harctéri helyzet tanúsága szerint is eszük ágában sincs elveszíteni. 

Von der Leyen alelnöke, Valdis Dombrovskis az ukrán hitelt ismertetve szerdán a békekezdeményezés elé a következő két mondattal emelt falat, amelyet Trump elnök lerombol, vagy kikerül:  

Mindebből világos: az uniós vezetőknek csak akkor nem kell elszámolniuk a korrupt Ukrajnába utalt hatalmas összegekről, ha Oroszország háborút veszít – ha akarnak, ha nem, ettől a ponttól egy csónakban eveznek Zelenszkijjel. 

Nem csak a 90 milliárdról van szó, az EU már eddig is majdnem 200 milliárd eurót (77 ezermilliárd forintot) költött Ukrajnára, a 2028–2034-es költségvetésből pedig további 360 milliárdot utalna Brüsszel.