Az internet a legtrendibb időtöltés

A fiatalok média- és kultúrafogyasztása ma már egyértelműen az internet köré szerveződik, minden más csak ennek alárendelve, mintegy kiegészítő tevékenységként jelenik meg az életükben – derül ki a Fanta Trend Riport legutóbbi, fiatalok körében végzett felméréséből.

A kutatók tapasztalata szerint időtöltés szempontjából a 18 és 25 év közötti korosztály életében mindennél fontosabb szerepet tölt be világháló. A statisztikák azt mutatják, hogy sokan több időt töltenek hétköznap az internettel, mint a barátaikkal – bár az is igaz, hogy a netezés éppen a barátokkal való folyamatos, több csatornán folytatott kommunikációt jelenti. Ennek nyomán nem meglepő, hogy a vizsgált korosztály több mint fele minimum napi két órát tölt internetezéssel, míg egyharmaduk hétköznaponként legalább 3 órát netezik.

A televíziózás így egyértelműen veszít pozíciójából, kezd háttérbe szorulni, ugyanis a kimutatások szerint a vizsgált korosztály tagjai egy átlagos hétköznapon 106 percet, vagyis valamivel több mint másfél órát nézik a „mágikus ablakot”. A hétvégén átlagosan egy órával több időt töltenek ezzel a tevékenységgel – 163 perc, vagyis kicsivel több mint két és fél óra az átlagos tévézési idő ebben az időszakban. A könyveket, a rádiót egyenesen régimódi szórakozási formának tartja a 18–25 éves korosztály. A fiatalok nagyjából negyede nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordít időt ezekre egy átlagos hétköznapon. A kutatásból kiderül, hogy a korosztály egyharmadának időtöltéséből kimarad a könyvolvasás. Ami a sajtótermékeket illeti, a fiatalok előszeretettel választják az ingyenes újságokat, a megyei lapokat és a bulvársajtót.

Az úgynevezett „offline” szórakozási formák, kulturális programok számában nagy kínálat mutatkozik, míg a kereslet ezek iránt nem nő. A fiatalok által kedvelt programok csoportjában a mozizás és a könnyűzene hallgatása a legpopulárisabb elem, ezek mellett a modern tánc, a street art és a fotózás sorolható ide. Az opera, a balett vagy a festészet népszerűtlen tevékenységnek számít. Kiderült, hogy a filmek közül a mozisikereket szeretik, művészfilmeket játszó mozikba az e korosztályba tartozók csupán 4 százaléka jár. Múzeumba a fiatalok valamivel kevesebb mint egynegyede sosem jár, ugyanez az arány a színház esetében egyharmadnál magasabb.

Starcz Ákos, a Bookline.hu vezérigazgatója. „Nem lepett meg minket a riport eredménye, fontos visszacsatolás volt számunkra, ugyanis a korábbi kutatások is ezt vetítették előre. Ennek következtében a marketingstratégiánkat is ennek megfelelően alakítottuk ki. Célunk az, hogy a Bookline legyen a gyakran internetező fiatalok számára az elsődleges könyves és általános webáruház. A fiatalokkal a hozzájuk közel álló csatornákon folyamatosan kommunikálunk (közösségi oldalakon megjelenéssel, fesztiválokon való jelenléttel) annak érdekében, hogy a márkahűséget tovább építsük a vizsgált korosztály körében. A riport is alátámasztja, hogy érezhetően kevesebbet olvasnak a mai fiatalok, úgy tűnik, hogy az általános iskola végén, illetve a középiskola elején veszik el a gyerekek kedvét az olvasástól. Kerülőutakkal azonban vissza lehet térni az olvasókhoz – ilyen lehet például a Harry Potter vagy a jelenleg népszerű Twilight sorozat is.”

Szabó Ibolya, a Coca-Cola kommunikációs vezetője. „A jelentés rávilágít arra, hogy valóban egy kulturális generációváltás korszakát éljük, és kiemelten fontos, hogy megértsük ennek okait és okozatait annak érdekében, hogy vállalatként, illetve márkaként a jövőben is meg tudjuk szólítani a fiatalokat, és át tudjuk adni nekik az üzenetünket. Ennek érdekében aktívnak kell lenni a digitális platformon, meg kell találni az online közösségeket, kapcsolatot kell velük építeni. A zenét elérhetővé kell tenni a számukra, és releváns (célcsoport-specifikus) rendezvényeket kell szervezni. A Fanta Trend Riport eredményeit nemcsak a Fanta márkán, de minden olyan más márkán (például Coca-Cola) is tudjuk hasznosítani, amely a tinik felé kommunikál.”

Starcz Ákos, a Bookline.hu vezérigazgatója. „Nem lepett meg minket a riport eredménye, fontos visszacsatolás volt számunkra, ugyanis a korábbi kutatások is ezt vetítették előre. Ennek következtében a marketingstratégiánkat is ennek megfelelően alakítottuk ki. Célunk az, hogy a Bookline legyen a gyakran internetező fiatalok számára az elsődleges könyves és általános webáruház. A fiatalokkal a hozzájuk közel álló csatornákon folyamatosan kommunikálunk (közösségi oldalakon megjelenéssel, fesztiválokon való jelenléttel) annak érdekében, hogy a márkahűséget tovább építsük a vizsgált korosztály körében. A riport is alátámasztja, hogy érezhetően kevesebbet olvasnak a mai fiatalok, úgy tűnik, hogy az általános iskola végén, illetve a középiskola elején veszik el a gyerekek kedvét az olvasástól. Kerülőutakkal azonban vissza lehet térni az olvasókhoz – ilyen lehet például a Harry Potter vagy a jelenleg népszerű Twilight sorozat is.”

Szabó Ibolya, a Coca-Cola kommunikációs vezetője. „A jelentés rávilágít arra, hogy valóban egy kulturális generációváltás korszakát éljük, és kiemelten fontos, hogy megértsük ennek okait és okozatait annak érdekében, hogy vállalatként, illetve márkaként a jövőben is meg tudjuk szólítani a fiatalokat, és át tudjuk adni nekik az üzenetünket. Ennek érdekében aktívnak kell lenni a digitális platformon, meg kell találni az online közösségeket, kapcsolatot kell velük építeni. A zenét elérhetővé kell tenni a számukra, és releváns (célcsoport-specifikus) rendezvényeket kell szervezni. A Fanta Trend Riport eredményeit nemcsak a Fanta márkán, de minden olyan más márkán (például Coca-Cola) is tudjuk hasznosítani, amely a tinik felé kommunikál.”-->