Végrehajtás a figyelmetlenségből

Sok adózó kap az utóbbi időben olyan értesítést az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH), amelyben a szervezet a magánszemély vagy vállalkozás folyószámlájának állásáról tájékoztat. Érdemes kellő figyelmet fordítani az akár hagyományos levélben, akár e-mailben érkező elszámolásokra, ellenkező esetben az adózó egy végrehajtási eljárás kellős közepén találhatja magát.

Fontos, hogy a folyószámla-kivonat mellett az értesítésben gyakran szerepel egy úgynevezett nettó pótlékszámítási kimutatás is. A kivonatban közölt hátralék ugyanis a már lejárt esedékességű kötelezettségeket tartalmazza, míg a 2008. évi késedelmi pótlék összege csak 2009. november 16-án jelenik meg a folyószámlán tartozásként. Ám önmagában ez utóbbi is a végrehajtási eljárás okává válhat.

Az APEH-nél azt tanácsolják: mindenki figyelmesen nézze át a folyószámla-kivonatot és a nettó pótlékszámítási listát, hogy világos képet kapjon hátraléka nagyságáról és a rendezés módjáról.

Ami ez utóbbit illeti: amennyiben a folyószámlán túlfizetéses és hátralékos adónem is szerepel, célszerű lehet az átvezetéssel történő rendezés. Ennek módja a 17-es, átvezetési kérelem elnevezésű nyomtatvány kitöltése és benyújtása az adóhatósághoz. Ennek kitöltésekor is figyelembe kell venni a pótléklistán szereplő 2008. évre felszámított késedelmi pótlék összegét. Amennyiben az átvezetés nyomán a hátralékot sikerül kiegyenlíteni, nincs további teendő.

Előfordulhat, hogy az adóhatóság hivatalból intézkedik a túlfizetés átvezetéséről. A jogszabá-lyok szerint ugyanis 2009. január 1-je óta – amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő tartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart – ezt a túlfizetést a tartozás erejéig elszámolja, és erről az adózót levélben értesíti. Ugyanakkor mind a két esetben – akár adózói kérelemre, a 17-es nyomtatvány beküldésével, akár hivatalból történik az átvezetés – meg kell győződni arról, hogy ezzel a teljes hátralékot kiegyenlítettük-e.

Azok az adózók, akiknek nincs lehetőségük átvezetéssel rendezni a teljes hátralékukat, illetve az átvezetés ellenére is marad befizetendő adójuk, haladéktalanul kötelesek eleget kell tenni fizetési kötelezettségüknek. Ellenkező esetben az adóhatóság a fennálló tartozásra előzetes felszólítás nélkül végrehajtási eljárást kezdeményez.

Természetesen az adózóknak akár a folyószámla-kivonat kézhezvétele után, akár a már megindított végrehajtási eljárás során lehetőségük van fizetési könnyítési, méltányossági kérelmet előterjeszteni. Ha ezt a végrehajtás megindítása előtt benyújtják és az a fennálló tartozás tekintetében első kérelemnek minősül, akkor nem is kerülhet sor végrehajtásra. Ha pedig a végrehajtás már folyamatban van, akkor a kérelem – de ez esetben is csak az első kérelem (!) – beérkeztét követően a végrehajtási eljárás szünetel.

A végrehajtás szünetelése azonban nem egyenlő annak megszüntetésével. Mindössze annyit jelent, hogy az adott eljárásban további végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Maga az eljárás azonban csak a végrehajtás alá vont tartozás teljes megtérülésével szűnik meg. Ha tehát a kérelemnek helytad az adóhatóság, és engedélyezi a részletfizetést vagy fizetési halasztást, a végrehajtás a részletfizetés teljesítésének időszaka, illetőleg a halasztás időtartama alatt szünetel, de csak akkor szűnik meg, ha a tartozást az adózó maradéktalanul lerótta. Csak ezután történik meg az ingó- és ingatlanvagyon-foglalás feloldása, valamint a cégbíróság értesítése a végrehajtás megszüntetéséről.

Az adóhivatal tapasztalatai szerint az adózók többsége nem fordít kellő figyelmet a folyószámla-kivonathoz csatolt nettó pótlékszámítási lista áttanulmányozására, ezért váratlanul éri őket a végrehajtási eljárás megindítása. KR