Csakúgy, mint a többi részpiacon, a fejlesztési telkek piacán sem láthattunk nagy volumenű tranzakciókat az elmúlt évben, csak a saját célra építkező végfelhasználók vásároltak. Több olyan fejlesztő is akadt, aki a fejlesztési boom idején számos telket felvásárolt, és egyszerre több projekt indítását tervezte – írja az Eston elemzése.
Bár az egyes területekre már korábban kidolgoztak egy-egy fejlesztési koncepciót, most új, a kialakult gazdasági helyzetre aktualizált megvalósíthatósági tanulmányok alapján igyekeznek meghatározni, melyik projekt maradhat életképes átárazott piac esetén, netán melyiktől lehet vagy érdemes szabadulni a megváltozott piaci körülmények hatására.
Mivel ezek az üres területek semmilyen jövedelmet nem termelnek, valószínű, hogy a kevésbé tőkeerős, javarészt „egyprojektesnek” indult spekuláns fejlesztők telekrészei előbb utóbb a finanszírozó bankok kezére kerülnek. Akadnak azért olyanok is, akik a futó projekteket még éppen be tudják fejezni, de telekvásárláson, új projekt kidolgozásán már egyáltalán nem gondolkodnak.
Ma, Budapesten a fejlesztési telkek többségén ugyan nincs kint az eladó tábla, de gyakorlatilag minden tulajdonos átgondolta korábbi elképzeléseit és több mint nyitott az értékesítésre. Amiben minden piaci szereplő jelenleg egyetért az az, hogy a budapesti fejlesztési telkekre a fejlesztők részéről most egyáltalán nincs, vagy csak alig van kereslet. A főváros egyes központi területei, például egyes belvárosi vagy bel-budai foghíjtelkek, vagy egyéb kiemelt lokációhoz kötődő, ám alkalmi vételek szintjén tapasztalható némi kereslet. A tőkeerős befektetők igyekeznek is kihasználni ezeket a limitált lehetőségeket.
