BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Új vasúti láz Európában

Klímavédelmi és gazdaságélénkítési megfontolások miatt is rendkívül nagy az érdeklődés a szupervasutak fejlesztése és építése iránt Európában. Az elkövetkező öt évre összesen 115 milliárd eurónyi beruházást irányoztak elő a – többnyire állami kézben lévő – nagy vasúttársaságok Európa-szerte.

Jelen pillanatban is 3900 kilométernyi gyorsvasútpálya áll építés alatt, és további 8500 kilométer építéséről szólnak a későbbi tervek. A legújabb, pár napja üzembe helyezett járat Brüsszelt Amszterdammal köti össze, helyenként 300 kilométeres sebességgel közlekedik, és az eddigi legrövidebb menetidőt 49 perccel, egy óra 53 percre rövidítette.

A világ első nagy sebességű, jelenleg már 300 kilométer/óránál is gyorsabban közlekedő vasúti összeköttetése az 1964-ben üzembe állított japán sinkanszen volt. Azóta Európában is 6 ezer kilométernyi nagy sebességű vasút épült, és az előirányzott fejlesztések befejeztével ez több mint másfélszeresére nő.

A kormányok és a vasúttársaságok rendkívüli építési kedvét nem kis részben az magyarázza, hogy a szupervasutakkal részben kiválthatónak remélik a sokkal nagyobb szén-dioxid-kibocsátású légi és közúti közlekedést, ez igen hasznos lehet a klímavédelmi célkitűzések elérése szempontjából. Nem kevésbé fontos szempont emellett a sok milliárd eurós beruházásoktól várható gazdaságélénkítő hatás, az e téren élen járó európai iparág pozícióinak erősítéséről már nem is beszélve.

Az egyik legnagyobb fejlesztő természetesen a TGV révén európai szinten úttörőnek számító gyorsvasútépítő, a francia állami SNCF társaság. Összesen 10 milliárd euró értékű beruházást jelent egyedül az a két, múlt héten kiírt nagy tender, amelynek keretében Tours és Bordeaux között, illetve Bretagne-ban építenének ki szupervasútvonalakat.

A megrendeléseket remélő nagy cégek között szintén erőteljes a francia jelenlét: a gyorsvasút-technológia egyik európai éllovasának a TGV-t és utódát, az AGV-t is építő Alstom számít, miközben a infrastruktúra kialakításának meghatározó piaci szereplője a szintén francia Vinci.

Elemzők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a nagy lelkesedés mellett számos tényező hátráltathatja a fejlesztéseket. Jelenleg ugyanis a legtöbb uniós tagállam költségvetése igen szűkös idők elé néz, a kockázatkerülésre koncentráló bankok pedig még az állami garanciák ellenére sem nagyon akarnak 15 évnél hosszabb lejáratú kölcsönügyletekbe bonyolódni.


Kínos üzemzavar

Több mint kétezer utas rekedt péntek éjjel a London és Párizs közötti szupervasút La Manche csatorna alatt átvezető alagútjában, az úgynevezett Csalagútban. A kinti hideg, illetve a Csalagútban uralkodó viszonylag magas hőmérséklet közötti különbség miatt öt szerelvény mozdonya is leállt. Mivel a vonatok tulajdonosa, az Eurostar nem tudott úrrá lenni a problémán, a Csalagutat üzemeltető Eurotunnel segítségét kérte. Végül autók és buszok szállítására alkalmas szerelvényeket küldtek a tenger alatt étlen-szomjan, fűtés nélkül több órát várakozó utasokért, a lerobbant szerelvényeket pedig dízelmozdonyokkal vontatták ki a Csalagútból. Reuters

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek