Új vasúti láz Európában
Jelen pillanatban is 3900 kilométernyi gyorsvasútpálya áll építés alatt, és további 8500 kilométer építéséről szólnak a későbbi tervek. A legújabb, pár napja üzembe helyezett járat Brüsszelt Amszterdammal köti össze, helyenként 300 kilométeres sebességgel közlekedik, és az eddigi legrövidebb menetidőt 49 perccel, egy óra 53 percre rövidítette.
A világ első nagy sebességű, jelenleg már 300 kilométer/óránál is gyorsabban közlekedő vasúti összeköttetése az 1964-ben üzembe állított japán sinkanszen volt. Azóta Európában is 6 ezer kilométernyi nagy sebességű vasút épült, és az előirányzott fejlesztések befejeztével ez több mint másfélszeresére nő.
A kormányok és a vasúttársaságok rendkívüli építési kedvét nem kis részben az magyarázza, hogy a szupervasutakkal részben kiválthatónak remélik a sokkal nagyobb szén-dioxid-kibocsátású légi és közúti közlekedést, ez igen hasznos lehet a klímavédelmi célkitűzések elérése szempontjából. Nem kevésbé fontos szempont emellett a sok milliárd eurós beruházásoktól várható gazdaságélénkítő hatás, az e téren élen járó európai iparág pozícióinak erősítéséről már nem is beszélve.
Az egyik legnagyobb fejlesztő természetesen a TGV révén európai szinten úttörőnek számító gyorsvasútépítő, a francia állami SNCF társaság. Összesen 10 milliárd euró értékű beruházást jelent egyedül az a két, múlt héten kiírt nagy tender, amelynek keretében Tours és Bordeaux között, illetve Bretagne-ban építenének ki szupervasútvonalakat.
A megrendeléseket remélő nagy cégek között szintén erőteljes a francia jelenlét: a gyorsvasút-technológia egyik európai éllovasának a TGV-t és utódát, az AGV-t is építő Alstom számít, miközben a infrastruktúra kialakításának meghatározó piaci szereplője a szintén francia Vinci.
Elemzők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a nagy lelkesedés mellett számos tényező hátráltathatja a fejlesztéseket. Jelenleg ugyanis a legtöbb uniós tagállam költségvetése igen szűkös idők elé néz, a kockázatkerülésre koncentráló bankok pedig még az állami garanciák ellenére sem nagyon akarnak 15 évnél hosszabb lejáratú kölcsönügyletekbe bonyolódni.
Kínos üzemzavar
Több mint kétezer utas rekedt péntek éjjel a London és Párizs közötti szupervasút La Manche csatorna alatt átvezető alagútjában, az úgynevezett Csalagútban. A kinti hideg, illetve a Csalagútban uralkodó viszonylag magas hőmérséklet közötti különbség miatt öt szerelvény mozdonya is leállt. Mivel a vonatok tulajdonosa, az Eurostar nem tudott úrrá lenni a problémán, a Csalagutat üzemeltető Eurotunnel segítségét kérte. Végül autók és buszok szállítására alkalmas szerelvényeket küldtek a tenger alatt étlen-szomjan, fűtés nélkül több órát várakozó utasokért, a lerobbant szerelvényeket pedig dízelmozdonyokkal vontatták ki a Csalagútból. Reuters
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.