A három évvel ezelőtt, 1,8 milliárd forintból létrehozott üzemmel a társaság alapvetően a melléktermékek elhelyezését kívánta megoldani. A költségek felét abból fedezték a tulajdonosok, hogy a környezetvédelmi beruházáshoz nyereségadó-kedvezményt is igénybe vettek.
Az sem mellékes, hogy a naponta feldolgozott, akár nyolcezer tonnányi répa nem hasznosítható maradékának megsemmisítési és elszállítási költségén túl a fűtéshez és az áram előállításához szükséges gázon is spórolni tud a társaság – hangsúlyozta lapunknak Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. vezérigazgatója.
„Tudjuk, főként az energiaköltségeken kell spórolni, hogy versenyképesek legyünk” – mondta. Márpedig a cukorgyártás rendkívül energiaigényes Hájos László vezérigazgató-helyettes szerint: a gyártás 70 százalékát kitevő alapanyagköltségen túl az energia ára a legnagyobb tétel az ágazatban.
A beruházás megtérülését alapvetően a földgáz ára befolyásolja, de a megtakarítás függ a feldolgozott répa mennyiségétől is. Az elmúlt három kampány során közel 31 millió köbmétert biogázt termelt és használt fel a cég, ezzel nagyjából 16 millió köbméter földgázt váltott ki. „A mostani szezonban viszonylag olcsó volt a gáz, ezért nagyjából egymilliárdos kiadással kellett volna számolnunk, ha tisztán földgázt használunk” – mondta Fischer Béla, vagyis a berendezéssel a társaság évi 400-600 millió forintnyi energiát válthat ki. Ezzel nagyjából 20 euróval csökken egy tonna cukor előállítási költsége.
