Megnyílt a szolgáltatási piac

Az értékelésre azért is szükség van, mert a jelek szerint nem minden tagállam készült fel az irányelv 2010. január 1-jei életbeléptetésére. A European Voice szerint Görögország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Olaszország és Szlovénia még adós a direktíva működéséhez szükséges hazai jogszabályi feltételek megteremtésével, s Ausztriában sem zárult le teljesen a felkészülés. A megfigyelők részben a túlzottan erős versenytől való félelemmel magyarázzák a csúszást.

Magyarország az irányelv alkalmazásának valamennyi jogszabályi feltételét kialakította, tehát felkészülten várta a szolgáltatási piac megnyitását. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a BruxInfónak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, az adminisztratív akadályok Európa-szerte történő lebontása várhatóan erősödő versenyhez, csökkenő árakhoz és jobb minőségű szolgáltatásokhoz vezet majd. Szerinte az irányelv fő üzenete a hazai vállalkozásoknak az, hogy óriási lehetőség előtt állnak, ha képesek megragadni az alkalmat.

A szolgáltatási direktíva az EU állatorvosi lova, több sebből vérzik, gyakorlatilag megjeleníti az európai integráció valamennyi problémáját – véli Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) kutatási igazgatója. Miközben az Európai Unió bruttó hazai termékének 60-70 százaléka származik már a szolgáltatásokból, mára az is kiderült, a nagy ellátórendszerek liberalizációja vagy felemásra sikeredett (nem egyértelmű az árcsökkenés), vagy álságos módon valósult meg (nem is volt liberalizáció). Emellett a szolgáltatás szabad munkaerőmozgáshoz kötött, amíg ez nem teljesül százszázalékosan, addig az új irányelv sem tud maradéktalanul érvényesülni.

A direktíva várható hazai hatásait illetően Rácz Margit utalt EU-tagságunk ötéves mérlegére. Belső gazdaságpolitikai problémák miatt az új tagállamok közül egyedül Magyarország nem volt képes kihasználni a felzárkózás uniós támogatásából és a külső konjunktúrából adódó lehetőségeket az elmúlt években. „A horrorisztikus államháztartási hiány leépítésének nagy ára van: romlott a magyar gazdaság versenyképessége, és az EU-átlaghoz képest lefelé tart az egy főre jutó GDP” – állapította meg a VKI nemzetközileg elismert szakértője. Szerinte jó esetben 2010 második felében, recessziós körülmények között viszont csak valamikor 2011-ben nyílhat lehetőség arra, hogy a magyar gazdaság az új növekedési és szolgáltatási lehetőségeket kihasználja.

Előrelépésnek tartja a szolgáltatási irányelvet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, mivel ezzel is a piac egységesítése irányába halad az EU. A hazai vállalkozások szempontjából azonban már nem ilyen egyértelműen bizakodó. Bár szolgáltatásaik olcsóbbak a nyugat-európaiaknál, a rájuk nehezedő – adó-, bürokratikus, kamat- és magasabb üzemanyagár – terhek miatt egyáltalán nem biztos, hogy tudnak élni a lehetőséggel. Rendkívül sok múlik azon is, ezúttal ki mer-nek-e lépni a külpiacokra. Az eddigi statisztikák szerint a hazai vállalkozások kilenc százaléka lépi át a megyehatárt, és csak egy százalékuk merészkedik az országhatáron túlra. Szerinte a mostani helyzet ugyanakkor rákényszeríti a hazai cégeket a mobilitásra, mert míg máshol nő a fogyasztás, nálunk az előrejelzések szerint 2010-ben stagnálni fog. Abban egyáltalán nem biztos az MKIK vezetője, hogy az illetékes magyar hatóságok felkészültek vállalkozóink, piacaink fokozott védelmére, pedig várható, hogy a nyugati tagállamok rafinált technikákat vetnek majd be távoltartásukra, illetve az erőfölényük érvényesítésére.

Az új EU-irányelv nemcsak hátrányos helyzetbe hozza, de kiszolgáltatottá is teszi a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Ez a véleménye Vadász Györgynek, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnökének. Kifogásolta, hogy az EU tagállamai közül Magyarország adja a legtöbb közvetlen állami támogatást az amúgy is erős multiknak. „Ha a 2008-ban nekik nyújtott csaknem 682 milliárd forintot inkább a hazai vállalkozások felkészítésére fordították volna, akkor most kiegyenlítettebbek lennének a versenypályák a szolgáltatási direktíva életbelépésekor” – szögezte le az OKISZ társelnöke.

Előnyök

Elemzői számítások szerint a szolgáltatási direktíva révén 60–140 milliárd eurós gazdasági előnyhöz juthat az EU. Ez a tagállamok bruttó hazai termékének 0,6–1,5 százalékával egyenértékű.

Kocsi Margit Előnyök Elemzői számítások szerint a szolgáltatási direktíva révén 60–140 milliárd eurós gazdasági előnyhöz juthat az EU. Ez a tagállamok bruttó hazai termékének 0,6–1,5 százalékával egyenértékű. Hol érvényesül az új EU-irányelv? forgalmazás és kereskedelem

építőipari szolgáltatások

kézműipari szolgáltatások

szakmai szolgáltatások (jogi, építészeti stb.)

vállalkozásokhoz kapcsolódó szolgáltatások

idegenforgalmi szolgáltatások

szálláshely- és vendéglátási szolgáltatások

oktatási és képzési szolgáltatások

ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások

n háztartási támogató szolgáltatások

Forrás: VG-gyűjtés -->