Cégvilág

Gázárképzés az EU határán

>„Az Európában eladandó orosz gáz árát az uniós belépési pontokra kellene meghatározni, az pedig már uniós belügy lenne, hogy a gáznak Európán belül hol mekkora az ára” – áll abban az állásfoglalás-csomagban, amelyet a tervek szerint ma fogadnak el a visegrádi országok budapesti energiacsúcsán. Lapunk értesülését a rendezvény egyik fő kezdeményezője, Bayer Mihály energiabiztonságért felelős utazó nagykövet megerősítette.

„Az Európában eladandó orosz gáz árát az uniós belépési pontokra kellene meghatározni, az pedig már uniós belügy lenne, hogy a gáznak Európán belül hol mekkora az ára” – áll abban az állásfoglalás-csomagban, amelyet a tervek szerint ma fogadnak el a visegrádi országok budapesti energiacsúcsán. Lapunk értesülését a rendezvény egyik fő kezdeményezője, Bayer Mihály energiabiztonságért felelős utazó nagykövet megerősítette, de hangsúlyozta: a fenti ármeghatározás nem új gondolat, a csúcstalálkozó nem a Nabucco gázvezeték-beruházásra összpontosít, a rendezvény pedig nem oroszellenes. A találkozó fő célja a közös európai, ezen belül régiós energiapolitika kialakítása a gáz mellett a villamos energia és az olaj területén is. „Mivel problémáink összefüggnek, azok megoldására is célszerű közös projekteket indítanunk. Ezek kijelölésére, előkészítésére – finanszírozásukat is beleértve – a mostani csúcstalálkozó jó kiindulási pont” – mondta.
A régió országainak egységes energiarendszerben kell gondolkodniuk az utóbbi évek gázmizériái miatt, de piaci, versenyélénkítési megfontolásból is – véli a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója is. Hegedűs Miklós szerint az energiabiztonságot is jelentősen javítaná, ha a piacon több típusú és többféle méretű szereplő működne, mert ekkor felpörögne a verseny, egy-egy fogyasztót pedig több forrásból is el lehetne látni árammal, gázzal. Ám miközben a nemzetgazdasági elvű piacok nem adnak teret az energiakínálat bővülésének, a regionális energiarendszer létrehozatalát megnehezíti az országonként eltérő energiaszabályozás, az energiavezetékekhez való hozzáférés különböző módja, vagy a szállítási tarifák más-más elven való képzése. (Az egyre inkább koncentrálódó atomerőművi beruházások jó példái annak, hogy egy-egy ilyen létesítmény áramkínálata és piaca nehezen hozható egyensúlyba, ha csak egy-egy országnyi piacban gondolkodunk.) Jó lenne tehát, ha mindezek terítékre kerülnének a mai energiacsúcson. Természetesen Magyarország tett már e téren komoly lépéseket, például részt vesz a két nagy tranzitgázvezeték-beruházásban, és bővíti saját áram- és gázinfrastruktúráját is.
Hegedűs Miklós szerint az „oroszfüggőség” csökkentése alapkérdés, de nem annyira fontos, mint amennyire azt a politika saját érdekeiből gyakran felnagyítja. Oroszország is tudja, hogy energiahordozói természetes piaca Európa, ahová már meglévő vezetékeken szállíthat, más piacok eléréséhez viszont hatalmas beruházásokra van szüksége. A kölcsönös függés miatt tehát Európa és Oroszország energiakapcsolatában várhatóan egyre nagyobb súlya lesz a racionalitásnak. Ettől függetlenül továbbra sem szerencsés, ha felhasználók sora van egy-egy csőre „felfűzve”.
A kutató szerint kérdéses az is, hogy mekkora többletenergiára, ezen belül többletgázra van szüksége Magyarországnak a következő években. Ha valóban jelentősen javítjuk az energiahatékonyságot, takarékoskodunk, jobban alapozunk a megújulókra, és kibővítjük a paksi atomerőművet, akkor a mostanihoz képest jelentősen megcsappanhat a gázüzemű erőművek árama iránti igény.
Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa is helytelenítette érdeklődésünkre, hogy az országban további gázüzemű erőművek épülnek. Mint mondta, pártja és a kormánypártok számos energiabiztonsági kérdésben egyformán vélekednek. Ilyen például, hogy csökkenteni kell gázimportfüggésünket, gázkitettségünket és fajlagos energiafelhasználásunkat, hogy egyben kell tartani a Mavirt és anyacégét, az MVM-et, s hogy takarékoskodni kell az energiával. Fónagy János is úgy látja, erősíteni kell a régiós együttműködést, de emlékeztetett az eredményekre is: az Adria olaj- és a baumgarteni gázvezetékre, a Mavir villamos vezetéki összeköttetéseire, a tervezett szlovákiai gázvezetékre, a már meglévő, illetve épülő többi interconnectorra.
A regionális találkozón a négy visegrádi ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnöke mellett részt vesz Horvátországé, Romániáé, Bulgáriáé, Szlovéniáé és Szerbiáé is. Boszniát a miniszterelnök belpolitikai elfoglaltsága miatt a gazdaságért és energiáért felelős miniszter képviseli, Ausztriát államtitkár. Képviselteti magát az eseményen a brüsszeli spanyol elnökség, itt lesz a Nemzetközi Energiaügynökség elnöke, és az USA eurázsiai megbízottja is. Meghívták a rendezvényre a parlamenti bizottságok vezetőit és néhány független szakértőt is. Orosz meghívott nincs, regionális rendezvényről lévén szó.

A Gazprom alelnöke a gázbiztonságról

„Amióta a Gazprom gázt exportál Európába, a mennyiség jelentős részét a közép-ázsiai gáz teszi ki. Más szavakkal: közép-ázsiai szerepvállalásunk az európai energiabiztonság egyik alappillére” – írja Alekszander Medvegyev, az orosz társaság alelnöke abban a jegyzetében, amely teljes terjedelmében a Világgazdaság Online-on olvasható.

„Ha Európa a gázt mégis egyenesen a tervezett Nabucco gázvezetéken keresztül importálja, Oroszország részvétele nélkül, természetesen alkalmazkodni fogunk az új valósághoz. De az új gázvezetékterv még mindig nem indok arra, hogy a Gazprom eltérjen a számára és fogyasztói számára évtizedeken keresztül jól működő vállalati stratégiájától.

A Gazprom hosszú ideje folytatott közép-ázsiai tevékenységeinek még a legszkeptikusabbakat is meg kellene győznie arról, hogy a vállalat helyi jelenléte jól felfogott üzleti érdekből fakad, és nem új szereplők kizárásának céljából” – szögezi le.

További részletek: vg.hu/medvegyev




„Ha Európa a gázt mégis egyenesen a tervezett Nabucco gázvezetéken keresztül importálja, Oroszország részvétele nélkül, természetesen alkalmazkodni fogunk az új valósághoz. De az új gázvezetékterv még mindig nem indok arra, hogy a Gazprom eltérjen a számára és fogyasztói számára évtizedeken keresztül jól működő vállalati stratégiájától.

A Gazprom hosszú ideje folytatott közép-ázsiai tevékenységeinek még a legszkeptikusabbakat is meg kellene győznie arról, hogy a vállalat helyi jelenléte jól felfogott üzleti érdekből fakad, és nem új szereplők kizárásának céljából” – szögezi le.

További részletek: vg.hu/medvegyev Gázárképzés az EU határán Egységes rendszerben kell gondolkodni -->

Nabuccó Visegrád gázvezeték
Kapcsolódó cikkek