BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gázárképzés az EU határán

>„Az Európában eladandó orosz gáz árát az uniós belépési pontokra kellene meghatározni, az pedig már uniós belügy lenne, hogy a gáznak Európán belül hol mekkora az ára” – áll abban az állásfoglalás-csomagban, amelyet a tervek szerint ma fogadnak el a visegrádi országok budapesti energiacsúcsán. Lapunk értesülését a rendezvény egyik fő kezdeményezője, Bayer Mihály energiabiztonságért felelős utazó nagykövet megerősítette.

„Az Európában eladandó orosz gáz árát az uniós belépési pontokra kellene meghatározni, az pedig már uniós belügy lenne, hogy a gáznak Európán belül hol mekkora az ára” – áll abban az állásfoglalás-csomagban, amelyet a tervek szerint ma fogadnak el a visegrádi országok budapesti energiacsúcsán. Lapunk értesülését a rendezvény egyik fő kezdeményezője, Bayer Mihály energiabiztonságért felelős utazó nagykövet megerősítette, de hangsúlyozta: a fenti ármeghatározás nem új gondolat, a csúcstalálkozó nem a Nabucco gázvezeték-beruházásra összpontosít, a rendezvény pedig nem oroszellenes. A találkozó fő célja a közös európai, ezen belül régiós energiapolitika kialakítása a gáz mellett a villamos energia és az olaj területén is. „Mivel problémáink összefüggnek, azok megoldására is célszerű közös projekteket indítanunk. Ezek kijelölésére, előkészítésére – finanszírozásukat is beleértve – a mostani csúcstalálkozó jó kiindulási pont” – mondta.
A régió országainak egységes energiarendszerben kell gondolkodniuk az utóbbi évek gázmizériái miatt, de piaci, versenyélénkítési megfontolásból is – véli a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója is. Hegedűs Miklós szerint az energiabiztonságot is jelentősen javítaná, ha a piacon több típusú és többféle méretű szereplő működne, mert ekkor felpörögne a verseny, egy-egy fogyasztót pedig több forrásból is el lehetne látni árammal, gázzal. Ám miközben a nemzetgazdasági elvű piacok nem adnak teret az energiakínálat bővülésének, a regionális energiarendszer létrehozatalát megnehezíti az országonként eltérő energiaszabályozás, az energiavezetékekhez való hozzáférés különböző módja, vagy a szállítási tarifák más-más elven való képzése. (Az egyre inkább koncentrálódó atomerőművi beruházások jó példái annak, hogy egy-egy ilyen létesítmény áramkínálata és piaca nehezen hozható egyensúlyba, ha csak egy-egy országnyi piacban gondolkodunk.) Jó lenne tehát, ha mindezek terítékre kerülnének a mai energiacsúcson. Természetesen Magyarország tett már e téren komoly lépéseket, például részt vesz a két nagy tranzitgázvezeték-beruházásban, és bővíti saját áram- és gázinfrastruktúráját is.
Hegedűs Miklós szerint az „oroszfüggőség” csökkentése alapkérdés, de nem annyira fontos, mint amennyire azt a politika saját érdekeiből gyakran felnagyítja. Oroszország is tudja, hogy energiahordozói természetes piaca Európa, ahová már meglévő vezetékeken szállíthat, más piacok eléréséhez viszont hatalmas beruházásokra van szüksége. A kölcsönös függés miatt tehát Európa és Oroszország energiakapcsolatában várhatóan egyre nagyobb súlya lesz a racionalitásnak. Ettől függetlenül továbbra sem szerencsés, ha felhasználók sora van egy-egy csőre „felfűzve”.
A kutató szerint kérdéses az is, hogy mekkora többletenergiára, ezen belül többletgázra van szüksége Magyarországnak a következő években. Ha valóban jelentősen javítjuk az energiahatékonyságot, takarékoskodunk, jobban alapozunk a megújulókra, és kibővítjük a paksi atomerőművet, akkor a mostanihoz képest jelentősen megcsappanhat a gázüzemű erőművek árama iránti igény.
Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa is helytelenítette érdeklődésünkre, hogy az országban további gázüzemű erőművek épülnek. Mint mondta, pártja és a kormánypártok számos energiabiztonsági kérdésben egyformán vélekednek. Ilyen például, hogy csökkenteni kell gázimportfüggésünket, gázkitettségünket és fajlagos energiafelhasználásunkat, hogy egyben kell tartani a Mavirt és anyacégét, az MVM-et, s hogy takarékoskodni kell az energiával. Fónagy János is úgy látja, erősíteni kell a régiós együttműködést, de emlékeztetett az eredményekre is: az Adria olaj- és a baumgarteni gázvezetékre, a Mavir villamos vezetéki összeköttetéseire, a tervezett szlovákiai gázvezetékre, a már meglévő, illetve épülő többi interconnectorra.
A regionális találkozón a négy visegrádi ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnöke mellett részt vesz Horvátországé, Romániáé, Bulgáriáé, Szlovéniáé és Szerbiáé is. Boszniát a miniszterelnök belpolitikai elfoglaltsága miatt a gazdaságért és energiáért felelős miniszter képviseli, Ausztriát államtitkár. Képviselteti magát az eseményen a brüsszeli spanyol elnökség, itt lesz a Nemzetközi Energiaügynökség elnöke, és az USA eurázsiai megbízottja is. Meghívták a rendezvényre a parlamenti bizottságok vezetőit és néhány független szakértőt is. Orosz meghívott nincs, regionális rendezvényről lévén szó.

A Gazprom alelnöke a gázbiztonságról

„Amióta a Gazprom gázt exportál Európába, a mennyiség jelentős részét a közép-ázsiai gáz teszi ki. Más szavakkal: közép-ázsiai szerepvállalásunk az európai energiabiztonság egyik alappillére” – írja Alekszander Medvegyev, az orosz társaság alelnöke abban a jegyzetében, amely teljes terjedelmében a Világgazdaság Online-on olvasható.

„Ha Európa a gázt mégis egyenesen a tervezett Nabucco gázvezetéken keresztül importálja, Oroszország részvétele nélkül, természetesen alkalmazkodni fogunk az új valósághoz. De az új gázvezetékterv még mindig nem indok arra, hogy a Gazprom eltérjen a számára és fogyasztói számára évtizedeken keresztül jól működő vállalati stratégiájától.

A Gazprom hosszú ideje folytatott közép-ázsiai tevékenységeinek még a legszkeptikusabbakat is meg kellene győznie arról, hogy a vállalat helyi jelenléte jól felfogott üzleti érdekből fakad, és nem új szereplők kizárásának céljából” – szögezi le.

További részletek: vg.hu/medvegyev




„Ha Európa a gázt mégis egyenesen a tervezett Nabucco gázvezetéken keresztül importálja, Oroszország részvétele nélkül, természetesen alkalmazkodni fogunk az új valósághoz. De az új gázvezetékterv még mindig nem indok arra, hogy a Gazprom eltérjen a számára és fogyasztói számára évtizedeken keresztül jól működő vállalati stratégiájától.

A Gazprom hosszú ideje folytatott közép-ázsiai tevékenységeinek még a legszkeptikusabbakat is meg kellene győznie arról, hogy a vállalat helyi jelenléte jól felfogott üzleti érdekből fakad, és nem új szereplők kizárásának céljából” – szögezi le.

További részletek: vg.hu/medvegyev Gázárképzés az EU határán Egységes rendszerben kell gondolkodni -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.