Cégvilág

Nagy bajban vannak a magyar kertészek

Tizennyolc évvel ezelőtti szintre, 2,1-2,2 millió tonnára csökkent a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés tavaly. A Magyar Agrárkamara Kertészeti Osztálya szerint azonban már annak is örülni fognak a kertészek, ha ezt az „eredményt” sikerül megismételni.

Tavaly a 18 évvel ezelőtti szintre esett vissza a magyar kertészeti ágazat zöldség- és gyümölcstermesztése. Ez 2,1-2,2 millió tonna terményt jelent, holott néhány évvel korábban még 3 millió tonna volt a megszokott mennyiség. A kertészek ma már csak 105 ezer hektárt használnak, tavaly például 10 ezer hektárnyival kevesebb volt a zöldséggel, ezer hektárral a gyümölcsössel hasznosított terület – árnyalta a képet Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a Magyar Agrárkamara Kertészeti osztályának legutóbbi ülésén.

A szakember szerint a kialakult helyzetért egyrészt a szürke-és feketegazdaság okolható, amelynek mérséklésére a szervezet kezdeményezi az őstermelői státusz felülvizsgálatát. Több tízezerre tehető ugyanis azoknak száma, akiknek nincs köze az őstermelőkhöz, az őstermeléshez, csak annak kedvező adózási és elszámolási lehetőségeit kihasználva ügyeskednek a piacon.

A termelés csökkenésének másik oka a pénzhiány: a kertészek főként forgóeszköz-hiány miatt nem tudnak fejlődni. Ehhez jó megoldás lehet egy – spanyol példa alapján – agrárbank létrehozása, mely képes az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezőgazdaságot.

Jövedelem alapon ugyanis beruházásokra a mostaninál több pénzt igen nehéz lesz biztosítani. És ez már nem csak magyar probléma: a világban a gyümölcspiacon keletkezett jövedelmek egyre kisebb része kerül vissza a termelőkhöz. Korábban ez az arány 45 százalék volt, mostanra 25 százalékra esett vissza – tájékoztatott Soltész Miklós, a Kecskeméti Főiskola egyetemi tanára, a MTA kertészeti bizottságának elnöke.

A szakember szerint átalakult a világ gyümölcspiaca más téren is. Korábban a nagybirtok és a családi alapú termesztés-értékesítés volt a meghatározó, ma már egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés. Ez a jövőben csak fokozódik, ugyanis a gyümölcsöt egyre inkább a nagy üzletláncoknál vásároljuk. Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a 100 százalékot – Hollandia, Belgium -, de már nálunk is 60-70 százalékra tehető ez a szám. A nagyláncok viszont nagy tételben igényelnek, állandó minőséget folyamatos szállítással. Erre csak az integrálódott termesztést biztosító szervezetek, például a TÉSz-ek képesek. Ma a piaci arányuk Magyarországon alig éri el a 20 százalékot. Fejlődésüket és térnyerésüket ma a tőkehiány és bizonyos szemléletváltás hátráltatja.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek