A Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levelükben azt kérik: az EU járjon utána, hogy a motorpálya építéséhez adott állami mankó megfelel-e az uniós szabályoknak. A civilszervezetek nemleges válaszra számítanak, mivel a támogatás kapcsán korábban – egy kiszivárgott háttéranyagban – a pénzügyi tárca is aggályokat fogalmazott meg. További gondot okoz, hogy a beruházásról szóló háttértanulmány a korábbi kérések ellenére még mindig nem publikus – mutat rá Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője (lásd keretes írásunkat).
Mindezek alapján valószínű, egyhamar nem lesz megoldás, holott a sávolyi pályán korábban már 2009 szeptemberére világbajnoki futamot reméltek a beruházók. Az alapkőletételre már 2008 novemberében sor került, ám a Sávolyra 90 millió euróból 4232 méter hosszú motorpályát és számos kiszolgálóépületet álmodó spanyol konzorcium hamar a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) segítségét kérte a beruházás finanszírozásához. A megállapodás hónapokat váratott magára, így a beruházó tavaly nyáron önerőből nekilátott a munkálatoknak. Az, hogy ezek – pénz híján – nem maradnak félbe, 2009. október 26-án vált bizonyossá, amikor is kormányhatározat született a projekt támogatásáról.
A határozat alapján tízéves időszakra 74,7 millió eurónyi (mintegy húszmilliárd forintnyi) költségvetési forrás, valamint egy 15,3 milliárd forintos, 25 éves lejáratú MFB-hitel segíti elő a beruházás megvalósulását. A 80 százalékára az állam készfizető kezességet is vállalt. A spanyol befektető mindezek fejében ígéretet tett arra, hogy a következő tíz évben világbajnoki futamokat rendeznek a Balatonringen, s emellett más rendezvényeknek is helyet ad az új motorpálya. A banknál a hitelről szóló döntés végül december 28-án született meg, idővel pedig a szerződés aláírására is sor került, ám eközben bő egy hete újabb fordulatot vett az ügy.
Kiszivárgott ugyanis egy pénzügyminisztériumi háttéranyag, amely kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek minősíti a Balatonring állami támogatását. Nem véletlen, hogy az erről szóló október végi kormányhatározatot Oszkó Péter pénzügyminiszter végül nem is írta alá. A visszásságok között említik, hogy az Önkormányzati Minisztérium fejezetében jelenleg nem szerepel az évi 1,5 milliárd forintos jogdíj, ha pedig az állami kezességvállalás mellett nyújtott hitel megtérülését komoly kockázatok övezik, azt a kezességvállalás évében – vagyis 2009-ben – kiadásként el kell számolni a büdzsében az uniós rendelkezések szerint. Nem felel meg a jogszabályoknak az sem, hogy a kezességvállalás fedezete az erről szóló döntés idején még nem állt rendelkezésre, lévén a beruházók magát a motorpályát kínálták fel e célra.
A legnagyobb kockázatot a PM-tanulmány abban nevesíti, hogy amennyiben az állami támogatásban az Európai Bizottság kivetnivalót talál, azt a beruházó köteles idő előtt kamatostul visszafizetni, és ez az egész projekt bedőléséhez vezethet. Márpedig a civilszervezetek megkeresése nyomán ennek az utóbbi napokban tovább nőtt az esélye. Az egyesületek egyébként néhány nappal korábban Bajnai Gordon kormányfőt is megkeresték a támogatás visszavonása érdekében.
Ez a beruházás – amennyire lehetséges – eddigi politikamentes vezérfonala. Köztudott ugyanakkor, hogy a projekt két kormányzati „bábája” Ujhelyi István MSZP-s képviselő, az önkormányzati tárca, később pedig a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, valamint Suchman Tamás, a térség szocialista képviselője, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Utóbbi tavaly év végén nyilvánosan össze is különbözött a beruházást idővel szintén bíráló képviselőtársával, Gyenesei Istvánnal. Bobek József István sávolyi polgármester eközben aláírásgyűjtést kezdeményezett a Balatonring mellett, és bár az íveket csak szerdán kezdték kiküldeni, már eddig is több mint száz település jelezte csatlakozási szándékát a kezdeményezéshez. A beruházó cég képviselője, Mervó József tegnap azt közölte, hogy a hitelszerződés aláírására már ma sor kerülhet, ezt azonban az MFB részéről nem erősítették meg.
Pátyi párhuzam. A sávolyi motorpálya beruházói között szerepel az a Grupo Milton nevű cég, amely a magyar származású spanyol üzletember, Kovács Bence János által jegyzett Milton 2006 S.L. nevű spanyol vállalat tulajdonában áll. A cégcsoport Sávoly mellett Pécsett, Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is részt vesz ingatlanok fejlesztésében.
A Páty és Telki közötti területre a Balatonring építője gigantikus golfpályát és azt körülölelő lakóparkot álmodott. A korábbi szabályozás szerint a lakóházak száma maximum 250 lehetett volna, ám február 22-én a pátyi képviselő-testület rábólintott a rendelet módosítására, így az új „golffalu” gigantikus méretűvé nőhet. A vita ez esetben is több szálon fut. Ezek egyike, hogy a beruházást támogató pátyi polgármestert, Bognár Andrást a Pest Megyei Bíróság még tavaly augusztusban – sorozatos törvényszegések miatt – felfüggesztette a hivatalából, ám mivel a döntés nem jogerős, a települést azóta is ő vezeti. Jogászok szerint pedig a korábbi rendezési tervet 2011-ig nem is lehetett volna módosítani. Egy a Budapesti Corvinus Egyetemen készült tanulmány viszont már a – 250 lakóépületet engedélyező – 2006-os szabályozást is jogsértőnek találta, mivel települések közigazgatási határától 200 méterre nem lehet beépítésre kiszemelt területet kijelölni.
A beruházásról február 14-én népszavazást is tartottak a településen, ám az – 43 százalékos részvétel mellett – végül érvénytelen lett. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szintén vizsgálatot folytat a százmilliárdos beruházás környezeti hatásairól. A február 22-én megszavazott új rendelet elvileg a Grupo Miltonnal kötendő szerződés aláírása után, március 31-én léphet életbe. VG
Állóháború a tanulmány körül
A tavaly októberi kormányhatározat alapját egy a KPMG tanácsadó cég által készített háttértanulmány képezi.A civilszervezetek nyomására bő egy hete Bajnai Gordon kormányfő az NFGM-nél és áttételesen az MFB-nél kezdeményezte a dokumentum közzétételét, erre azonban talán csak ma kerülhet sor. A bank tegnapi közleménye szerint ugyanis a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. és a KPMG Tanácsadó Kft. csak feltételekkel járult hozzá a közzétételhez, amelyek – lapértesülések szerint kártérítési felelősség vállalásáról lévén szó – a bank számára elfogadhatatlanok.
A tanulmányt az MFB saját honlapján kívánja bemutatni, ám a maga részéről lehetővé tette, hogy azt bármely fél bármikor nyilvánosságra hozza.
Ezzel kapcsolatosan Jóri András adatvédelmi biztos lapunknak hangsúlyozta: a közzététel akkor nem tagadható meg, ha a szóban forgó adat közfeladatot ellátó szerv birtokában van vagy közpénzek felhasználásával kapcsolatos. Egy-egy kormányhatározatot előkészítő dokumentum nyilvánossá tétele azonban bizonyos esetekben megtagadható, legalábbis, ha ez a lépés veszélyezteti az adott szerv illetéktelen befolyástól mentes működését.
A civilszervezetek nyomására bő egy hete Bajnai Gordon kormányfő az NFGM-nél és áttételesen az MFB-nél kezdeményezte a dokumentum közzétételét, erre azonban talán csak ma kerülhet sor. A bank tegnapi közleménye szerint ugyanis a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. és a KPMG Tanácsadó Kft. csak feltételekkel járult hozzá a közzétételhez, amelyek – lapértesülések szerint kártérítési felelősség vállalásáról lévén szó – a bank számára elfogadhatatlanok.
A tanulmányt az MFB saját honlapján kívánja bemutatni, ám a maga részéről lehetővé tette, hogy azt bármely fél bármikor nyilvánosságra hozza.
Ezzel kapcsolatosan Jóri András adatvédelmi biztos lapunknak hangsúlyozta: a közzététel akkor nem tagadható meg, ha a szóban forgó adat közfeladatot ellátó szerv birtokában van vagy közpénzek felhasználásával kapcsolatos. Egy-egy kormányhatározatot előkészítő dokumentum nyilvánossá tétele azonban bizonyos esetekben megtagadható, legalábbis, ha ez a lépés veszélyezteti az adott szerv illetéktelen befolyástól mentes működését. Csapdahelyzet Sukorón is – kronologikus visszatekintés 2008. július 30. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megköti a szerződést az állami tulajdonban lévő sukorói telek, valamint az e területre kaszinóvárost álmodó befektetőcsoport egyik képviselője, Joav Blum tulajdonában lévő albertirsai és pilisi ingatlanok cseréjéről. Az MNV részéről a dokumentumot Tátrai Miklós, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) tagja, a vagyonkezelő akkori vezérigazgatója írja alá.
2009. szeptember 2. A telekcsere körül már javában folyik a vita, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése leszögezi: a Blum tulajdonában lévő telkek értékét mintegy hatszorosan felülbecsülték, így az államnak 700 millió forintos kára keletkezett. A szerződés az ÁSZ szerint azért is semmis, mert az M4-es autópálya építése nem tette volna szükségessé a teljes 183 hektárnyi Pest megyei terület becserélését, ahogy az a korábbi hivatalos indokolásban szerepelt.
2009. szeptember 16. Nyílt levélben fejezik ki egyet nem értésüket a kormány sukorói beruházással kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban művészek, közírók, akadémikusok, országgyűlési képviselők.
2009. október 1. A Központi Nyomozó Főügyészség által indított vizsgálat keretében az igazságügyi szakértő bejelenti, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai telkek. Az MNV nyilvános vitát kezdeményez a szakértők között, ám erre végül nem kerül sor.
2009. október 8. Oszkó Péter pénzügyminiszter felszólítja az NVT elnökét, hogy az aggályossá vált telekcsere ügyében tegyen lépéseket az eredeti állapot helyreállítása érdekében, november 9-i határidővel. Hangsúlyozza, hogy a pénzügyminiszternek nem áll módjában felmondani a szerződést. Ugyanezen a napon megszületik a Közép-Dunántúl régió területére érvényes kaszinókoncessziós szerződés a tárca és a KC Bidding Kft. között, ám a pénzügyi tárcánál aláhúzzák: a régió területén bárhol megvalósulhat a King’s City-beruházás, nem feltétlenül Sukorón.
2009. október 20. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szövetségi igazgatója átadja a visszásságokról szóló bizonyítékokat az ügyészségnek. Közlése szerint ezek az iratok megalapozzák Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója és Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes felelősségét.
2009. október 27. Az MNV közzéteszi a Sukoró és az Albertirsa–Pilis területen lévő ingatlanok cseréjéről szóló szerződést, azután, hogy ezt több igénylő nyomán az adatvédelmi ombudsman jogszerűnek nevezi.
2009. október 31. Az adóhivatal honlapján közzétett listából kiderül, hogy Joav Blum több mint tízmillió forinttal tartozik az államnak.
2009. november 9. Az MNV és Joav Blum közötti egyeztetések sikertelenül zárulnak le, az MNV vizsgálja, milyen további lépéseket tehet az eredeti állapot helyreállítása érdekében.
2009. november 17. Jogerősen is fiktívnek nyilvánítja Joav Blum sukorói lakcímét a Fejér Megyei Bíróság, ezzel megalapozva a közokirat-hamisítás gyanúját. Blum e szerint csak a nyilvántartás széljegyzetében szerepel, ez azt jelenti, hogy meg akarja vásárolni a házat, az eljárás folyamatban van, ám az ingatlan még nem az övé. Ez egy újabb momentum, amely alapján – a 2007-es állami vagyonról szóló törvény szerint – jogszerűtlennek bélyegezhető a telekcsere.
2009. november 18. Eleget téve a tulajdonosi jogokat gyakorló PM utasításának, az NVT megtámadja a sukorói csereszerződést a bíróság előtt, amelytől azt kérik: állapítsa meg a dokumentum érvénytelenségét, és állítsa helyre a szerződés megkötése előtti eredeti állapotot.
2009. december 1. A PM közleményéből kiderül: a sukorói telekcsere ügyében a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját már nem lehet felelősségre vonni.
2009. december 9. Megkezdődik a közokirat-hamisítás bűntettével vádolt Joav Blum büntetőpere a Székesfehérvári Városi Bíróságon.
2009. december 21. Civilszervezetek szerint nemcsak a telekcseréről szóló szerződés, hanem maga a sukorói kaszinó koncessziós szerződése is törvénytelen lehet. A PM szerint azonban – mivel a megkötött dokumentumban több mint száz település szerepel lehetséges helyszínként – a szerződés érvényes.
2009. január 9. Elméletileg e dátumtól kezdetét veheti a kaszinó építése, mivel a koncessziós szerződés megkötése utáni kilencven napon belül a nyertes KC Bidding Kft. egymilliárd forint jegyzett tőkével megalapította az SDI Europe Kft.-t, amely a majdani kaszinót üzemelteti.
2009. január 15. Lapértesülés szerint Székesfehérváron épülhet meg az eredetileg Sukoróra tervezett kaszinó, ám ezt a beruházók később cáfolják.
2009. február 19. Megkezdődik a sukorói telekcsere-szerződés érvénytelenségének megállapításáról szóló, soron kívüli eljárás keretében kitűzött polgári eljárás a Fejér Megyei Bíróságon, ám folytatását április 23-ára napolják el. -->
