Nemcsak a nyolc, már működő, nemzetközi standardoknak is megfelelő 18 lyukas golf-beruházás többsége van veszélyben, de a tervezett, illetve épülőfélben lévő fejlesztések is leálltak - írja a hetilap.
Az érintettek főleg a válságban megugrott finanszírozási terhekkel magyarázzák ezt, bár a gondok a krízis nélkül is előre kódolhatók voltak. Egy nagy területigényű pálya a magas ingatlanérték miatt önmagában soha meg nem térülő beruházás, még teltházas szezonokkal sem. A bevétel ugyanis korlátozott, csak bizonyos határig növelhető. Egy pálya legfeljebb 600 klubtagot bír el. Az éves tagsági díj a jelenlegi árversenyben nem több 250–300 ezer forintnál, ebből tehát 150–180 millió forint éves bevétellel számolhat a tulajdonos. Egy 60–70 hektáros golfpálya a 80–90 millió forintos karbantartási és üzemeltetési költség mellett így évi 60–100 millió forint nyereséget termelhet. Azaz, a szokásos 12 évi törlesztéssel kalkulálva legfeljebb 400 millió forint törlesztését teszi lehetővé.
A terület viszont 3–8 milliárd forintba kerülhet, és további 0,7–1,5 milliárd forintért lehet rajta a pályát megépíteni. Az üzemi bevételből a befektetést, különösen, ha hitelre vették a területet, nem lehet kitermelni. Csak úgy lehet nyereséges a projekt, ha szálloda és üdülőfalu is épül, lehetőleg azonos időben.
„A golfpálya a legtöbb esetben csak a csali, a fejlesztők abból indulnak ki, hogy a vagyonos réteg szeretne zöld környezetben, ideális esetben az erdő szélén, egy kúriaszerű önálló ingatlanban lakni, a magyar szabályozás azonban nem kedvez az ilyen építkezéseknek. A hazai golfozók száma több mint 10 ezer, és ugyanennyi külföldi is jön évente. Ennyi sportoló elvben 12–14 golfpályát is képes lenne eltartani, ha a fejlesztők-üzemeltetők ügyesek. De amíg a bankok nem kapcsolódnak be megfizethető projekt-finanszírozással, addig esélye sincs a 15–20 éves megtérülésű golf-fejlesztéseknek.
