Olcsóbban jutnak villamos energiához az egyetemes szolgáltatásban azok, akik az áramot olyan berendezés működtetésére használják, amely megújuló energiahordozóval állít elő hőt, épületfűtéshez. A kedvezményes, úgynevezett H tarifára vonatkozó minisztériumi rendelet már az év elején hatályba lépett, végrehajtási rendelete viszont csak a napokban jelent meg. A tarifát minden egyetemes szolgáltató – E.On, Démász, Elmű-Émász – köteles felkínálni a feltételeknek megfelelő ügyfeleinek. Kínálják is, már az év eleje óta.
Ám az új díjszabás csak a fűtési idényben él, ráadásul a mértékéről sem mond semmit a végrehajtási rendelet. A múlt végén született rendelet is csak annyit szögez le, hogy a H tarifa nem lehet magasabb, mint az adott szolgáltató legalacsonyabb (B) tarifájáé, azaz az éjszakai áramé. Utóbbit a normál lakossági tarifa (A1) 70 százalékában maximálja a rendelet.
Amiatt, hogy az új tarifa csak a fűtési idényben él, eleve kevésbé versenyképes, mint az Elmű-Émász csoportnál már régebb óta meglévő, és az év egészében igényelhető, G (geo) tarifa. „Ügyfeleink a H és a G közül inkább a kedvezőbb geotarifánkat választják, de persze még ez a több száz vevőből álló kör sem hatalmas” – válaszolt lapunknak Boross Norbert, az Elmű-Émász csoport szóvivője. Tapasztala szerint még az új építésű házak építtetői számára is fontosabb mutató a beruházás megtérülése, mint a környezettudatosság. Márpedig a gázfűtés továbbra is olcsóbb, mint a megújuló alapú hőtermelés.
Igaz, a H tarifát nem is azért vezették be, hogy bizonyos kör olcsóbban jusson áramhoz, hanem, hogy a megújuló alapú épületfűtés terjedésével csökkenjen az ország gázigénye. Csakhogy, mitől létesülnének újabb geotermikus, vagy a napelemes fűtési rendszerek, ha még a kedvezményes tarifával is többe kerülnek, mint a gázfűtés? „A kedvezményes tarifa és a pályázatokon nyerhető támogatások kombinációjával lehetne hatékonyan ösztönözni a megújuló alapú hőtermelést, de a H tarifával elérhető, 30-35 százalékos árkedvezmény önmagában is jelentős” – adta meg a választ Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke. (Jelenleg a kilowattóránként 48,40 forintos áram H tarifával 31,50-ért vásárolható meg.) Az irány tehát jó, de még jobb lenne, ha a kedvezményes árú áramot a fűtési mellett a hűtési időszakban is igénybe lehetne venni. A szövetség épp most egyeztet a szolgáltatás feltételeiről az egyetemes piaci áramszolgáltatókkal, de persze a döntés a szabályozó hatóság, vagyis a Magyar Energia Hivatal kezében van.
A hazai hőszivattyú-forgalmazásra mindenképpen kedvező hatással lesz a H tarifa az egyik hazai gyártó és forgalmazó társaság, a Genex Kft. értékesítési igazgatója szerint. Ugyanakkor Tokaji Gábor is elégedetlen a támogatási rendszerrel. „Míg Nyugat-Európában közvetlenül, vagy adójóváírással ösztönzik a megújuló alapú hőtermelést, a hazai pályázati rendszer bonyolult, feltételei szinte teljesíthetetlenek” – magyarázza. Másokkal együtt úgy látja, hogy a kedvezményes áramdíjszabással főleg azok járnak jól, akiknek már van hőszivattyújuk.
Magyarországon 3-4 ezer földhőhasznosító berendezés üzemel, számuk évente mintegy ezerrel nő Ádám Béla becslése szerint. (A múlt évben 800 berendezés beüzemeléséről kapott visszaigazolást a szövetség.) A piac nagysága, és így a szereplők részesedése azonban nehezen becsülhető meg, mert még nem készült teljes körű felmérés, és nagy a termékek közötti kapacitásbeli – és így árbeli – szórás is. Az évi ezerdarabos telepítésre vonatkozó becslést Tokaji Gábor optimistának tartja, emlékeztetve, hogy az európai szakmai szövetség vezetője nemrég jelentéktelen nagyságúnak nevezte a hazai piacot. Mindenesetre ez a kis piac is évről évre jelentősen bővül.
A közel 50 kereskedő alapvetően importból származó hőszivattyút forgalmaz, vagyis a H tarifa közvetve külföldi gyártókat támogat. A termékek főként Európából, kisebb mennyiségben Kanadából és Kínából érkeznek. Bár nemzetgazdasági szempontból a hazai gyártás lenne kívánatos, erre csak mutatóban van példa. Saját fejlesztéssel eddig a fenti Genex Kft. és a Geowatt Kft. jelent meg, egy harmadik társaság pedig összeszerelésre vállalkozott, igaz, kizárólag részegységekből.
