Újra fellángolt az agrárvita

Az Európai Bizottság arra készül, hogy korlátozza a közösségi kifizetéseket a legnagyobb agrárgazdaságok esetében – jelentette be Dacian Ciolos, az EU végrehajtó testületének mezőgazdaságért felelős tagja abból az alkalomból, hogy a héten megkezdődött a nyilvános vita a közös agrárpolitika jövőjéről (http://ec.europa.eu/agriculture/cap-debate). Magyar részről természetellenesnek és szakmailag megalapozatlannak, ráadásul diszkriminatívnak minősítették a „rendszerint 1,4 hektáros gazdaságok mellett kampányoló” román biztos tervét az érdekvédelmi szervezetek lapunknak nyilatkozó képviselői.

Brüsszeli megfigyelők szerint a közös agrárpolitikára (KAP) komoly próbatétel vár a következő, 2014-től induló uniós költségvetés kereteinek kialakítása során, mert mind többen sokallják, hogy immár mintegy 100 euróba kerül évente minden egyes EU-polgárnak ennek a finanszírozása. Az európai integráció közös kasszájából jelenleg a teljes éves büdzsé több mint 40 százalékát, hozzávetőleg 55 milliárd eurót költenek a KAP-ra.

Olaj volt a tűzre tavaly, amikor a teljesített kifizetések világhálós nyilvánosságra hozatalakor kiderült, hogy a kedvezményezettek között akad néhány olyan nagy kereskedelmi üzleti vállalkozás, amely 500 ezer eurónál is több pénzhez jutott az EU éves KAP-keretéből, miközben kis gazdaságok sokasága küzd a túlélésért. Az Európai Bizottság még 2007-ben 300 ezer euróban szerette volna maximálni az évente adható kifizetés összegét, ám a tagállamok többsége – köztük Nagy-Britannia és Németország – megakadályozta ezt.

Az egyik legjelentősebb európai agrár-lobbiszervezet, a COPA most ismét közölte, elleneznek bármiféle korlátozást az uniós közvetlen támogatások kifizetésénél. „Ha megszabnánk a kifizetések plafonját, úgy az nem ösztönözné a tulajdonosokat gazdaságuk méretének növelésére, torzulna a verseny, és korlátozott lenne a hajlandóság a fejlesztésekre is” – nyilatkozta Pekka Pesonen, a COPA főtitkára az EUobservernek.

Természetellenes gondolat, idegen a mezőgazdaságtól, ami a szürke- és a feketegazdaság irányába nyomná az agráriumot, ezzel csak drágább lesz a mezőgazdaság, a vidék fenntartása az Európai Unióban. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára, miközben sorolta, miért nem elfogadható az új biztos felvetése, emlékeztetett arra, hogy egyszer már megpróbálkozott hasonló korlátozással az Európai Bizottság, de akkor sem járt sikerrel.

Ennek oka az volt, hogy a szakmai szervezetek feketén-fehéren kimutatták: a valóban foglalkoztatók, a közteherviselésből arányosan részt vállalók az agráriumban a koncentrált gazdaságokban vannak. A MOSZ első embere szerint ezúttal is olyan jelenségtől lehet tartani, amilyent már többször átélhettek az EU tagjai, amikor kiderült, hogy az Európai Bizottság reformlépéseinek nem sok köze volt a valósághoz, rendszerint csak a kétlépcsős Európa fenntartását szolgálják. Magyarország esetében ez azzal fenyegetne, hogy mintegy 100 milliárd forintos befizetéstől esne el az államkassza a nagy gazdaságok visszafogásával, miközben a kistermelőktől eddig is csak 10-12 milliárd forint volt a „közteherviselés” mértéke.

Az elgondolás összeegyez-tethetetlen a római szerződéssel, amely szerint tilos az EU-ban bármiféle megkülönböztetés. Erre hívta fel a figyelmet Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke. Ő is emlékeztetett arra, a nagy gazdaságok jelentős közteher-befizetők, fontos foglalkoztatók és társadalmi hasznosságuk felbecsülhetetlen értékű, mert számtalan területen és módon segítik a környezetükben lévő embereket, településeket.