Előnyös lenne a pozitív jelölés

Több európai országhoz hasonlóan Magyarország is elzárkózik a génkezelt növények köztermesztése elől. A termelők egy része bírálja ezt a rendszert, ám azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenleg engedélyezett fajták esetében nem állnak rendelkezésre kielégítő bizonyítékok arra nézve, hogy emberi fogyasztásuk nem jár kockázatokkal, illetve nem ismerjük pontosan a környezeti hatásaikat – mondta el lapunknak Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) biodiverzitás osztályának vezetője.

Magyarország csak a köztermesztést tudja korlátozni, az áruk mozgását nem. A fogyasztók így legfeljebb abban bízhatnak, hogy az uniós szabályoknak megfelelően feltüntetik, ha egy élelmiszer genetikailag módosított hozzávalót tartalmaz. Arra egyelőre kevés példa akad, hogy jeleznék, ha nem. A szakember példaként Írországot említette, ahol létezik ilyen jelölés, és rendkívül kedvezőek voltak a visszajelzések.

Azt, hogy az állatokat geneti-kailag módosított terményeket tartalmazó takarmánnyal etették, nem kötelező jelölni az állati eredetű élelmiszerek esetében. A szakember szerint ez komoly hiányossága az EU szabályozási rendszerének. Annál is inkább, mivel a takarmányoknál elterjedt az elsősorban Dél-Amerikából származó, génkezelt szójával dúsított keverék alkalmazása.

De miért keltenek félelmet a termesztők körében ezek a fajták? Rodics Katalin szerint leginkább amiatt, mivel nem vizsgálták meg kellő alapossággal a genetikailag módosított fajták élővilágra, talajra, az állati és emberi szervezetre gyakorolt hatását. A szakember úgy véli, ennek – legalább a gyógyszerek esetében – kötelező három éven át tartó, három fajon végzett vizsgálatot kellene jelenteni az emberi egészségre gyakorolt hatás tesztelése esetén, és hasonlóan részletes vizsgálatokat a környezeti kockázatok tisztázása érdekében.

„Az egészen az elmúlt hónapokig egyetlen európai köztermesztésre engedélyezett génkezelt fajta, a Mon810 kukorica esetében még megkaptuk az ehhez szükséges szaporítóanyagot, így három kutatócsoport tudta vizsgálni a hatásait” – idézte fel. Elmondta: csökkent a talaj termékenysége, de az is kiderült, a kukoricafajta által – a kórokozók ellen – termelt növényvédő szer nagyságrendekkel nagyobb mértékben szennyezi a környezetet, mint ami az adott növényvédő szerre megadott magyar szabályozás alapján megengedhető. Ráadásul ez a növény által termelt mérgező anyag mérgező hatású lehet az ezt elfogyasztó élőlényekre.

A génmódosított fajták emberi szervezetre gyakorolt hatását Magyarországon még nem vizsgálták. Ausztriai kutatók egereken végeztek kísérleteket, amelyekből kiderült: néhány generáció után a Mon810-essel táplált egyedeknek csökkent a termékenysége.

Éppen a tudományos kutatásokkal nem alátámasztott engedélyezési eljárás ellen készül fellépni a magyar állam az Európai Bíróságnál. Az apropó az, hogy márciusban újabb génkezelt növényfajta köztermesztését engedélyezte az Európai Bizottság. A magas keményítőtartalma miatt kifejlesztett Amflora burgonyát a közeljövőben vélhetően nem termesztik hazánkban, a kormány azonban biztonsági okokból erre is moratóriumot készül bejelenteni az EU-nak. Emellett nemcsak az engedélyt, hanem az eljárási rendet is bírálja. „Szerintünk sérti az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos uniós szabályozás elővigyázatosságra vonatkozó elvét, mivel nem veszi figyelembe a fogyasztók biztonságát” – mondta el Rodics Katalin, aki azt reméli, az elhúzódó bírósági eljárás alkalmat teremt a vitára, egyben felhívja majd a figyelmet a brüsszeli rendszer hiányosságaira.

Ehhez hasonlóan az organikus előállításra utal a nemzeti parkokban előállított termékek közös jelölése is.

Ehhez hasonlóan az organikus előállításra utal a nemzeti parkokban előállított termékek közös jelölése is. Konzervatívan Jóllehet a genetikailag módosított szervezetek esetében igen lassú az uniós engedélyezési eljárás, több tagország, köztük hazánk vagy Ausztria ennél is konzervatívabb álláspontot képvisel.

Génmódosított alapanyagok ugyanakkor felhasználhatók emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben is, ezt azonban egy 2003-as uniós rendelkezésnek megfelelően fel kell tüntetni a csomagoláson, a hozzávalók között.-->