Káoszt hozhat az új szabályozás

Káoszt idézett elő a mezőgazdaságban az alkalmi foglalkoztatás új szabályozása, amely, ha sürgősen nem változtatnak rajta, a nyárra ellehetetlenítheti az idénymunkát – vélik a lapunknak nyilatkozó agrár szakemberek. „Csak nevében egyszerűsített az alkalmi foglalkoztatás új szabályozása, valójában a korábbinál bonyolultabb, áttekinthetetlen” – nyilatkozta Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke. Az április elsejétől bevezetett, az alkalmi munkavállalói könyv helyett többek között előzetes, elektronikus regisztrációt előíró rendszer tisztességesen nem kivitelezhető – foglalta össze a Világgazdaságnak a szakember. Életszerűtlen és sokszor fizikailag is lehetetlen az, hogy egy százhektáros földterületen végzendő munkához egyetlen munkavezető maga vegye fel a jelentkező elvárt adatait, vagy hogy a munkavégzés elején és végén is jelenléti ívet vezessen – hozta fel példaként. Hozzá kell tenni, hogy öt napnál rövidebb munkavégzés esetén a törvény nem várja el a szerződés írásba foglalását, ám a jelenléti ív maga is 12 adatot tartalmaz a két aláíráson kívül.

Egyáltalán nem igazodik a mezőgazdaság szezonális sajátosságaihoz az sem, hogy a törvény hat nap munkavégzés után szabadnapot ír elő. Könnyebbséget jelenthet ugyan, hogy idényjellegű munkák esetén a növénytermesztéssel kapcsolatos feladatok esetében a 31 napos felső határt nem kell alkalmazni, a szerződés az idény hosszára vonatkozhat. Nem tartozik azonban ebbe a kategóriába például a borászat.

Forgács Barna véleményét osztja Raskó György agrár közgazdász is, aki vállalkozóként maga is szembesült az új szabályozás sajátosságaival. Lapunknak kiemelte: a korábbi ötszörösére nőtt adminisztráció nem igazodik a magángazdák felkészültségéhez, arról nem is szólva, hogy az elvárt online regisztráció technikai feltételei sem adottak. Így a szakember véleménye szerint a vállalkozók több mint kétharmada lesz képtelen a regisztráció teljesítésére.

„Totális bizalmatlanságra épül ez a rendszer, amely ráadásul európai szinten kiemelkedő adóteherrel sújtja a vállalkozókat” – mondta el Raskó György. A vállalkozó felidézte: az alkalmi munkavállalás korábbi, kedvezményes közterheit megszüntetni kívánó kormányzat 40 százalékos, egységes teherrel számolt. Ezt ugyan sikerült 30 százalékra csökkenteni, ám ez még mindig jóval meghaladja a konkurenciának számító országokban elvárt adókat. Ez a lengyeleknél mindössze három, az olaszoknál öt, míg Ausztriában tíz százalék.

Ráadásul a közterheket előre be kell fizetniük a vállalkozóknak, ez további nehézséget jelent, különösen, hogy a szabályok betartását szigorúan ellenőrzik a munkaügyi hatóságok, amelyek akár százezres bírságot szabhatnak ki. Forgács Barna szerint már a külföldön bevett átalányadózás is megoldást jelentene, míg Raskó György arra hívta fel a figyelmet, hogy az olaszoknál például nem az alkalmi foglalkoztatás szigorúbb szabályozásával, hanem a piacra kerülő termékek ellenőrzésén keresztül igyekeznek megfogni a szabálytalanságokat. Vagyis a rendelkezés deklarált célját, a feketefoglalkoztatás kiszűrését aligha éri el.