OMV: eddig besegített az olajár

Valamennyi pénzügyi eredményén javított az OMV az elmúlt negyedévben az előző év hasonló időszakához képest – olvasható ki az osztrák kőolajipari holding tőzsdei jelentéséből. Koszolidált üzemi eredménye 166 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévihez viszonyítva, főleg, mert a brent és az ural olaj is 72 százalékkal drágult.

Az OMV holdingba integrált ágazatok eredményei nagy szórást mutatnak. Értékelésükhöz a 2009-es bázisadatok mellett érdemes segítségül hívni az OMV-nek az évtized közepén kialakított stratégiáját is. Wolfgang Ruttenstorfer elnök-vezérigazgató 2005-ben úgy ítélte, a finomítás és a kiskereskedelem jövedelmezősége középtávon romlik, a feltárásé és a kitermelésé javul, a gázüzletág pedig közép- és hoszszú távon válik nyereségessé az európai gázigény jelentős növekedése miatt.

Az idei első negyedéves számok az olajágazat esetében egyértelműen a vezérigazgatót igazolták. Az olajfinomítás jövedelmezősége – csakúgy, mint teljesítménymutatója – romlott a tavalyi bázishoz képest, főleg a feldolgozott termékek árrésének trendszerű csökkenése miatt. Az esésre a csoport keleti finomítói kapacitásainak szűkítésével válaszolt. Romániai leányvállalatának, a Petromnak januárban a pitesti-i, márciustól a ploiesti-i finomítójában rendelt el több hónapos „karbantartási szünetet”, a Petrochemical Argest pedig februárban eladta az amerikai Gold Eagle Minesnak. A „nyugati” finomítást a kapacitásszűkítés nem érintette, ennek alkalmasint vállalatstratégiai okai lehetnek, a negyedéves adatok szerint ugyanis a Petrom finomítói így is háromszor akkora EBIT-et produkáltak, mint Schwechat és Burghausen összesen.

A szintén trendszerűen romló jövedelmezőségű üzemanyag-kiskereskedelmet az OMV mindazonáltal nem ítélte mindenestül reménytelennek. A feljövő keleti piacokon jó logisztikával, kellően nagy piaci részesedés mellett nyereségessé kívánta fejleszteni – ezzel összeghangban hozzáfogott kúthálózata átrendezésébe. Tavaly hirdette meg eladásra az OMV Italiát a maga száz kútjával, az idén ausztriai fűtőolaj-forgalmazó leánycégét értékesíti, közben pedig arról tárgyal, hogy többségi részesedést szerezzen Törökország piacvezető üzemanyag-kiskereskedőjében, a 3300 kúttal rendelkező Petrol Ofisiben. A 2010-es finomítói-kiskereskedelmi üzemi eredmény a tavalyi veszteség kis nyereségbe fordult.

Az OMV sikerágazata a feltárás és a termelés. Javult az olajkutatás költséghatékonysága, a 2009-ben feltárt mezők egy része termőre fordult, és jelentkezett az olaj világpiaci árának növekedése is: a szektor 2009 első negyedévi tisztes EBIT-je az idén 145 százalékkal nőtt. A gázszektort illetően már a 2005-ös helyzetértékelés is sok spekulatív elemet tartalmazott, a stratégia pedig hosszú távra szólt, a legfrissebb üzleti eredmények ezért nehezen számon kérhetők. Ruttenstorfer két forgatókönyvet vázolt: a gázárak szinten maradása esetén az eladások jelentős volumennövekedésével számolt, megugró gázárak mellett viszont az európai fogyasztás stagnálását vetítette előre. A mostani helyzet egyiket sem igazolja, az OMV mindazonáltal nagy erőket mozgatott meg, hovatovább diplomáciai faktorrá vált, hogy a leendő európai gázpiac vezetőjévé váljon. ZsA

Elemzők szerint az OMV a Nabucco projektvezetőjeként maga is cserbenhagyta a projektet, amikor 2008-ban megállapodott a Gazprommal, hogy gázszállításért 50 százalékot ad a CEGH-ben, Európa harmadik legnagyobb gázkereskedelmi platformcégében. Az OMV másképp látja. A Gazprom-alkuval elérték, hogy bármelyik projekt valósul meg, kerül új gáz a baumgarteni gázközpontba. A CEGH közben kereskedelmi platformból a Wiener Börse gáztőzsdéjévé lépett elő, de az oroszok vezetéképítő kedve alábbhagyott. Ezért kaphattunk a Gazprom CEGH-es tulajdonrészéről egymásnak ellenmondó adatokat.

A Gazprom honlapján 59 százalékos orosz tulajdon áll, a 2008-as sajtóhírek feles tulajdonról szólnak, idei hírek az OMV és a Gazprom Germania 30-30 százalékos, a Centrex és a Wiener Börse 20-20 százalékos részesedését említik, az OMV pedig lapunknak azt mondta: szó van arról, hogy a Gazprom CEGH-részvényes lesz, de még nem az.

Elemzők szerint az OMV a Nabucco projektvezetőjeként maga is cserbenhagyta a projektet, amikor 2008-ban megállapodott a Gazprommal, hogy gázszállításért 50 százalékot ad a CEGH-ben, Európa harmadik legnagyobb gázkereskedelmi platformcégében. Az OMV másképp látja. A Gazprom-alkuval elérték, hogy bármelyik projekt valósul meg, kerül új gáz a baumgarteni gázközpontba. A CEGH közben kereskedelmi platformból a Wiener Börse gáztőzsdéjévé lépett elő, de az oroszok vezetéképítő kedve alábbhagyott. Ezért kaphattunk a Gazprom CEGH-es tulajdonrészéről egymásnak ellenmondó adatokat.

A Gazprom honlapján 59 százalékos orosz tulajdon áll, a 2008-as sajtóhírek feles tulajdonról szólnak, idei hírek az OMV és a Gazprom Germania 30-30 százalékos, a Centrex és a Wiener Börse 20-20 százalékos részesedését említik, az OMV pedig lapunknak azt mondta: szó van arról, hogy a Gazprom CEGH-részvényes lesz, de még nem az.-->