A területet szabályozására tett új irányelv a dohánytermékek előállításához használt összetevők betiltását javasolja. Ennek megvalósulása gyakorlatilag a globális piac mintegy felét kitevő hagyományos, kevert dohányból készült cigaretták megszűnéséhez vezetne. Az e termékekben használt különböző dohányfajták termelőire pedig drasztikus hatást gyakorolna.
„A legfőbb probléma, hogy a szóban forgó javaslatok a bürokrácia fennhatósága alatt dolgozó hivatalnokok tanácskozásai során születtek, többnyire azon gazdag országok képviselőitől, akik semmit sem tudnak a dohánytermesztésről; mit sem sejtve arról, hogy javaslataik több millió dohánytermesztő megélhetését lehetetlenítenék el szerte a világon” – mondta António Abrunhosa, az ITGA vezérigazgatója.
Osztja az aggodalmakat a mintegy 25 ezer főt foglalkoztató, több mint 1 000 dohánytermelő gazdaságot képviselő Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ). A Szövetség szerint, amennyiben elfogadják ezt a jogszabályt, úgy Magyarországon mintegy 10,000 dohánytermelő válna földönfutóvá az ország egyik legelmaradottabb régiójában. A Nyírségben a Burley dohány termesztése elsősorban a szociálisan leghátrányosabb helyzetűeknek ad munkát: nőknek, romáknak és alacsony képzettségűeknek.
A WHO most kifogásolt irányelvét tavaly októberben fogalmazta meg az FCTC (Framework Convention on Tobacco Control) elnöki tisztét betöltő Kanada. A javaslat több adalékanyag és a Burley-dohány gyártást tiltaná be – mondta lapunknak Bényei Illés, a MADOSZ elnöke. A cigarettákat Virginia és Burley dohányból gyártják, a két fajta aránya a kívánt ízhatás szerint változik. Arra a kérdésre, hogy miért éppen a Burley-t tiltanák be, a szakértő leszögezte: az intézkedés egyértelműen a dohányzás felszámolását célozza. Talán nem véletlen, hogy a javaslattevő Kanadában nem folyik Burley-termesztés.
Magyarországon 5 800 hektáron folyik dohánytermelés, ebből 4 060 hektáron Virginiát, 1 800 hektáron Burley-t termelnek. A termelők két nagy fermentálónak értékesítik a dohányt, a bevétel hektáronként 270 ezer forint, míg a termelés költsége 1 millió forintot tesz ki. A külünbséget uniós és hazai forrásból finanszírozzák a magyar termelők, az EU keret mintegy 900 ezer forint, a magyar állam megközelítőleg 300 ezer forintot ad a szektorban termelőknek.
Bényei Illés hozzátette: a MADOSZ szeretné elérni, hogy az idén tartandó egyeztetésen – az eddigiekkel ellentétben – képviselettel jelenjen meg Magyarország és az állam tegye világosság álláspontját a javaslat ügyében. Bényei leszögezte: a dohánytermékeket mindenképpen beszerzik a fogyasztók, ha a tiltás érvénybe lép, azzal a feketekereskedelmet támogatják, miközben a hazai termelők tragikus helyzetbe kerülnek
