„Számos kihívásra egyszerre kellett válaszolnia a Gazpromnak 2009-ben” – közölte a részvényesekkel az éves közgyűlés után Alekszej Miller, a társaság igazgatósági elnöke. Az év első felében tetőzött a nemzetközi pénzügyi válság, ami miatt csökkent a Gazprom gáza iránti kereslet, és jelentősen romlott a társaság készpénzállománya is. Ráadásul az év első felében bezárultak a hitellehetőségek.
Sürgős intézkedésekre volt szükség a Gazprom stabilitásának fenntartása, és stratégiai projektjei megvalósítása érdekében. „Múlt évi fő feladatunk az volt, hogy minden egyes kihívást lehetőséggé változtassunk át” – jelentette ki Miller. A Gazprom már 2008 végén kidolgozta válságtervét, döntött a 2009-es kiadások optimalizálásáról, és akciótervet készített a tervek megvalósítására. Bár a válság befolyásolta a társaság 2009-es költségvetését és beruházásait, folyamatos működésében nem okozott zavart. Sikeresek voltak a válság-ellenes intézkedések, mindenekelőtt a beruházások újrértékelése, a projektek fontosságának újbóli rangsorolása, finanszírozások részletes meghatározása.
Összességében tavaly 17 százalékkal kisebb összeget költött a Gazprom új projektekre, mint amennyit eredetileg tervezett. Tőkeráfordítása a fő projektek érintetlenül hagyásával csökkent 30 százalékkal. Jelentősen javult a készpénz- és az adósságállomány kezelése is.
A csoportszintű az év második felében már esett, a harmadik negyedéves apadás 136 milliárd rubeles volt. Az erőteljes tendencia ebben az évben is folytatódott. Alekszej Miller területenként sorra vette a válságellenes intézkedések eredményeit.
Szénhidrogén források
A múlt év végén nagyobb készletekkel rendelkezett a Gazprom, mint egy évvel korábban. A társaság ellenőrzi a világ leggazdagabb lelőhelyeit: az A+B+C1 típusú készletekből 33,6 ezermilliárd köbmétere van. Ez képviseli az orosz gázvagyon mintegy 70 százalékát, a világ gázkincsének pedig az egyötödét. A társaság már az ötödik éve több gázt tár fel, mint amennyit termel, múlt évi készletpótlása 101,5 százalékos volt. Több helyen, például Kelet-Oroszországban kapott területhasznosítási engedélyt. Szeptemberben lezárta a North Energy Company 51 százalékának a megvásárlását. Az ügylet Alekszej Miller szerint jól példázza a külföldi cégekkel való sikeres, bányászati együttműködést.
A külföldi lehetőségeket is figyeli a Gazprom: üzbegisztáni feltárásának köszönhetően megnyithatta a Dzsel gázmezőt, a vietnámi szárazföldi talapzaton pedig a Bao Deng gázkondenzátum lelőhelyet. Folyik a munka Indiában, Venezuelában, Líbiában, Algériában, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban is. Olajprojekteken Kubában, Venezuelában, az Egyenlítői Guineában és Irakban dolgozik.
Értékesítés
Tavaly 461,5 milliárd köbméter gázt és járulékos gázt bányászott a társaság, 16 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Termelése az első félévben esett látványosabban, a válság miatt megcsappant kereslet következtében, a második félévben azonban javult a helyzet. Novembertől naponta már több gázt hozott fel, mint az éves napi átlag volt. A trend folytatódott 2010 első negyedében is. Igaz, hogy a dél- és a délkelet-európai országok gazdaságainak gyengébb teljesítménye miatt a második negyedéves adatok ismét romlottak, de Alekszej Miller derűlátó az év későbbi részére nézve.
Arra számít, hogy éves szinten visszajön a tavalyi termeléscsökkenés kétharmada, az oroszországi gázigény növekedése máris nyilvávaló.
2011-2013-ra elfogadott gázmérlege szerint a társaság 2013-ban 565,5 milliárd köbméter gázt fog termelni. Ez több a válság előtti mennyiségnél, sőt, 13 éves rekordnak ígérkezik. A jövőbeni kereslet kielégítése céljából a Gazprom még a válság alatt is jelentős energiát fordított legfontosabb bányászati projektjeire. Forrásait úgy osztotta újra, hogy a kulcsfontosságú beruházásokra összpontosított.
Beindult a Jamal megaprojekt, a legnagyobb gázkészlettel rendelkező Bovannyenkovo mező fejlesztésével. Erőteljesek voltak a kelet-oroszországi, például a kamcsatkai fejlesztések is, a Sarkkörön túli szárazföldi talapzaton belül pedig a Stokman gázmező élvezett továbbra is kiemelt figyelmet. 2009-ben megindult a saját gáztermelés a Novij urengoji, Ahim olaj-, gáz- és kondenzátum lelőhelyen, amelyek földtanilag sokkal szokatlanabbak, mint a hagyományos, Cenomani és Valangini lelőhelyek.
Szállítás
A Gazpromé a világ legnagyobb gázszállító hálózata. Több mint 160 ezer kilométeres rendszerén keresztül oroszországi és külföldi fogyasztók millióit látja el rugalmasan, és megbízhatóan. A válság miatti kisebb igények következtében tavaly több mint 100 milliárd köbméterrel csökkent a rajta keresztül továbbított gáz mennyisége, amely így 589,7 milliárd köbmétert tett ki. Azon társaságoknak, amelyek nem tartoznak a Gazprom csoporthoz, a társaság az előző évinél kétharmaddal kevesebb, vagyis 60 milliárd köbméter gázt továbbított.
A fejlesztés persze folyik. 2030-ban átadja a társaság új generációs, Bovannyenkovo – Uhta vezetékét, amelyet olyan csövekből építenek, amilyenekhez hasonlók még nincsenek a világon. 120 atmoszférás nyomást is kibírnak, és zavar nélkül működnek szélsőséges időjárási körülmények között, például a messzi északon is. A Jamal-mező gázát szállító cső teljes hossza több mint 2,5 ezer kilométer lesz, éves kapacitása meghaladja a 300 milliárd köbmétert. Idővel rákapcsolják az egyestett orosz vezetékhálózatra is.
A Gazprom tavaly 7,4 milliárd rubelt költött a gázszállításhoz kapcsolódó kutatásokra, 50 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 2009-ben folytatódott a Grjazovec-Vyborg vezeték építése, e cső szolgálja majd ki az Északi Áramlat vezetéket. A több mint 900 kilométer hosszú vezetékből bő 600 már megépült.
A Gazprom fő stratégiái céljai közé tartozik a kivitel diverzifikálása. Ennek egyik eszköze az említett Északi Áramlat vezeték is, amely jól példázza a sikeres nemzetközi együttműködést is. „Előbb el kell adni a gázt, és csak utána felhozni, és vezetéket építeni a számára” – jelentette ki Miller. Jól halad a Déli Áramlat előkészítése. Megszülettek a kormányközi megállapodások Bulgáriával, Magyarországgal, Görögországgal, Szerbiával, Szlovéniával, Horvátországgal és Ausztriával. Négy közös projektcég alakult. Elkészült a tenger alatti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya, és készül az európai nyomvonalban érintett országoké. Miller szerint összejött a kritikus tömeg a beruházáshoz. A Gazprom már nem fordul vissza. Az építkezés 2013-ban indul, a beruházást legkésőbb 2015-ben adják át.
Tárolás
Az ellátás biztonságának javítása érdekében a Gazprom földalatti tárolókat is kialakít. Tavaly Oroszországban 25 ilyen létesítményt üzemeltetett, ezekben együtt 65,2 milliárd köbméter gáz tárolható. Jelenleg a Volgográdi és a Kalinyingrádi Körzet sós szerkezeteiben létesít hasonlókat. A kalinyingrádi projekt felgyorsításáról épp a múlt héten született döntés.
A Gazprom, vezető európai energiacégekkel beszállt a földrész
gáztárolói bővítésébe is. Használja a legnagyobb európai tárolót, a németországi Rehdent, továbbá az ausztriai Haidach-t, és továbbiakat Nagy-Britanniában, Lettországban és Franciaországban. Tavaly 2,5 milliárd köbméter gázt töltött be külföldi tárolókba, amelyekből összesen 3 milliárd köbméter vehető ki. A vezeték építések és a tárolóberuházások fontosságát mutatja, hogy a Gazprom hasonlókba fogott bele Szerbiában, Hollandiában és Németországban, és újabbakra készül Magyarországon és Nagy-Britanniában is.
További lehetőségeket vizsgál Olaszországban, Romániában, Törökországban, Csehországban, Szlovákiában és más országokban. Mindezek révén 2013-ra a társaság részvételével Európában több mint 3,3 milliárd köbméternyi új tárolókapacitás létesül, 2016-ra pedig már 6,5 milliárd kömbéter. A naponta kivehető gázmennyiség eléri a 80 millió köbmétert.
Külpiacok
A hagyományos felvevőpiacok keresletének csökkenéséből s néhány új termelés helyszínéből is következik, hogy egyes új források gázát új piacokra, az ázsiai, csendes-óceáni térségbe vezeti majd el a Gazprom. A legfőbb szerep a Szahalin Habarovszk-Vlagyivosztok vezeték megépítésére jut, a beruházás tavaly nyáron indult. Szintén múlt évi eredmény, hogy a társaság – orosz cégként elsőként – belépett a cseppfolyós földgáz (LNG) piacára, a szahalin-szigeti gáz független kereskedőjeként. A fő vevők ázsiai országok. A hosszú távú, 2028-ig történő LNG szállítás is megjelent a társaság portfóliójában.
Jól haladnak az egyeztetések a kínai CNPC (China National Petroleum Corporation) társasággal az orosz gáz exportjáról, rövidesen konkrét eredmények várhatók. Hagyományos, európai piacán a Gazprom tavaly 152,8 milliárd köbméter gázt adott el, 8,8 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A fő vevők kereslete ugyanakkor már élénkül: Németországé, Franciaországé és Lengyelországé.
Erősödött a társaság együttműködése a francia GdF Suezzel. Az orosz társaság 35 éve szállít gázt Franciaországba. A GdF Suez két hete csatlakozott az Északi Áramlat projekthez, annak ötödik tagjaként. A szintén francia EdF az év végéig válik a Déli Áramlat tagjává. Fontos a Gazpromnak brit piac is, amelyre megkezdte évi 260 millió köbméter gáz szállítását. Az évi 7,3 milliárd köbméter felvevő piacra az orosz társaság évi 4 milliárdot szán, az Északi Áramlat elkészültével.
Nagy-Britanniában már a végfelhasználókig is eljutott a Gazprom. Tavaly 1,6 milliárd köbméter gázt adott el, ügyfeleit a téli hidegben is gond nélkül ellátta. Európában a földgáz üzemanyagként való értékesítésével is számol a társaság.
Közép-Ázsia, Ukrajna
Ez év elején, fennállása óta először azeri gázt vásárolt a Gazprom, az induló mennyiséget márciustól már meg is kétszerezték. A swap ügylet mindkét fél érdekeit szolgálja. A Gazprom kész minden gázt megvenni, amit az azeri állami Socar társaság fel tud kínálni. A partnerséggel közép-ázsiai kapcsolataival gázmérlege kiegyensúlyozására törekszik, illetve, hogy kedvezőbb feltételeket kínáljon ügyfeleinek. Megállapodott Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal is, így újraindult türkmén importja, és több mint a felével megnőtt üzbegisztáni vásárlása. Az együttműködések alapja a piaci elvek követése.
2009-ben, annak ellenére, hogy a válság miatt közel 30 százalékkal csökkent a társaság kivitele a szovjet utódállamokba, a bevétele 4 százalékkal 371,2 milliárd rubelre nőtt. Ezen belül is jelentős előrelépés történt Ukrajnával, s már folynak a tárgyalások a Gazprom és az ukrán Naftogaz egyesítéséről. Miller történelmileg predesztináltnak nevezte a készülő fúziót, rámutatva, hogy a Gazprom és a Naftogaz gázhálózata tulajdonképpen egyetlen nagy egység.
„Az ukrán gázpiacnak, mint a világ gázpiaca részének csak Oroszországgal együttműködve van jövője” – jelentette ki a Gazprom első embere. Szerinte ez az egyetlen garancia a hosszú távú, stabil tranzitra, és arra, hogy az „ukrán vezeték” kifejezésnek ne legyen negatív kicsengése. A fúzió 50-50 százalékos alapon létrehozandó vegyes vállalaton keresztül történne. (A közgyűlés után ismertté vált, hogy a Gazprom már kiválasztotta azokat a gázmezőket, amelyeket ukrán kérésre betesz az új cégbe, a Naftogaz vezetékei mellé – a szerk.)
Belpiac
A legfontosabb továbbra is az orosz piac a társaság számára eladható mennyiség és nyereségtermelő képesség szempontjából is. Tavaly 262,6 milliárd köbméter gázt adott el belföldön, árbevétele 4,3 százalékkal 494,9 milliárd rubelre nőtt. A válság jelentős változásokat hozott abban a tervben, mely szerint az oroszországi árakat is a nemzetközi szinthez kell felvinni. Az orosz kormány átmeneti időszakot rendelt el, 2011-2013-ra. Ugyanakkor Alekszej Miller szerint nagyon fontos, hogy már jövőre is részben piaci alapon képezzék a belföldi árakat. Az átmeneti időszakban fokozatosan kell csökkenteni az ár nem piaci elemeinek a súlyát az ipari felhasználók számára. Az orosz háztartások ugyanakkor még hosszú ideig támogatott és hatósági áron vásárolnak.
A Gazprom folytatja a települések rákötését saját hálózatára. Tavaly 19,3 milliárd rubelt költött 69 régió új gázlétesítményeire, idei tervében 25 milliárd rubel szerepel. Programjának köszönhetően 2005 óta 54 százalékról 63 százalékra nőtt a gázzal ellátott, oroszországi települések száma.
Olajpiac
Új szakaszba lépett tavaly a Gazprom olajpiaci tevékenysége annak köszönhetően, hogy együttműködést indított az olasz ENI társasággal. A Gazprom megvette az ENI-től a Gazprom Nyefty ötödét, ezzel 95,68 százalékra növelte a részesedését, s egy cégben tudta összevonni olajpiaci érdekeltségeit. Decemberi döntése alapján átadja az Orenburgi térség Novoportovszkoje mezőjének szállítási jogati a Gazprom Nyeftynek.
A Gazprom olajipari stratégiája változatlan: erősíteni kell Oroszországban és azon kívül is. A termelést 2020-ra évi 100 millió tonna olajegyenértékre kell növelni. A Gazprom Nyeftyre vezető pozíció vár a Jamal-Nyenyec autonóm körzetben és a barents-tengeri szárazföldi talapzaton. 2020-ra már a külföldön felhozott olajnak kell teljes szénhidrogén-termelése mintegy tizedét adnia. A Gazprommal a háttérben tudta a Gazprom Nyefty megszerezni a szerbiai NIS társaság ellenőrzését, ahogyan a Moszkvai Olajfinomítót is. Mindezek révén a csoport olaj- és gázkondenzátum feldolgozó kqapacitása 25 százalékkal évi 74,4 millió tonnára nőtt.
Villamos energia
Tavaly a Gazprom befejezte villamos energia termelő érdekeltségei egy cégbe vonását. Ma a Gazprom Energia Holdingé a az ország legnagyobb áramtermelő kapacitása. Beépített teljesítménye együtt 36 gigawattóra, vagyis az orosz beépített kapacitások mintegy 16 százaléka. Három évvel azután, hogy a társaság belépett az árampiacra, már a legnagyobb orosz áramtermelőnek számít, és ott van a világ 10 legnagyobb áramtermelője között is.
2009-ben 138 milliárd kilowattóra áramot és 73,4 millió gigakalórai hőt állított elő, 27, illetve 9 százalékkal többet, mint 2008-ban. Áramtermelő üzletágának összesített nettó eredménye 12-szer volt nagyobb az előző évinél, s 12,4 milliárd rubelt tett ki. Az elmúlt két évben 1,1 GW új kapacitás adott át, ez a saját teljes oroszországi kapacitásának az 57 százaléka. A 2010-es terv további 2 GW-t tartalmaz.
Osztalék
A Gazprom tavalyi árbevétele 2 487 ezer milliárd rubel volt. 624,6 milliárd rubeles nettó eredménye az előző évi 3,6-szorosát tette ki. (Igaz, ennek nagyobb hányada a pénzügyi beruházások újraértékeléséből adódott.) Az igazgatóság részvényenként 2,39 rubeles osztalékot javasolt.
