késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hangulatkeltés mozgatja a piacot
A kakaó turbulens árváltozásai azonban csak a legújabb fejleményei annak a trendnek, amely arra utal, hogy a pénzpiac nagyágyúi, a befektetési és kockázatitőke-alapok ismét felfedezték az élelmiszerpiacban rejlő lehetőségeket. A FAO, az ENSZ élelmezési szervezetének júniusi közlése szerint az agrártermékek tekintetében a világ tőzsdéin kötött üzletek mindössze két százalékában zajlik le valós árucsere, az üzletkötések 98 százalékában a vásárló továbbértékesítési céllal köt opciót a nyersanyagra.
Néhány hónap alatt az olyan fontos élelmiszer-ipari alaptermékek, mint a rizs, a szója, a búza vagy kávébab ára is a magasba szökött. A búza ára április óta 17, a szójáé 12 százalékot emelkedett, a cukor ára, amely tavasszal történelmének legnagyobb árzuhanását szenvedte el, 6 százalékkal lett ugyanebben az időszakban. A kávé ára öt év alatt a duplájára emelkedett.
Nem véletlen, hogy a FAO élelmiszerár-indexe, amely a legfontosabb agráripari termékeket fogja egybe, júniusban 163 ponttal nőtt, így már csak 15 százalékkal marad el 2008-ban elért történelmi csúcsától. Három évvel ezelőtt néhány hónap alatt a gabonaárak az egész világon az egekbe szöktek, s különösen a világ csaknem felének alapvető táplálékot jelentő rizs drágult: néhány hónap alatt 277 százalékkal.
Mindebből alig tapasztalnak bármit a hazai termelők, akik legfeljebb kismértékű emelkedésről számolnak be. A tejtermékek tavalyi árzuhanása után a nyerstej felvásárlási ára már 66 forint fölé emelkedett – ez nagyjából a három évvel ezelőtti szintnek felel meg, és több mint tíz forinttal haladja meg a tavalyi mélypontot –, de csak kétharmada a két évvel ezelőtt csúcsokat döntő árnak. Az Európa-szerte tiltakozást kiváltó mélyrepülést részben az uniós tejkvóta emelése miatt fokozódó termelés s az előállítási költségek növekedése váltotta ki. Ez utóbbira magyarázatot adhat, hogy két évvel ezelőtt nemcsak a tej, de a takarmányként használt gabona ára is csúcsokat döntött. Nagyjából hasonló utat jártak be az olajos magvak is. Ebben az esetben a bioüzemanyagok iránti fokozott érdeklődés nyomta fel az árat. A válság nyomán azonban ezek iránt is csökkent a kereslet, így az egekbe emelkedő árak hirtelen a mélybe zuhantak, hogy a repce mára megint a 2008-as csúcsszint közelébe emelkedjen.
Látszik tehát, az árak alakulásában háttérbe szorultak az időjárási tényezők, különösen, hogy a megrázó hírek ellenére ezek nem feltétlenül veszélyeztetik az ellátást. Igaz ez a közép-európai áradásokra, de akár az oroszországi szárazságra is, amelyek elsősorban az exportpiac kismértékű változását hozhatják.
Két-három hete valóban elindult egy áremelkedés, ám ebben nincs komoly lendület – reagált a hírekre Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. elemzője. A szakértő szerint a kereskedelmet erős hangulatkeltések befolyásolják, mint például a termény fertőzöttségéről szóló hírek. Ezek valószínűleg még egy ideig volatilissé teszik ugyan a piacot, ám nem prognosztizálnak valódi komoly emelkedést.
A FAO ennek ellenére tartós árnövekedést jósol, abból kiindulva, hogy a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar a következő időszakban nem lesz képes követni a népesség növekedését. Fórián Zoltán ezzel azonban nem ért egyet. A szakértő szerint inkább a termelés eloszlása jelent problémát, nem a mennyisége.
Az élelmiszeripar jár rosszul
A hazai terményárak is jórészt a nemzetközi piacot követik, ám a fogyasztói árak nem feltétlenül állnak szoros összefüggésben ezekkel a tendenciákkal. Fórián Zoltán szerint ez a forgalmazók nagyobb befolyását jelzi, ez is magyarázza azt, hogy a kereslet csökkenése ellenére májust leszámítva nem csökkentek az árak. Az év hátralévő részében a szakértő szerint a hazai piacon kismértékű – az infláció alatti – áremelkedés várható az élelmiszereknél, míg a mezőgazdasági árak szeptembertől indulhatnak növekedésnek. Az élelmiszeripar árai ugyanakkor lefelé mozognak, ez tovább csökkentheti az ágazat jövedelmezőségét.
Az év hátralévő részében a szakértő szerint a hazai piacon kismértékű – az infláció alatti – áremelkedés várható az élelmiszereknél, míg a mezőgazdasági árak szeptembertől indulhatnak növekedésnek. Az élelmiszeripar árai ugyanakkor lefelé mozognak, ez tovább csökkentheti az ágazat jövedelmezőségét. Vélemény Vancsura József
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke
Bőven elég lesz a búza idehaza
Az aratás 85 százalékán már túl vagyunk, úgy látjuk, három-négy napon belül a termelők abbahagyják – a vízzel borított területekre csak később tudnak rámenni. Az időjárás miatti terméskiesés 30 százalékos, ez megfelel az aratás előtti becsléseinknek. Így nagyjából a búzából három és fél millió tonna lehet az idei termés, ez a mennyiség bőven fedezi az egymillió tonnás hazai fogyasztást. Ezért is furcsa, hogy egy nagy hazai malom vezetője arról beszél, importra szorul az ország. Annál is inkább, mivel szó sincs arról, hogy a búza nem lenne megfelelő étkezési célokra. Igaz, több gomba van benne, mint egy aszályos évben, ám a termés több mint ötven százaléka így is étkezési minőségű. Az árak emelkedtek ugyan az elmúlt időszakban, ám távolról sem érik el a három évvel ezelőtti szintet: az akkori 60 forintos szint helyett most 40-42 forint körül mozog a búza kilójának az ára. Várakozásaink szerint nem is nagyon nő tovább, nagyjából 45 forintnál megállhat. Minderre a nemzetközi piaci mozgások adnak magyarázatot, amelyek alapvetően meghatározzák a hazai árakat is. Ezek függnek az időjáráson túl a meglévő készletek nagyságától, vagy a dollár-euró árfolyam alakulásától is.
Mártonffy Béla
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója
Ez egy rossz év a termelőknek is
Európa jelentős részén hozott kedvezőtlen időjárást az idei év, más kérdés, hogy amíg Spanyolországhoz mérten viszonylag kis területe érintett, nálunk az ország jelentős részén ment tönkre a termés. A hazai gyümölcs- és zöldségtermés 30-40 százaléka esett ki a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt, és ez meghatározza a piacot is. A kereslet növekedését és így áremelkedést tapasztalunk a felvásárlási áraknál is. Mindez a fogyasztói árakban is megjelenik. Ezzel számolni kell az idén, ahogy nekünk is bele kell törődnünk abba, hogy az idei statisztikák a korábbinál magasabb behozatalt fognak majd mutatni. Ugyanis az importtermékek hosszabb ideig – a megszokotthoz képest három héttel tovább – maradtak bent a hazai piacon. Szó sincs arról, hogy a következő időszakban is erre szorulnánk, de komolyabb áresés mégsem várható. Ez egy rossz év a termelőknek is, hiszen a 30-40 százalékos kiesést nem tudja kompenzálni az áremelkedés. Rossz év ugyanakkor a kereskedőknek is, mivel a kevesebb termés miatt döntően az export esik ki. Ennek visszanyerése várhatóan komoly munkát jelent majd az ágazatnak. A fogyasztóknak sincs azonban oka az örömre az idén a magasabb árak miatt.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.