Nyári csúcserőművek lehetnek a napelemek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarország területére átlagosan - négyzetméterenként és évente - 1250 kWh energia érkezik a Napból. Miután egy átlagos család villamos energia igénye ennek a duplája, így elvileg 2 négyzetméternyi felületre érkező napenergia tudná azt fedezni.
A közlemény nem említi, de a napsugárzásból villanyáramot előállító, korszerűnek mondott napelemek - ezek nem tévesztendők össze a meleg vizet készítő napkollektorokkal - hatásfoka ma valamivel 10 százalék felett van. Így egy átlagos háztartás villanyáram szükségletét közel 20 négyzetméternyi napelem tudná megtermelni.
A közlemény idézi az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA - European Photovoltaic Industry Association) idei felmérésének eredményét. Eszerint Európában - így Magyarországon is - a tetők 40 százaléka, a homlokzatoknak pedig a 15 százaléka alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. Épületekre telepítve a napelemeket, azok a mezőgazdasági területeket sem vonják el az élelmiszertermeléstől. Ez utóbbi megjegyzés - az ugyancsak megújuló energia forrásnak számító - biomasszára vonatkozik, amely az élelmiszer növények termelésétől vesz el termőterületeket.
A közlemény kiemeli, hogy a napelemes áramtermelés különösen nyáron lenne előnyös, amikor nappal teljes teljesítménnyel működnek a légkondicionálók. Ezek ellátására, nappali csúcserőművekként szolgálnának a napelemek.
A közleményt készítő IMNTP gesztor intézete az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézete. A platform tematikailag közvetlenül illeszkedik a mikro- és nanoelektronikai ENIAC Joint Technology Initiative, valamint a European Photovoltaic Technology Platform célkitűzéseihez. Tagjai közt található - többek közt - a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke, és a General Electric is.
