Cégvilág

A NY Times címlapján a Vértesi Erőmű

A Vértesi Erőmű bezárásáról ír a New York Times nemzetközi kiadása, kiemelve: rengeteg ember veszítheti el a munkáját az EU szabályozása miatt.

Amikor bejelentették, hogy Magyarországon bezár az utolsó széntüzelésű erőmű az év végén, a hír sokkolta a magyar várost, Oroszlányt, ahol a téren három bányász szobra áll – írja a New York Times.

Több mint 3 ezer oroszlányi dolgozik az iparágban a 20 ezer lakosból. A kormányzati tulajdonban lévő erőmű a város legnagyobb adófizetője. A körzet 5 ezer lakását és házát, boltokat és gyárakat lát el hővel a vértesi erőmű. Kiemelték, hogy csak a több mint 6 milliárd forintos állami támogatás tartotta életben az erőművet.

A Vértesi erőmű 25-30 milliárd forintos terhet jelentenek a büdzsének – áll a „csontvázjelentésben”.

Ketyeg a Vértesi órája

Augusztus 26-tól számítandó az a kilencven napig tartó csődvédelmi időszak, amely alatt a Vértesi Erőmű Zrt. (Vért) megoldást kíván találni likviditási problémáira, kiváltképp a többi áramszolgáltatóval szemben is fennálló, milliárdos nagyságrendű tartozásai rendezésére. Arról, hogy csődvédelem alá kell menekülnie, a társaság rendkívüli közgyűlése augusztus 24-én határozott. Az államilag garantált tartozások sorsa mellett a cégnek gondoskodnia kell dolgozói javadalmazásáról és a térség távhőellátásáról is.

„Tudjuk, hogy a széntüzelés nem tartható fenn, de nem találtunk másikat” mondta Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere a New York Timesnak „Mindenki azon gondolkozik, hogy fogunk fűteni télen.”

A Vértesi Erőmű még három évig kapott engedélyt a korlátozott működésre, ez alatt kellene megoldást találni a város fűtési problémájára.

Májusban azonban az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2011-től tilos a szénerőművek állami támogatása, pénzügyi megsegítése, ami a Vértesi Erőmű végét jelentheti.

A szén nem korszerű technológia, az bünteti annak alkalmazását, s elhatározta, hogy küzd az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a szénfüggőség ellen. Az országok egy része úgy véli, hogy a korlátozásokat, így a szénerőműveknek szánt állami támogatások megvonását jelenleg nem lehet megvalósítani; a világgazdasági válságra való tekintettek az Európai Uniónak el kell tolnia a december 31-i tilalom bevezetését – mondta Németország és Spanyolország.

Azonban tény, hogy vannak országok, akik megszüntették a szubvenciókat, például Franciaország és Olaszország. El kell ismerni azt is, hogy a szektorban európaszerte rengeteg ember dolgozik.

„Tudjuk, hogy a bánya nem működhet örökké, de ez túl gyors” – idézi az amerikai lap Oroszlány polgármesterét.

A ’90-es években 6500 ember dolgozott az erőműben, most 1500. Tavaly 800 embert bocsátottak el, 300-an még mindig munkanélküliek, az átképzési program ellenére. Az ország energiafelhasználásának 5 százalékát adja a Vértesi Erőmű jelenleg – írja a NY Times.

A bányászok, akiknek családjuk van, sosem tanultak másik szakmát. „20 év munka után a tested eléggé sérül, már nem vagy olyan munkanépes” – mondta Fekete Csaba, 39 éves dolgozó. Utalva arra, ha az erőmű megszűnik, nem valószínű, hogy más munkát kapnak.

-->

munka támogatás Vértesi bányász EU munkanélküli szubvenció ny times erőmű
Kapcsolódó cikkek